Nem ünnepelték felhőtlenül a 93. Nemzetközi Szövetkezeti Napot a különféle szövetkezeti formák képviselői. Az Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) szervezte esemény meghívóján még szerepelt a "kormányzati köszöntő", de arra végül nem került sor. Áder János államelnököt is invitálták, de ő udvariasan kimentette magát. Mintha a kormányzatnak nem lenne túlságosan fontos a szövetkezeti mozgalom. Holott csak a kiskereskedelemben 32 ezren dolgoznak szövetkezeteknél és az 500 szövetkezeti bolt, amely elsősorban a kistelepüléseket látja el élelmiszerekkel, a napi szükségleteket kielégítő termékekkel, tavaly mintegy 560 milliárd forintos forgalma könyvelhetett el. Ezen kívül a diákszövetkezetek több tízezer fiatalt foglalkoztatnak, s a szövetkezeti mozgalom szintén nagyon fontos eleme, a mezőgazdasági szövetkezetek pedig a vidék legjelentősebb foglalkoztatói közé tartoznak.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban csütörtökön tartott ünnepségen Patay Vilmos az OSZT elnöke egyebek mellett elmondta: "Számunkra különösen tanulságos, hogy sikeres versenytársaink gazdasági aktivitásában a szövetkezeti szektor súlya messze meghaladja a hazánkét. Ennél is átfogóbb üzenetet hordoz maga a szövetkezeti rendszer, amely mint a teljesítménnyel arányos egyenlőséget teremtő szervezet, megerősítheti az egyének együttműködési készségét, modellt adhat a Nemzeti Együttműködési Rendszer gyakorlati megvalósulásához.”
Egyelőre azonban úgy tűnik, a kormányzat nemigen vesz tudomást erről a javaslatról. Patay Vilmos azt is megemlítette, hogy a közfoglalkoztatás alternatívája lehet a szociális szövetkezetek létrehozása. Ezt az ötletet más szakemberek is támogatják, hiszen minden kutatás azt igazolja, hogy a közmunkásoknak alig több mint 10 százaléka képes visszakapaszkodni a versenyszférába. A közfoglalkoztatás leginkább csak a munkanélküliségi statisztikák kozmetikázására jók.
A kormányzat az elmúlt időszakban több jelét is adta, hogy nem kíván a szövetkezetekre támaszkodni. Például a takarékszövetkezetek vagyonának államosítása súlyos csapást mért a szövetkezetei önállóságra, az egyének szabad, önkéntes szövetkezésére.
Talán ezért sem meglepő, hogy az ünnepségen a kitüntetettek között volt mások mellett Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ), valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke is, akinek a szövetkezeti rendszer hazai megszilárdítása és fellendítése érdekében tett erőfeszítéseit a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Szövetkezeti Érdemrenddel ismerte el.
Demján lapunk kérdésére lapunknak kifejtette, ha lesz új szövetkezeti törvény, abban nagy hangsúlyt kell fektetni a magán- és szövetkezeti tulajdon védelmére és mindenképpen figyelembe kellene venni a nálunk fejlettebb országok szövetkezeti mozgalmainak tapasztalatait.
Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese a Népszavának elmondta, a szövetség tagságának még mindig egyharmada szövetkezet, és jelenleg is több tízezer tagot számlálnak. A szakember szerint a termelői, az értékesítő, a feldolgozó szövetkezeteknek egyaránt helye van a mezőgazdaságban.
A főtitkár-helyettes is hangsúlyozta a szociális szövetkezetek úttörő szerepét vidéken. A közmunkával ellentétben ez mindig értelmes feladatot ad és a tagok megtermelhetik élelmiszer szükségleteiknek legalább egy részét, de a helyi önkormányzati intézmények ellátásában is részt vehetnek.
A MOSZ főtitkár-helyettese szerint nem a szövetkezeti törvény megújítására és egyéb jogi előírásokra, mint inkább támogatásra lenne szüksége a szövetkezeteknek. A kormány azonban ezzel homlokegyenest más politikát követ. Ezt bizonyítja egyebek mellett az 1200 hektáros felső birtokhatár, illetve az efölötti területek uniós támogatásának elvonása. Elsősorban az állattenyésztő gazdaságokat hozta ezzel nagyon nehéz helyzetbe a kormány. Máhr azért miközben a hivatalos kommunikáció szerint a kormány az oligarchák elleni lépésnek szánta ezeket az intézkedéseket, valójában a szövetkezeteket alkotó - esetenként több száz - kistulajdonost sújtja leginkább.
A túlszabályozottság sem jelentene megoldást - véli Máhr. Szakmai körökben ismertté vált az a kormányzati elképzelés, hogy termelői csoportot kizárólag szövetkezeti formában lehetne létrehozni. Ez látszólag ugyan a szövetkezetek erősítését szolgálná, valójában korlátozná a jelenlegi liberálisabb szabályozást. Az érvényes jogszabály előírja, hány természetes és hány jogi személy alkothatja a szövetkezetet. Termelői csoportot viszont kizárólag jogi személyek is alapíthatnak. Ha kizárólag szövetkezetek alakíthatnak termelői csoportot, akkor a most még jogi személyekből álló csoportok kénytelenek lennének természetes személyeket is bevenni. A MOSZ főtitkára úgy vélte, az államnak nem kellene ebbe is beavatkoznia. Egy termelői csoport esetében jó megoldás lehet a szövetkezet, de a kft., vagy a részvénytársaság is. Rá kellene bízni a mezőgazdaságban tevékenykedőkre, hogy ők melyik formát tartják a számukra legelőnyösebbnek.
Szövetkezeti Érdemrend tulajdonosok
Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke;
Dr. Sándor Péter, az első, 1983-ban alakult Universitas Iskolaszövetkezet első elnöke;
Dr. Vityi Istvánné, a fajszi Kék-Duna Szövetkezet elnöke;
Karácsony Mihály, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége volt elnöke;
Pekó László, a Nyírzem-Coop Zrt. vezérigazgatója;
Petróczkiné dr. Imre Veronika, a Győr-Moson-Sopron Megyei Lakásszövetkezeti Szövetség elnöke;
Szeremley Béla, a Hangya Szövetkezetek Együttműködése társelnöke.