Korábban Catherine Ashton főképviselő közvetített a felek között, az ő mandátumának egyik legnagyobb eredménye volt a közvetlen szerb-koszovói tárgyalások folyamatának felgyorsítása. A kedd késő este zárult találkozón, amint az várható volt, nem sikerült áttörést elérni, nem született meg az átfogó megállapodás, ám szerdai brüsszeli és belgrádi jelentések szerint előrelépés azonban történt.
A tárgyalódelegációkat Aleksandar Vucic szerb és Isa Mustafa koszovói kormányfők vezették. A felek törekedtek a megállapodásra, ugyanis Brüsszel nem hagy kétséget afelől, hogy a szerb-koszovói viszony rendezése nélkül nem lesz szerb csatlakozás.
Éppen ezért mind a politikai vezetés, mind a szerb média kiemelt jelentőségűként kezeli a brüsszeli tárgyalásokat. Belgrád számára a legfontosabb a koszovói szerb községek közösségének ügye. Emellett a telekommunikáció, az energetika, valamint a Kosovka Mitrovica-i hídon levő „békepark” kérdése vár gyors megoldásra.
Brüsszeli diplomáciai források a Tanjug szerbiai hírügynökségnek már a tárgyalási forduló előtt elmondták: Mogherini tudja, irreális elvárás, hogy mindhárom összetett problémára megoldást szülessen, de ragaszkodni fog ahhoz, hogy legalább két kérdésben megállapodás szülessen, a többi esetében pedig a legrövidebb időn belül jelentős előrelépés történjen.
Az esemény fontosságát az adja, hogy a párbeszéd előrehaladásának mértékétől függ Szerbia európai uniós csatlakozási tárgyalásai első fejezeteinek megnyitása, Németország pedig ragaszkodik ahhoz, hogy elsőként a Belgrád és Pristina közötti viszony normalizálására vonatkozó, 35. tárgyalási fejezetet nyissák meg.
A brüsszeli megállapodás 15 pontból erre, ezekben kellene közös nevezőt találniuk a feleknek. Ebből hat vonatkozik a koszovói szerb közösség helyzetére. Aleksandar Vucic szerb kormányfő úgy értékelt, e téren is történt némi előrelépés.
