Szükségállapot az egészségügyben

Publikálás dátuma
2015.06.24 07:00
A nem is annyira jelképes szegénykórház FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
A politika érzéketlensége miatt már dühösek az egészségügyi tiltakozásokat szervező Őszintén az Egészségügyért Akciószövetség tagjai, de nem adják fel: tegnap szegénykórházat nyitottak a nemzetgazdasági tárca előtti téren, társadalmi vitát kezdenek és július 1-jén virrasztásra hívják munkatársaikat, a betegeket és hozzátartozóikat.

- Aggódásunkat, de egyre inkább a haragunkat fejezzük ki akcióinkkal azokkal szemben, akik érzéketlenül szemlélik, amíg a magyar egészségügyi ellátórendszer teljesen működésképtelenné válik – emlékeztetett Kiss László, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke a szövetségnek a József nádor téren felállított szegénykórháza előtt tartott sajtótájékoztatóján arra, hogy a képviselők tüntetőleg távol maradtak a parlamenti vitanapról és nem javult az ágazat pozíciója a jövő évi költségvetésben.

Sokáig voltunk csendesek, ha kell, sokáig leszünk hangosak – ígéri közösségi oldalán Sándor Mária, az egészségügyben dolgozók változást követelő tiltakozó akciósorozatának elindítója. A Péterfy Sándor utcai Kórház ápolónője tegnap is feketében volt az egyhetes demonstráció elindításán, a Népszavának pedig úgy nyilatkozott, hogy bármeddig kitart, kész újra utcára hívni az embereket, vagy csengővel az állami vezetők házához vonulni vasárnap délután, ha erre lesz szükség. Mint mondta, megdöbbenti, hogy a politika nem akar érdemi változást az egészségügyben, pedig naponta kap ő is és az akciószövetség szervezetei is üzeneteket, hogy ha nem lesz érdemi változás, még többen mennek el az országból.

Adataik szerint naponta három orvos és két szakápoló távozik, a maradók pedig már nem tudják ellátni a folyton szaporodó feladatokat. A fekete pólós ápoló üzeni a politikusoknak, hogy „Magyarország mi vagyunk”: ápolók, orvosok, gazdaságisok, meg betegek és családtagok, akiket képviselve ülhetnek ott a parlamenti padsorokban, kormányhivatalokban. Az akciósorozat nemcsak az ágazatban dolgozók béreiről szól, sokkal inkább arról, hogy a körülmények javítása, a dolgozók megbecsülése és megtartása nélkül nem lehet normális ellátást biztosítani a magyar állampolgároknak és ezt akkor is tudomásul kell venniük, ha nekik VIP ellátás jár, ahol nem lehet érzékelni a baj nagyságát.

Június 20-án volt az utolsó egyeztetés az egészségügyi államtitkársággal – tudtuk meg Kiss Lászlótól, ahol abban maradtak a szakmai szervezetek, köztestületek és szakszervezetek vezetői Zombor Gáborral, hogy akkor folytatják az ágazati tárgyalásokat, ha az eddig megvitatott kérdésekben kidolgozzák a jogszabályi változtatásokat és megvalósul a most is hatályban lévő szabályok betartásának ellenőrzése, mert már ezzel is javulást lehetne elérni. A FESZ elnöke azt gondolja, a demonstrációk nem rontják az államtitkár pozícióit a júliusra tervezett kormányzati tárgyalás előtt, sőt támogatják Zombor Gábort, hogy elérje célját és erősebb pozíciót harcoljon ki az ágazatnak. A szakszervezeti vezető ugyanis úgy látja, nem a minisztériumi megértéssel van baj, hanem a kormány többi tagja és a politikai pártok nem érzékelik a kérdés súlyát.

