A kormány nem mondta fel a Dublin III. rendeletet

Publikálás dátuma
2015.06.24. 13:01
Korábbi felvétel. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Kovács Zoltán kormányszóvivő sajtótájékoztatót tart a k
Nehéz lesz tisztán látni az ügyben, de fussunk neki: az MTI híradása szerint Trócsányi László igazságügyi miniszter levélben tájékoztatta Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét arról, hogy Magyarország június 23-ai hatállyal ideiglenesen, határozatlan ideig nem tudja fogadni a nemzetközi védelem iránti kérelmet előterjesztő embereket, hangsúlyozva, az ország tiszteletben tartja az uniós menekültpolitika rendelkezéseit. Olyannyira, hogy a miniszter a levélben azt is kiemeli:  Magyarország teljes mértékben tiszteletben tartja a Dublin III rendelet rendelkezéseit, sőt ezt elvárjuk a többi tagállamtól is. Vagyis, ha jól értelmezzük a levélben foglaltakat, Magyarország nem mondja fel a Dublin III-at, legfeljebb momentán nem tudja teljesíteni az abban foglaltakat. Előzőleg  Szijjártó Péter külgazdasági -és külügyminiszter rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be: nem döntöttek a Dublin III. rendelet felfüggesztéséről. 

Szijjártó Péter szintén hangsúlyozta: Magyarország maradéktalanul betart minden uniós jogszabályt és megfelel minden uniós kötelezettségének, a Dublin III. felfüggesztéséről pedig nem született döntés.  

Felmondták? Nem mondták?
Tegnap még a Belügyminisztérium közlése alapján írtuk: Technikai okokból, határozatlan ideig Magyarország felfüggeszti az uniós Dublin III. Rendeletet, ami engedélyezte azoknak a menekülteknek a visszatoloncolását Magyarországra, akik rajtunk keresztül jutottak el Ausztriába, Németországba vagy az EU más tagállamába. A közlemény szerint erről az illetékes a DubliNet rendszeren keresztül tájékoztatták Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Norvégia, Olaszország, Svédország és Szlovákia hatóságait. Hozzátették, hogy az illegális bevándorlással érintett uniós tagállamok közül a legleterheltebb Magyarország erején felül veszi ki részét a helyzet kezeléséből, az ország kimerítette a rendelkezésére álló kapacitásokat.

A külügyminiszter közölte: a kormány utasította Trócsányi László igazságügyi minisztert, hogy kezdeményezzen haladéktalan konzultációt az Európai Bizottság első alelnökével a Dublin III-mal kapcsolatos jogalkalmazási kérdésekről, a külgazdasági és külügyminiszternek pedig az EU külügyi főképviselőjével kell konzultálnia a nyugat-balkáni illegális bevándorlási nyomás mielőbbi hatékony kezeléséről. (Ennek a bevezető "epizódja" a fent említett levél) 

Kósa erősítette a menekültellenességet

Magyarország lehetetlen helyzetbe került az illegális határátlépők és az ide visszatoloncolni tervezett bevándorlók miatt - értékelt Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke szerdán.  A kormánypárti politikus kiemelte, Magyarország fizikailag nem tudja elhelyezni az illegális bevándorlókat, nincs elég sátor és ágy, a katasztrófavédelem tartalékaihoz pedig csak korlátozottan lehet hozzányúlni, mert azok a váratlan katasztrófák esetén is szükségesek.

Leánykori neve: kerítés

A külügyminiszer elmondta, hogy a kormány meghallgatta a belügyminiszter beszámolóját és egy ideiglenes biztonsági határzár létesítéséről döntött, hozzátéve, hogy annak "a leánykori neve a kerítés". Szijjártó a határzárral kapcsolatban bejelentette: az államnak kell megépíteni a kerítést. Az anyag 6,5 milliárdba kerül majd, a kivitelezést a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a honvédség végzi. Közölte azt is: az ideiglenes biztonsági határzár mielőbbi megépítéséhez szükséges törvénymódosítások ügyében a kormány arra kérte a Fidesz-KDNP-t, alakítson ki "parlamenti egyetértést" a jogszabály-módosítások mihamarabbi országgyűlési megtárgyalása érdekében. A külügyminiszter azt is elmondta, hogy minden határszakaszon, ahol más mód nincs, az ideiglenes biztonsági határzár lehetőségét használják a jövőben is.

Sose volt még ilyen jó viszony Szerbiával

A külügyminiszter a magyar-szerb kormányülésen azt is tisztázná, hogy a kerítés felépítése nem Szerbiának, hanem az illegális bevándorlásnak szól, hozzátéve, hogy a két ország kapcsolatai sosem voltak még olyan jók, mint most. A sajtótájékoztatón kérdezni nem lehetett, mivel a bejelentéssel egyidejűleg kormányülést is tartottak a bevándorlás ügyében, Kovács Zoltán kormányszóvivő Lázár János holnapi sajtótájékoztatóján, a Kormányinfón ígért bővebb tájékoztatást.

