Tarlós ad, de kér is

Publikálás dátuma
2015.06.23. 07:06
Tarlós múlt pénteki sajtótájékoztatója: folyamatos harcban a kancelláriaminiszterrel FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN.
Várhatóan ma átadja az államnak a Dagály uszodát és környékét a fővárosi-közgyűlés, cserébe viszont arra kérik a kormányt, hogy a BKV idei működéséhez hiányzó 15 milliárd forintot bocsájtsa Budapest rendelkezésére. Erről Tarlós István beszélt lapunknak, aki bízik abban, hogy a miniszterelnök értékeli a gesztust és megérti, politikai következménye is lehet annak, ha pénz híján ritkábban közlekednek majd a buszok, a villamosok.

Bár a költségvetési törvény értelmében ellenérték nélkül kell átvállalni a BKV adósságát, a fővárosi-közgyűlés mai ülésén várhatóan átadják az államnak a Dagály uszodát és környékét. A vizes vb-t ugyanis nem akarják hátráltatni. Az erről szóló határozatban viszont felkérik a kormányt, hogy a BKV idei működésének finanszírozásához hiányzó 15 milliárd forintot bocsájtsa a főváros rendelkezésére. Erről a főpolgármester tájékoztatta a Népszavát.

Tarlós István múlt pénteken rendkívüli tájékoztatón jelentette be, fél éve egyeztet a kormánnyal arról, hogy átvállalják a közlekedési cég adósságát, emellett a működéshez szükséges forrást is biztosítják, Lázár János azonban előző nap ezzel ellentétes bejelentést tett. A főpolgármester arra emlékeztetett, korábban ugyan arról volt szó, hogy az adósságátvállalásért cserébe ingatlanokat kell Budapestnek átadnia, ám mert ezt így nem engedi a törvény, végül hivatalosan senki nem kötelezte a fővárost a Dagály és egyéb ingatlanok átadására. Akkor úgy tűnt, ha a mai közgyűlésre nem születik megállapodástervezet a BKV ügyeinek rendezéséről, a grémium nem dönt az uszoda átadásáról, ami a beruházás csúszását jelentheti, hiszen a nyári szünet előtt ez lesz az utolsó ülés.

Az uszodáról nem vitáznak a kormánnyal, a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola épületéről, a Fiumei úti temető vagyonkezelői jogáról, valamint egy új református központ létesítéséhez szükséges ingatlanról viszont addig nem tárgyal a főváros a kormánnyal, amíg nincs rendben a BKV ügye. A budapesti tömegközlekedés ugyanis nem a fővárosi önkormányzat "passziója, hanem kötelező államtól kapott feladat", aminek a forrásáról gondoskodni kell - fogalmazott lapunknak a főpolgármester. Arról beszélt, hogy a BKV-t naponta mintegy 600 ezer ember használja, egy komoly járatritkításnak akár politikai következményei is lehetnek, ezért fordult az ügyben Orbán Viktorhoz. "Két emberben bízom nagyon, a miniszterelnökben és a belügyminiszter úrban" - mondta.

Tarlós szerint nem az a fontos, hogy valaki felsorolja, menyit ad az állam a BKV-nak hanem az, hogy mennyit nem ad, mennyi hiányzik a feladat elvállalásához. Arra utalt, hogy a Miniszterelnökség vezetője csütörtökön azt tudatta, hogy a kormány 52.3 milliárdot vállal át a közlekedési társaság hiteléből. Azt is elmondta, 2016-ban 40 milliárd forintot, 2017-ben 37 milliárdot, 2018-ban pedig 33 milliárdot kap a BKV, az idei 15 milliárdról viszont nem esett szó. Mint arról sem, hogy a kabinet által elfogadott összegekből nem lehet tisztességesen működtetni a budapesti tömegközlekedést. Ha a fővárosnak lenne pénze a BKV-feladatellátásra, akkor nem kérnének az államtól. Ám minden "értelmes forrást" elvettek, az iparűzési adónak is csupán az 51 százaléka marad Budapesten és ez majdnem teljes egészében a közlekedésre kellene fordítani ahhoz, hogy ne szoruljon plusz támogatásra a cég. Ez Tarlós szerint lehetetlen. A főpolgármester arra emlékeztetett, hogy a BKV finanszírozása 26 éve megoldatlan.

Tarlós lelkiismerete saját bevallása szerint tiszta, mert javaslataikkal több alkalommal fordultak a kormányhoz, a parlamenthez. Ez alkalommal azt tudatta a miniszterelnökkel, amennyiben Lázár pontos tájékoztatást adott a kormány döntéséről és a BKV csak annyi pénzt kap, amennyiről a kancelláriaminiszter beszélt, akkor a főváros önhibáján kívül ezt a szolgáltatást a jövőben kellő színvonalon nem tudja biztosítani. Október, novembertől komoly járatritkítás várható. Nem a városnak, vagy neki tesznek szívességet. Ő támogatja ezt a kormányt, különösen a miniszterelnököt. Ha valakik kezelhetetlen helyzetet teremtenek, az nem az ő felelőssége - figyelmeztetett.

A főpolgármester és a Miniszterelnökség vezetője tavaly összecsapott már egyebek mellett az uniós források ügyében. Akkor ezt többen "álkonfliktusnak" nevezték. Később azonban arra figyelmeztettek, Lázár erős ember, mégsem kellene szembemennie Tarlóssal. Őt ugyanis 20 ezer szavazattal választották meg Hódmezővásárhelyen, a főpolgármesterre viszont 300 ezren voksoltak Budapesten.

Szerző

Tiszta illemhely kell a segélyhez

Publikálás dátuma
2015.06.23. 07:00
Illusztráció/Thinkstock
Jövőre 25 milliárddal kevesebb jut lakástámogatásokra, ennek nagy részét is magántulajdon megszerzésének vagy megtartásának segítésére szánja a kormány. Nincs bérlakás-program és senki nem tudja, a központi lakásfenntartási támogatás márciusi megszüntetése óta a legszegényebbek hány településen kapják meg a pár ezer forintos segélyt.

A parlament ma elfogadja a jövő évi költségvetést, amely az idei majdnem 130 milliárd forinttal szemben már csak 104 milliárdot tartalmaz lakástámogatás címén. A keret az utóbbi években fokozatosan csökken és a központi lakásfenntartási támogatás márciusi megszüntetése óta nincs pontos adat arról, vajon hány önkormányzat hozott olyan helyi rendeletet, amely a polgármester személyes döntésére bízza a segély folyósítását, vagy megszüntette ezt a lehetőséget, netán megalázó feltételek teljesítéséhez, például az illemhely rendszeres ellenőrzéséhez köti a pár ezer forint elnyerését. A lakhatási szegénység ellen a világ 80 országában dolgozó Habitat for Humanity Magyarország munkatársai részletes elemzést készítettek a 2016-os költségvetés lakhatást érintő részéhez, júliusban pedig közreadják az önkormányzatokhoz telepített lakásfenntartási segélyezés hatásainak első értékelését.

Szekér András, a szervezet ügyvezetője kiemelte, hogy több mint kétmillió ember él az országban, aki vélhetően anyagi okok miatt késve fizeti be a közüzemi számlákat, másfél millióan pedig bizonytalan jogi hátterű lakásban, vagy rossz, sokszor emberhez méltatlan körülmények között laknak. Nekik lenne kiemelkedően fontos a rászorultsági alapon járó támogatás, amit a gazdagabb városoknak most már maguknak kell előteremteniük, a szegény települések azonban kiegészítést kérhetnek. Nem érthető viszont, hogy az összeg megítélésekor a lélekszám és az év elején ilyen segélyben részesült lakosok száma mellett miért számít, hogy hány közmunkás és 60 év feletti ember él a településen. Ami biztos: arányaiban kevesebb jut jövőre az önkormányzatok szociális segélyezésének kiegészítésére, idén márciustól 30 milliárdot tartalmaz a költségvetés, jövőre viszont egész évre jut 35 milliárd.

A legszegényebbek és a bizonytalan helyzetben élők segélyezését megnehezíti, ugyanakkor a tulajdonszerzést és a tulajdon megtartását segíti a kormány egyoldalú lakástámogatási politikája – foglalta össze megállapításaikat Szekér András. Több tízezer devizahiteles utcára kerülését sikerrel akadályozta meg a Nemzeti Eszközkezelő, nekik segít majd a magáncsőd intézménye is. A júliustól életbe lépő családi otthonteremtési kedvezményt (CSOK) a saját lakás vásárlására és gyermekvállalásra készülő fiatal párok vehetik majd igénybe – ha van megfelelő tartalékuk a támogatás kiegészítésére vagy hitelképesek. Ugyanakkor tömegek nem tudják megfizetni a piaci alapon kínált lakások árát és nagyon nehezen tudják fenntartani az otthonukat.

A Habitat for Humanity munkatársai a költségvetéshez készített elemzésben és a szociális államtitkárság szervezésében megrendezett „Kiút a szegénységből” konferenciasorozat múlt heti, lakhatással foglalkozó vitanapján is kiemelték, hogy veszélyesnek tartják a központi lakásfenntartási támogatás megszüntetését, továbbá hogy nem lehet halogatni egy olyan országos lakáspolitika kidolgozását, amely nem a tulajdonszerzést, hanem a bérlést ösztönző eszközöket tartalmaz. A szervezet szeptemberben hozza nyilvánosságra a lakhatás magyarországi helyzetének változásait átfogóan elemző szokásos éves jelentését, de addig is hajléktalanokat segítenek lakások felújításában, más civil szervezetekkel együttműködve pedig roma telepek megújításán is dolgoznak.

Gelencsér Andrást nevezték ki a Pannon Egyetem rektorának

Gelencsér András egyetemi tanárt nevezték ki a Pannon Egyetem új rektorának, az államfői határozat a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg.

Gelencsér András rektori kinevezése július elsejétől 2018. június 30-áig szól. A vegyészmérnök mostanáig a Pannon Egyetem Mérnöki Karának dékánhelyettese volt.

Szerző