Az első politikai áttörést talán a július 1-jén, a Semmelweis napon a Kossuth térre tervezett éjszakai virrasztás hozhatja, amikor egy nyilvános beszélgetésre ülhetnek le a parlamenti pártok egészségpolitikusai. A szervezésben segít az Eleven Emlékmű csoport, amelynek egyik aktivistája, Homoki Andrea a Népszavának úgy fogalmazott, erről a fontos témáról társadalmi párbeszédet kell indítani, ezért ajánlották fel a Szabadság téren már egy éve rendszeresen tartott beszélgetéseik tapasztalatait az akciócsoport tagjainak. Már ma este 6 órakor bárki bekapcsolódhat egy vitaindítóba a József nádor téren, ahol egészségüggyel foglalkozó szakemberek kezdenek el közösen gondolkodni az ágazat jövőjéről, de a következő napokban lesz munkajogi kerekasztal, vita a hálapénzről, és részletesen bemutatkoznak a mentősök, szakápolók, védőnők, háziorvosok, továbbá jövő kedden az is kiderül, miért áll a szervezők mellé Nagy Bandó András – sorolta lapunknak a programokat Varga Andrea, az Autonóm Területi Szakszervezet elnöke.

Jövő szerdán, az egészségügyi dolgozók ünnepnapján délután 2 órakor kezdődik a szegénykórháznál a nagyvizit, vagyis az országos demonstráció, ahová Kiss László elmondása szerint bejelentkeztek a szociális ágazat, a foglalkoztatás egészségügy dolgozói és a pedagógusok is, hogy majd közösen menjenek át a Kossuth térre, ahol a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) ünnepel. A FESZ elnöke emlékeztetett rá, hogy ők valamennyien a kamara tagjai és természetesnek fogadják el, hogy a köztestületnek nem feladata tiltakozó akciók szervezése, de az akciószövetség folytatja a harcot, mert „szükségállapot van” az egészségügyben.

2015.06.24 07:00

Takács Krisztián lett Korlát új polgármestere

Publikálás dátuma
2019.02.17 21:34
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Négy független jelölt közül Takács Krisztián nyerte el a polgármesteri tisztséget a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Korlát községben vasárnap tartott időközi választáson - közölte Szatmári Fruzsina aljegyző.
Tájékoztatása szerint a választási névjegyzékben szereplő 241 lakos közül 204-en voksoltak, három szavazat érvénytelen volt. Takács Krisztián 107, Horváth Elemér 54, Lukács Máté 21, míg Báder József 19 voksot kapott. Az időközi választást azért írták ki, mert a község korábbi polgármestere, Hriczu Imre (független) lemondott posztjáról. 

Mekényesen és Bakonyszentivánon is a posztért egyedüliként induló független jelölt nyert

  • Schild Róbertet 45-vokssal választották meg, egy szavazat érvénytelen volt. Mekényes választási névjegyzékében 250-en szerepeltek. Az időközi voksolást azért kellett kiírni, mert a község korábbi független polgármestere, Major Ottó novemberben lemondott.
  • Frum Istvánt választották a Veszprém megyei település első emberévé. A 183 választásra jogosult polgár közül 71 járult a szavazóurnához. Egy szavazat érvénytelen volt. Bakonyszentivánon azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert a település korábbi polgármestere, Karvas János - aki szintén függetlenként töltötte be a tisztséget - novemberben elhunyt.
Szerző
2019.02.17 21:34