A Dublin III. Rendelet
A Dublin III. Rendelet (a 2013. június 26-án kelt 604/2013/EU Parlamenti és Tanácsi Rendelet) azt írja le, melyik tagállamnak kell lefolytatni egy migráns esetében a menekültügyi eljárást. Az alapelv az, hogy abban az országban kell elbírálni a menekültkérelmet, ahol azt benyújtották. Aki tehát Magyarország területén lép be az EU-ba, menekültkérelmet nyújt be nálunk, de azonnal továbbutazik Ausztriába vagy Németországba, azt visszaküldhetik ide az eljárás lefolytatására. Az eljárást azonban nem minden esetben ott kell lefolytatni, ahol az illető menekültkérelmet nyújtott be. Ha például a család a menekülés során szétszakadt és különböző európai államokban nyújtanak be menedékkérelmet, családegyesítésre kerülhet sor, és a családtagok menekültkérelmét együtt bírálják el. Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter nemrég azt mondta: a folyamatban lévő 1300 "dublini esetet" gyorsított eljárásban dolgozzák fel. Az év eleje óta Ausztriából 620 menekültet küldtek vissza a Dublini rendelet alapján másik EU-tagállamba.

Geopolitikai aspektus

Magyarország földrajzi elhelyezkedése révén az EU külső határán fekszik, ahogy a migráns-helyzettel szintén nehezen megbirkózó, de se kerítést nem emelő, sem egyezmények felmondását, illetve be nem tartását kilátásba helyező Földközi-tenger menti európai államok.  Budapest ugyanakkor most arra hivatkozva nem fogad vissza menekülteket, hogy a hivatal nem bírja az adminisztrációt, illetve, hogy megteltek a menekültszállások. Egy marokkói férfi az euronews-nak mesélt útjukról: Thesszalonikiből indultak, majdnem 100 kilométert tettek meg gyalog két huzamban, így jutottak el Macedóniába. Azután megint gyalogoltak hét napig, közben sikerült egy kicsit vonatra szállniuk, így érték el Szerbiát, azon keresztül Magyarországot, ahol végre biztonságban érzik magukat.

Most még.

A formális logika szabályai szerint - így az euronews.com - a  fenti marokkói férfit például Görögországba küldhetnék vissza akár a magyar hatóságok, csakhogy miután ott sikerült inkognitóban maradnia, Magyarország az első uniós állam, ahol nyilvántartásba vették. És az esetek többségében ez így történik. A menekültek Görögország és Bulgária felől érkeznek, de menekült státuszért itt folyamodnak először. Nem azért, mert itt akarnak maradni, hanem azért, mert innen aránylag biztosan továbbjutnak Nyugat-Európába.

Szijjártó az osztrák külügyminisztert is megnyugtatta

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedd este valóban tárgyalt telefonon Sebastian Kurz osztrák külügyminiszterrel a dublini rendelettel kapcsolatban, a magyar miniszter tájékoztatta osztrák kollégáját, hogy semmilyen európai uniós jogszabály magyarországi alkalmazásának felfüggesztéséről nincs szó - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium szerdán. Az APA hírügynökség szerda reggel azt közölte: Sebastian Kurz elfogadhatatlannak nevezte, hogy Magyarország felfüggeszti az úgynevezett dublini rendelet végrehajtását, vagyis a migránsok visszafogadását más uniós országokból. Az osztrák diplomácia vezetője kedd este telefonon folytatott megbeszélést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel. A bécsi külügyminisztérium tájékoztatása szerint Sebastian Kurz beszélgetőpartnerét arra figyelmeztette: Magyarország eljárása "negatív következményekkel" járhat.

Nem lehet az egész országot bekeríteni
A kormánynak nem hisztiznie kellene a körülbelül 800 fő miatt, akit a Dublini rendelet szerint akarnak visszatoloncolni hazánkba, hanem az Európai Unió országaival közösen kezelni és megoldást keresni a problémára - mondta lapunknak Balázs Péter. A volt külügyminiszter a bevándorlást egy hatalmas folyamatnak minősítette, ahol Magyarország nagyjából középen van, szerinte országunk egyértelműen nem számít célországnak. Kijelentette azt is, hogy minden kerítést örültségnek tart, hiszen ha megvizsgáljuk az okokat, amiért a kivándorlás mellett döntenek a menekültek akkor kiderül, hogy nem állítja őket meg semmilyen határzár. Balázs szerint ugyanis két fő oka van a kivándorlásnak. Ha egy család a gyerekeikkel, egy szál táskával elindul, akkor egyértelmű, hogy nincs az a kerítés ami megállítja őket. A másik az úgynevezett „húzó hatás”, ami azt jelenti, hogy a menekültek igyekeznek jobb életet találni a hazájukban tapasztalható kilátástalanság helyett. Balázs szerint a kerítéssel csak azt érjük el, hogy virágzik az emberkereskedelem. 

