Nem kerül az új kormányba a Hamász

Publikálás dátuma
2015.06.22. 10:50
FOTÓ: Franco Origlia/Getty Images
A palesztin egységkormány összeomlása után Mahmúd Abbász feltehetően nem akarja a kormányban tartani a Hamászt. Laurent Fabius francia külügyminiszter a Palesztin Hatóság elnökével folytatott találkozóját követően elmondta, Abbásztól úgy tudja, hogy a következő kormányba csak olyan személyek kerülhetnek, akik „elismerik Izraelt, elutasítják az erőszakot, s egyetértenek a közel-keleti kvartett alapelveivel” – fejtette ki. 

Ez egyértelműen arra utal, hogy a Hamász nem lesz a következő kormány tagja. „Ez nekünk nagyon is elfogadható” – fűzte hozzá Fabius.

A közel-keleti kvartetthez az Egyesült Államok, az Európai Unió, Oroszország és az ENSZ tartozik. A kétállami megáldás érdekében folytat tárgyalásokat hosszú évek óta. A palesztin egységkormány múlt hét szerdáján jelentette be a lemondását. A válságot a Fatah és a Hamász ellenségeskedései váltották ki.

A kormányt éppen egy éve hívták életre, jórészt technokratákból áll. A Hamász által uralt Gázai övezet felett sosem tudta átvenni az ellenőrzést.

Fabius közel-keleti látogatása során olyan ENSZ-határozatot követelt, amely képes lenne újjáéleszteni a megrekedt békefolyamatot. Ezt azonban elutasította Benjamin Netanhjahu izraeli kormányfő. „Nem fogadunk el semmiféle nemzetközi diktátumot” – hangoztatta Netanjahu. Szerinte a megállapodás csak közvetlen, előfeltételek nélküli tárgyalások révén érhető el. 

Szerző

Összeomlás előtt az egészségügy

Ma este rendezik az euróövezet állam-és kormányfői a görög válságról szóló tanácskozásukat. Várhatóan kedd hajnalig tanácskoznak majd arról, milyen megoldást találjanak ki Athén számára, hogyan kerüljék el, hogy az ország csődbe menjen. 

Majdnem biztosra vehető,hogy valamilyen megállapodás lesz. Erre utal,hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke jó alapnak nevezte a tárgyalásokra az Alekszisz Ciprasz görög kormányfő által vasárnap benyújtott javaslatokat, amelyeket Juncker mellett Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke, és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője is megapott.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke óva intett a csodavárástól a rendkívüli csúcs előtt, szerinte ez „biztosan nem az utolsó lépés lesz”. Görög részről ismételten elhangzott, hogy a nyugdíjak és bérek csökkentése továbbra is vörös vonalnak számít.

Megoldásra serkentette Alekszisz Cipraszt Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke. „A görög kormányfő a görög népért vállalt felelősséget. Ezt a rendkívüli csúcson sem szabad figyelmen kívül hagynia” – figyelmeztetett a Rheinische Postban.

Vasárnap este mintegy 7000-en vonultak az utcára Athénban, hogy támogatásukról biztosítsák a görög kormányzatot a hitelezőkkel folytatott tárgyalások során. A megmozdulás résztvevői elutasítottak újabb megszorításokat.

A társadalom nagy része rendkívüli módon megérezte a válságot. Különösen az egészségügy tekintetében váltak nagyon súlyossá a következmények. A lakosság egyharmada nem rendelkezik betegbiztosítással, az orvosok majdnem a felét tették az utcára –írta a Süddeutsche Zeitung. A csecsemőhalandóság 2008-2010 között 43 százalékkal emelkedett, az öngyilkosságoké pedig megkétszereződött. Akár biztosított valaki, akár nem, a gyógyszerárak negyedét a páciensnek kell megtérítenie. A leukémiások számára például havi 2000 eurót kell előteremteni a kezeléshez – írta a SZ.

Szerző

Hatástalanok az oroszellenes szankciók

Alig van bármiféle hatása az Európai Unió Oroszországgal szembeni büntetőintézkedéseinek. Kivált a magánszemélyek vagyona befagyasztására vonatkozó rendelkezéseknek – írta a Die Welt. 

Az európai újságírószövetség, a LENA kutatása szerint a 28 uniós tagállam közül kilencben semmiféle vagyonbefagyasztás sem történt. Ezek közé tartozik Magyarország is, továbbá Spanyolország, Málta, Finnország, Horvátország, Szlovénia, Szlovákia és Lettország. Más államokban is szinte jelentéktelen pénzösszegekről van szó. Inkább a komikum kategóriájába tartozik, hogy Svédországban a vagyonbefagyasztás összege 200 euró. Cipruson, ahol egyes becslések szerint 30 milliárd eurónyi összeget tartottak orosz állampolgárok, a befagyasztás értéke 120 ezer euró alatti – közölte a külügyminisztérium.

Akadtak országok, amelyek nem voltak hajlandóak választ adni. Az osztrák jegybank mindössze annyit volt hajlandó közölni, hogy az országban arányaiban csekély összegről van só. A bécsi külügyminisztérium pedig úgy véli, hogy a szankciók kiötlői nem törekedtek az átláthatóságra. Az unió tagországai ugyanis nem szívesen engednek betekintést a kártyáikba.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a Die Weltnek elmondta, hogy egy több minisztérium által felállított bizottság foglalkozik az oroszellenes szankciókkal. A vizsgálatot „még nem zárták le”, ezért az információkat „nem lehet közzétenni”.

Németországban a LENA szerint 124 346 eurónyi összeget fagyasztottak be. Az intézkedés Csecsenföld elnöke, Ramzan Kagyirov két versenylovát is érintette: többé nem futhatnak németországi versenyeken. A gazdasági minisztérium közlése szerint négy személy két bankszámlájának befagyasztása történt meg.

Lettország jelenti a kivételt, itt ugyanis három személy bankszámláit fagyasztották be több tízmillió euró értékben. Olaszországban a pénzügyi hatóságok felléptek az oligarcha Arkagyij Rotenberg ellen. Putyin elnök bizalmasának több ingatlanját kobozták el, ezek értéke 30 millió euró.

Az Európai Bizottság nem tudja megmondani a befagyasztott összegek értékét, a szankciók gyakorlatba való átültetése ugyanis a tagországok feladata – írta a De Welt.

Szerző