Előfizetés

Financial Times: a Prezi alapítói a legjobb 50 vállalkozó között

A Prezi alapítói, Árvai Péter, Halácsy Péter és Somlai-Fischer Ádám bekerültek a Financial Times legjobb 50 technológiai vállalkozója közé - közölte a Prezi.

Financial Times idén júniusban a Founders Forummal közösen indított versenyt, hogy összegyűjtsék Európa legjobb 50 technológiai vállalkozóját. A listára olyan vállalkozók kerülhettek fel, akik Európából származnak vagy a cégük Európában működik. 

Feltétel volt még, hogy a jelölteknek aktívan részt kell venniük a cég vezetésében, de vizsgálták azt is, hogy az adott cég terméke mennyire innovatív, mennyire változtatta meg a piacot, amelyre bevezették.  A közlemény szerint a Prezi alapítói a listán a 25. helyre kerültek, így megelőzve például Geert-Jan Bruinsmát, a booking.com alapítóját. A listát Daniel Ek, a Spotify alapítója vezeti, a második helyre pedig Jan Koum, a WhatsApp alapítója került.

A közleményben Árvai Péter, a Prezi társalapító-vezérigazgatója kifejtette: "nagyon örülünk ennek az elismerésnek és különösen büszkék vagyunk arra, hogy a Prezivel sikerült Magyarországot is feljuttatni a listára".

A Prezit 2009-ben alapították hárman, különlegessége, hogy a hagyományos, slide-okon alapuló előadásforma helyett térben "meséli el" a történeteket. A Prezi a magyar mellett angol, német, francia, spanyol, portugál, japán és koreai nyelven is elérhető.  A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Prezi magyarországi cégének tavalyi árbevétele mintegy 3 milliárd forint volt, adózás után pedig több mint 200 millió forintos nyereséggel zárt.

MTA: Miféle titkos tanulmány Paks II. ügyében?

Publikálás dátuma
2015.06.23. 17:22
Fotó: Népszava
Nincs semmilyen nem nyilvános, a paksi bővítéssel foglalkozó tanulmánya sem az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhelyeinek, sem tudományos bizottságainak - ezt az Akadémia közölte a távirati irodával. Ahogy a Népszava is megírta, Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP képviselője a Magyar Villamos Művek (MVM) belső elemzésére és a Magyar Tudományos Akadémia birtokába jutott feljegyzéseire hivatkozva állította: az új erőmű évenként akár százmilliárd forintos veszteséget termelhet.

Az MTA közlése szerint ilyen tanulmányról nem tud ilyenről az MTA Energiatudományi Kutatóközpont sem, pedig ez az az akadémiai intézmény, amelynek az egyik kutatási témája a meghosszabbított üzemidejű paksi blokkok és az új magyarországi atomerőműblokkok biztonsága.

Jávor Benedek hétfői sajtótájékoztatóján azt állította: az új paksi erőmű pénzügyileg kockázatos, a villamosenergia-rendszert alapjaiban destabilizáló beruházás lesz, amely soha nem fog megtérülni és súlyos környezeti problémákat okoz majd. A képviselő a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. belső elemzésére és a Magyar Tudományos Akadémia birtokába jutott feljegyzéseire hivatkozott.  Jávor Benedek azt mondta, ezek az iratok alátámasztják, hogy létezik olyan tanulmány, amelyik elemzi a paksi bővítés pénzügyi, környezeti, villamosenergia-rendszerbe illeszthetőségi kérdéseit, de a kormánynak "igen jó oka van, hogy ezeket ne hozza nyilvánosságra".  Az említett dokumentumból Jávor szerint kiderül:   a várható hőterhelés komoly gondokat okozhat a Duna élővilágában, emiatt rendszeresen szükség lehet mindkét erőmű visszaterhelésére (részleges leállítására). Ez Paks II. tervezett magas (95 százalékos) kihasználtságát is akadályozza, emiatt a pénzügyi megtérülés lesz rosszabb még annál is, amilyennek most látszik. Az új blokkok megépítésével a régiek termelése akár 30-35 százalékkal csökkenhet, így gyakorlatilag az erőmű csak veszteségesen tud üzemelni. 