A külföldi magyarokat veszélyezteti a kormány gyűlöletpolitikája

Az MSZP felszólította a kormányt, hogy fejezze be a bevándorlással kapcsolatos gyűlöletpolitikáját, mert az szerintük veszélyezteti a külföldön élő magyarok egzisztenciáját.  Gőgös Zoltán, az ellenzéki párt elnökhelyettese elmondta: az MSZP szerint a migráció politikáját nem oldja meg a kerítés, helyette a szocialisták törvénymódosító javaslatait kellene elfogadni, amelyek a rendőrség megerősítésével fokoznák a határvédelmet, továbbá akár 15 évre szigorítanák az embercsempészet büntethetőségét, a problémát pedig hosszú távon csak európai összefogással lehet kezelni. Gőgös Zoltán elmondta azt is: Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője is ezt az álláspontot képviseli majd a szocialista vezetők csütörtöki, európai fórumán, amely a veszélyeztetett övezetben élő emberek boldogulását saját hazájukban segítené, másrészt a migránsok európai ellátásába minden uniós országot bevonna. "Nem akarunk újra belső határokat Európában" - fogalmazott, hozzátéve, "nem azért dolgoztunk '89-ben, nem azért bontottuk le a deréknyi vastagságú sorompókat, hogy újra ilyenekkel nézzünk szembe".

Nincs helye szögesdrótnak Magyarország határain

A Demokratikus Koalíció szerint nincs helye szögesdrótnak Magyarország határain.  Molnár Csaba, a párt ügyvezető alelnöke közleményében leszögezi:  az Orbán-kormány össze-vissza beszél. Kedden még arról nyilatkozott a kormányszóvivő, hogy felmondják a menekültek visszatoloncolását megakadályozó dublini szerződést, szerdán pedig "nyilván a nemzetközi felháborodás hatására", Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról, hogy félreértelmezték szavaikat, és továbbra is betartanák nemzetközi kötelezettségeinket. Az ámokfutás azonban folytatódik, Szijjártó szerint lehetséges, hogy további országhatárokon emelnek szögesdrót kerítést. Eszerint Orbán Viktor kabinetje szép lassan körbezárná Magyarországot, ez az elszigetelt, zárvány Magyarország víziója - fogalmaz Molnár Csaba. A politikus szerint az ország védelme és a menekültek befogadása kulturált, humánus körülmények között is megvalósítható. 

Szerző
Frissítve: 2015.06.24. 19:20

Kamionnyi allergiagyógyszert csempészett volna be

Vádat emelt a Makói Járási Ügyészség egy lengyel férfi ellen, aki több ezer levélnyi, allergiás panaszok kezelésére alkalmas, Magyarországon nem engedélyezett gyógyszert próbált meg becsempészni az országba - közölte a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője szerdán.

Szanka Ferenc közölte, az ügyészség a sofőrt egészségügyi termék hamisításának bűntettével vádolja. A vádirat szerint a férfi 2014. május 26-án hajnalban jelentkezett belépésre Románia irányából a nagylaki átkelőnél az általa vezetett kamion sofőrjeként. A jármű vezetőfülkéjének átvizsgálásakor különböző tárolóüregekből 5676 levél gyógyszer került elő, ömlesztve, dobozos csomagolás nélkül. A vádlott által szállított tabletták Magyarországon illegális gyógyszernek minősülnek, nem engedélyezett egészségügyi termékek, forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkeznek. Az ügyészség indítványozta a lefoglalt tabletták elkobzását.

Szerző

Kamionnyi allergiagyógyszert csempészett volna be

Vádat emelt a Makói Járási Ügyészség egy lengyel férfi ellen, aki több ezer levélnyi, allergiás panaszok kezelésére alkalmas, Magyarországon nem engedélyezett gyógyszert próbált meg becsempészni az országba - közölte a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője szerdán.

Szanka Ferenc közölte, az ügyészség a sofőrt egészségügyi termék hamisításának bűntettével vádolja. A vádirat szerint a férfi 2014. május 26-án hajnalban jelentkezett belépésre Románia irányából a nagylaki átkelőnél az általa vezetett kamion sofőrjeként. A jármű vezetőfülkéjének átvizsgálásakor különböző tárolóüregekből 5676 levél gyógyszer került elő, ömlesztve, dobozos csomagolás nélkül. A vádlott által szállított tabletták Magyarországon illegális gyógyszernek minősülnek, nem engedélyezett egészségügyi termékek, forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkeznek. Az ügyészség indítványozta a lefoglalt tabletták elkobzását.

Szerző