Közeleg a görög csőd

Továbbra is távoli a hitelezők és a görög kormány álláspontja a hitelprogrammal kapcsolatban. Alekszisz Ciprasz tegnap dühösen jelentette be, hogy az általa intézményeknek nevezett hitelezők elutasították a kormánya benyújtott javaslatát. Az euróövezet pénzügyminiszterei szerdán este kezdték meg tárgyalásokat a görög programról, de már előtte jelezték, hogy megegyezés most sem várható. Olyannyira igaz lett a "jóslat", hogy alig több mint egy óra után félbe is szakadt az Eurocsoport tanácskozása.

A megbeszélések csütörtökön 13 órakor folytatódnak, mindössze pár órával azt megelőzően, hogy az Európai Unió állam-, illetve kormányfői megkezdik csúcstalálkozójukat. A szerdai pénzügyminiszteri tanácskozásról távozva az Eurócsoport elnöke közölte, hogy az egyeztetések a reformintézkedésekről az éjszaka folyamán is folytatódnak.

Mindössze hat nap maradt tehát arra, hogy a hitelezők megállapodásra jussanak a görög kormány illetékeseivel az ország reformprogramjáról, hiszen Athénnak a hó végéig 1,6 milliárd eurót kellene befizetnie a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számlájára. Miközben kedden még úgy tűnt, közeledtek az álláspontok, s több uniós tisztségviselő úgy foglalt állást, hogy ez az első komolyan vehető program a görögök részéről, tegnap drámai fordulat történt.

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök azt közölte, hogy „egyes hitelezők” elutasították a görög programot. Mivel pénzt az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és az IMF folyósítja, ezért nem nehéz kitalálni, hogy az IMF-nek akadtak komoly fenntartásai a görög elképzelésekkel szemben.

Ciprasz – egy görög kormányzati illetékes közlése szerint – példátlannak nevezte az országával szembeni bánásmódot, kifejtette, ilyenre sem az ír, sem a portugál mentőcsomag tárgyalása során nem volt precedens. „Ez az elidegenítő magatartás csak két dologra utalhat: vagy nem akarnak megegyezést, vagy egyéb görögországi érdekeket képviselnek” – idézte Cipraszt a kormányzati illetékes.

A Süddeutsche Zeitung úgy értesült, hogy a hitelezők között is egyre nagyobbak az ellentétek. Az IMF azzal vádolja az EU-t, hogy túlságosa puhány Athénnal szemben. Ezt a Wall Street Journal is megerősítette, a lap szerint a társasági adó és a nyugdíjrendszer kérdésében a legnagyobbak a véleménykülönbségek. A Handelsblatt azt közölte, a Valutaalapot az is felbőszítette, hogy az Európai Bizottság túl pozitívan értékelte a legutóbbi görög javaslatokat.

A szerdai nap folyamán, az euróövezet pénzügyminisztereinek újabb, rövid időn belül harmadik tanácskozása előtt külön találkozót folytatott egymással Jean-Claude Juncker bizottsági elnök, Christine Lagarde, az IMF főigazgatója, az euróövezeti csoport élén álló Jeroen Dijsselbloem, illetve Klaus Regling, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) vezetője. Később Ciprasz is csatlakozott hozzájuk.

Uniós körök szerint abban azért megállapodtak, hogy a tárgyalások nem szakadnak meg Görögországgal. Az IMF meg is tette ellenjavaslatát, amely egyebek mellett a nyugdíjak csökkentését is tartalmazta, méghozzá oly mértékben, hogy avval 800 millió eurót takarítanának meg. Az IMF emellett bevezetné a nyereségadót, privatizálná a 4G mobilinternetes hálózatot, megadóztatná a szerencsejáték szektort, emelné a társasági adót. Athén élből nemet mondott a felvetésekre, korábban már többször vörös vonalnak nevezte a nyugdíjcsökkentést.

Ez a kötélhúzás legfeljebb hétvégéig tarthat. A néppárti osztrák pénzügyi tárcavezető, Hans Jörg Schelling arról beszélt, hogy legkésőbb vasárnapig kell megszületnie a megegyezésnek. „Ha addig nincs megoldás, nehéz megjósolni, mi lesz a következő lépés” – fejtette ki az osztrák rádióban. Szerinte ha nincs konkrét menetrend, akkor megállapodás sem várható. Az osztrák tárcavezető figyelmeztetett arra is, megegyezés híján továbbra is tömegesen vennék ki az emberek betéteiket a pénzintézetekből.

Ezt pedig aligha élné túl a helyi bankrendszer. „Ezért dolgozunk azon, hogy elkerüljük a legrosszabb forgatókönyvet” – fejtette ki. Az EKB tegnap nem emelte tovább a sürgősségi likviditási hitel mértékét Görögország számára. Erre azért van szükség, mert az EKB pénze nélkül már korábban csődöt jelentett volna a görög bankrendszer.