Az Akadémia kedden azt közölte: tény, hogy az MTA a hazai villamosenergia-ellátás jövőjéről, a paksi atomerőmű-bővítésről több nyilvános vitaülést szervezett, ahol meglehetősen eltérő álláspontok jelentek meg.   A legelső, tavaly február 18-i MTA-fórumon Sólyom László akadémikus, volt köztársasági elnök például emlékeztetett arra, hogy államfőként nyilvánosan bírálta a paksi bővítés előkészítésére vonatkozó 2009-es országgyűlési határozatot. Mezei Ferenc akadémikus, a svédországi Európai Neutronkutató Központ (ESS) technikai igazgatója szerint pedig "a széles közvélemény nagymértékben túlbecsüli az atomenergia tényleges veszélyeit, ugyanakkor felhívta a figyelmet az atomerőművekben termelt áram alacsony költségére" - idézte fel az Akadémia.  A tudományos testület hangsúlyozta: a politikus által nyilvánosságra hozott két szöveg szintén a bővítésről folyó véleménycsere része, de mint ilyen, nem áll mögötte semmilyen akadémiai testület vagy intézmény, amely azt szakmai vita után elfogadta volna.

Eközben a Transparency International az Alkotmánybírósághoz fordult, ugyanis szerintük a Paks II. beruházás szerződéseinek, előkészítő dokumentumainak 30 évre titkosítása nem összeegyeztethető az Alaptörvénnyel.

Az a gaz unió - Magyarország a nettó haszonélvezők élén

Publikálás dátuma
2015.06.23. 16:46
Illusztráció/Thinkstock
Magyarország a 2020-ig tartó európai uniós költségvetési időszak egyik legnagyobb nettó haszonélvezője - jelentette ki az Európai Bizottság magyarországi képviseletvezetője kedden Debrecenben, egy konferencián.

Szűcs Tamás a Sikeres Uniós Pályázatokat Előkészítő Rendezvénysorozat (SUPER) konferenciáján kiemelte: Magyarország az európai strukturális és kohéziós alapokból 25 milliárd euró támogatást kap, ami a régióban elérhető források 11 százaléka. Más forrásokkal - mezőgazdasági közvetlen kifizetések, menekültügy támogatása - együtt összesen 32 milliárd eurót - 12 ezer milliárd forintot - használhat fel 2020-ig az ország - tette hozzá.

A képviseletvezető Magyarország és az Európai Unió közös kihívásának nevezte, hogy a második világháború utáni Marshall-terv összegét jóval meghaladó támogatást hatékonyan használják fel.Szűcs Tamás szerint az Európai Bizottság fontosnak tartja a konzultációt, a partnerekkel való párbeszédet a támogatások felhasználásáról, s ebbe jól illeszkedik a magyar kormány által kezdeményezett SUPER rendezvénysorozat.

A nagykövet a fő kérdésnek azt nevezte, mit sikerül elérni a támogatásokkal egy-egy projekten keresztül. Az a cél, hogy a fejlesztés fenntartható legyen, hosszú távon beilleszkedjen a gazdaságfejlesztésbe, hozzájáruljon a versenyképesség növeléséhez és a munkahelyteremtéshez - tette hozzá.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára közölte: százmilliárd forint forrásra már az év elején meghirdették a pályázatokat a 2014-2020 közötti uniós költségvetési keretből.
Hozzátette: a kormány január 1-jétől 870 milliárd forintot fizetett ki a korábbi ciklus lezáruló pályázataira. A 2020-ig terjedő időszakban az egy személyre eső fejlesztési forrás eléri a 712 ezer forintot - mondta. Szavai szerint a vállalkozások közül ebben a ciklusban csak akkor juthatnak uniós támogatáshoz, ha két kritérium közül - munkahelyet teremtenek, illetve termékük megjelenik a világpiacon - az egyiket teljesítik. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a konferencián elmondta: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot (GINOP), amelyben 2717 milliárd forintra pályázhatnak a hazai vállalkozások. A szaktárca még a héten kezdeményezi a kormánynál, hogy a GINOP idei éves keretét 830 milliárdról több mint 900 milliárd forintra növelje. Ismertetése szerint a Területfejlesztési Operatív Programban (TOP) 1231 milliárd, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban (VEKOP) további 285 milliárd forint pályázati forrás áll rendelkezésre. A mikro-, kis- és középvállalkozások a termelési kapacitásuk bővítésére 65 milliárd forint forrásra pályázhatnak az idén - közölte Rákossy Balázs.