Rendkívüli állapot: Trump kész megvétózni a szövetségi parlament határozatát

Publikálás dátuma
2019.02.17 21:09
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ BRENDAN SMIALOWSKI
Az amerikai elnök tanácsadója leszögezte, hogy Trump meg fogja védeni a döntést.
Donald Trump amerikai elnök kész megvétózni a szövetségi parlament határozatát, ha ebben a törvényhozók elutasítják a pénteken bejelentett rendkívüli állapotot – hangoztatta Stephen Miller, az elnök tanácsadója vasárnap a Fox televíziónak adott interjújában. Az amerikai elnök pénteken aláírta a kormány finanszírozásáról szóló törvényt, amely azonban nem tartalmazza a déli határon építendő falra kért 5,7 milliárd dollárt, csak egy 1,375 milliárdos összeget irányoz elő a határbiztonság erősítésére. Emiatt aztán rendkívüli állapotot hirdetett ki Donald Trump annak érdekében, hogy a kongresszus megkerülésével előteremthesse a mexikói határra ígért fal megépítéséhez szükséges pénzt.
„Teljesen nyilvánvaló, hogy az elnök meg fogja védeni a rendkívüli állapotról szóló döntést”
– fogalmazott Miller.
A műsorvezető kérdésére hozzátette, hogy az elnök válaszát „előre borítékolja”. A főtanácsadó azzal érvelt, hogy az elnöknek joga van rendkívüli állapot kihirdetésére, és idézte a kongresszus által 1976-ban erről elfogadott törvényt. Szerinte az illegális bevándorlás problémája eleve megkívánja, hogy az elnök lépjen.
„Ez fenyegetés országunkra nézve, és ha az elnök nem tudja megvédeni az országot, akkor nem tesz eleget a hivatali esküjében vállalt alkotmányos kötelezettségének”
– mondta.
Utalt arra, hogy az illegális migráció miatt évente amerikaiak ezrei vesztik életüket. Miller azonban Chris Wallace műsorvezető nógatására nem tudott példát mondani arra, hogy amerikai elnök azért hirdetett volna rendkívüli állapotot, hogy így jusson pénzhez, amelyet a kongresszus nem szavazott meg. Védelmébe vette az elnöki döntést Lindsay Graham dél-karolinai republikánus szenátor is. Graham a CBS televíziónak adott interjújában leszögezte: „amerikaiakat életét követelő kábítószerek, emberkereskedők özönlenek be, veszélyes a helyzet a határok mentén”. Ugyanakkor Alan Dershowitz ügyvéd, akit jó ideje Donald Trump informális tanácsadójaként is számon tartanak, vasárnap egy rádiós műsorban téves döntésnek minősítette a rendkívüli állapot kihirdetését. Úgy fogalmazott: rendkívüli állapotot hirtelen bekövetkező, rendkívüli helyzetekben szoktak kihirdetni. Álláspontja szerint döntésével Donald Trump megkerülte az alkotmányt, hiszen az alkotmány értelmében minden kiadást a képviselőháznak kell megszavaznia. Dershowitz szerint a Fehér Háznak hosszadalmas bírósági perekkel kell majd szembenéznie, de a végén az alkotmánybíróság szerepét ellátó szövetségi legfelsőbb bíróság hozza meg a döntést. Az első perkeresetet pénteken este a Közpolgár nevű liberális szervezet be is nyújtotta három dél-texasi birtokos és a Határmenti Audubon Társaság nevű civilszervezet nevében. Mindannyian azért perelnek, mert a tervezett határfal az ő birtokukon haladna keresztül, de ők nem járulnának hozzá ehhez. Gavin Newsom, Kalifornia demokrata párti kormányzója szintén pénteken jelezte, hogy a déli állam pert indít a rendkívüli állapot miatt. Xavier Becerra, Kalifornia igazságügyi minisztere vasárnap az ABC televíziónak adott interjújában közölte: nagyon rövid időn belül benyújtják a keresetüket egy szövetségi bíróságnál.
„Felkészültünk erre, tudtuk, hogy valami ilyesmi fog történni, és a velünk egyetértő más tagállamokkal együtt készen állunk a perre”
– fogalmazott Becerra, aki korábban demokrata párti képviselő volt a washingtoni képviselőházban.
Azt mondta, más tagállamokkal együtt arra várnak, hogy megtudják, mely szövetségi programokat nyirbálnak meg annak érdekében, hogy a pénzt átcsoportosítsák a falépítésre és ezzel milyen károk érhetik az adott államokat. Patrick Shanahan, a Pentagon (védelmi minisztérium) ügyvezető minisztere újságírókkal közölte, hogy egyelőre nem döntött arról, vajon az amerikai–mexikói határon építendő fal katonailag szükséges-e, és erre a Pentagon mennyi pénzt költene. Egy neve elhallgatását kérő minisztériumi tisztségviselő azonban azt mondta: Shanahan valószínűleg megadja a tárcától elvonni tervezett 3,6 milliárd dollárt.
Szerző
2019.02.17 21:09