Előfizetés

Együtt: van fontosabb a budapesti olimpiánál

Az Együtt szerint jelenleg van fontosabb kérdés is Magyarországon a budapesti olimpia megrendezésénél, ezért nem támogatják a magyar pályázatot.

Az ellenzéki párt erről kedden, közleményben tájékoztatta az MTI-t, azzal kapcsolatban, hogy Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke és Pataki Márton elnökségi tag napközben a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökének meghívására részt vett a budapesti olimpiai pályázatról tartott tájékoztatón.

Az Együtt hangsúlyozta: felelőtlenségnek tartják, hogy a Fővárosi Közgyűlés kedden, a részletek ismerete nélkül mondott igent a 2024-es budapesti olimpiai pályázatra. A Fidesz az utóbbi öt évben csak súlyosbította Magyarország válságát, például az oktatás "szétverésével" vagy a hosszú kórházi várólistákkal - fejtette ki az ellenzéki párt. Emlékeztettek továbbá, hogy 12 napja közérdekű adatigényléssel fordultak a MOB-hoz az olimpiai megvalósíthatósági tanulmányért, amelyet nem kaptak meg.

Biszku-ügy - Sürgőssé vált a döntés?

Publikálás dátuma
2015.06.23. 16:19
2015. június 1. Biszku Béla, a volt pártállami diktatúra belügyminisztere érkezik kerekesszékben ülve a büntetőper tárgyalására
A Fővárosi Törvényszék elnöke soronkívüliséget rendelt el a Biszku-ügyben - közölte Póta Péter, a bíróság szóvivője kedden a távirati iroda  megkeresésére. Póta Péter elmondta, az ügyben az őszi időpontokra szóló idézéseket már kiküldte a bíróság, de - arra hivatkozva, hogy a kézbesítésről szóló értesítések még nem érkeztek vissza - a megismételt eljárás kezdő időpontját egyelőre nem közölte. Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezése után kijelentette: én azok közé tartozom, akiket az ítélet indoklása kifejezetten felháborít.

A Fővárosi Ítélőtábla június elsejei másodfokú végzésével hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet a háborús bűntettel megvádolt 94 éves Biszku Béla ügyében. Álláspontja szerint az elsőfokú döntés annyira megalapozatlan, hogy arra érdemi másodfokú határozatot nem lehet építeni. A hatályos büntetőeljárási törvény szerint soron kívüli eljárást kell lefolytatni, ha az eljárás megismételt. 

A vád szerint Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában, és felelős a karhatalom által leadott, halálos áldozatokat követelő sortüzekért; a fővárosi Nyugati pályaudvarnál és Salgótarjánban lőttek fegyvertelen polgárokra 1956-ban. Tavaly májusban a Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát, aki bűnösségét mindvégig tagadta.

A táblabíróság döntése után egy héttel Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy pártja soron kívüli, a lehető leggyorsabb eljárást és mielőbbi ítéletet szeretne a Biszku-perben. Újabb egy héttel később a kommunizmus áldozatait képviselő civil szervezetek és Rétvári Bence, a KDNP alelnöke egy a Kúria épülete előtt tartott sajtótájékoztatón szorgalmazták: szülessen minél előbb jogerős ítélet, történjen gyors igazságszolgáltatás Biszku Béla ügyében.

Az Országgyűlés Igazságügyi bizottságában kedden Trócsányi László igazságügyi miniszter úgy vélte: hosszú eljárásra van kilátás, jobb lett volna dönteni ebben a kérdésben. Utalva a vádlott életkorára azt mondta: "valószínűleg az élet fogja megoldani ezt a problémát". Korábban többen is bírálták az ítélőtábla hatályon kívül helyező döntését. Ibolya Tibor fővárosi főügyész arcpirítónak nevezte a határozatot, szerinte a tábla mondvacsinált indokokkal küldte vissza az ügyet első fokra, a Jobbik pedig elfogadhatatlannak nevezte az ítélőtábla döntését.

Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője korábban a Biszku-üggyel összefüggésben úgy fogalmazott: "én azok közé tartozom, akiket az ítélet indoklása kifejezetten felháborít".

"Szegénykórház" a Belvárosban

Publikálás dátuma
2015.06.23. 16:00
Fotó: Thinkstock
A magyar egészségügy helyzetét jelképező szegénykórházat állítottak fel az Őszintén az Egészségügyről Akciószövetség tagjai kedden Budapesten a József nádor téren, a Nemzetgazdasági Minisztérium épületével szemben.

Kiss László, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke újságírók előtt elmondta: céljuk, hogy ráirányítsák a figyelmet a magyar egészségügyi ellátórendszer gondjaira, problémáira, ez jelzés, de lassan düh és harag is azok felé, akik "érzéketlenül szemlélik", hogy ez a rendszer lassan teljesen életképtelen lesz. Hozzátette: azok, akik dönthetnek arról, hogy megfelelő forrás kerüljön az ágazatba, egészen más döntéseket hoznak, mint amelyeket az ott dolgozók vártak. Az ágazat szereplői nem értik ezt a fajta érzéketlenséget - fogalmazott.

"Szükségállapot van a magyar egészségügyben" - értékelte Kiss László. Azt mondta, felgyorsult az orvoselvándorlás, az itt maradók pedig komoly terhelésnek vannak kitéve. A migrációt megállítani szerinte egy erőteljesebb béremeléssel lehet.

Kérdésre válaszolva Kiss László elmondta, a május 12-én megtartott ágazati demonstráció végén átnyújtott petícióban megfogalmazták követeléseiket, azonban ezekre nem érkezett válasz, ezért folytatják a tiltakozást.

Július 1-jére, a Semmelweis-napra, az egészségügyi dolgozók munkaszüneti napjára újabb demonstrációt szervez az Őszintén az Egészségügyről Akciószövetség. Ezzel kapcsolatban Kiss László azt mondta, a szegénykórház eddig az időpontig "tart nyitva", napi 24 órás "ügyeletet" adnak az akciószövetség tagjai. Ez idő alatt szívesen látják az országgyűlési képviselőket is, hogy lássák, milyen körülmények között kell dolgozniuk - jegyezte meg a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke.