Presztizsberuházásra jövőre is jut

Ritka az olyan költségvetés, amelynek csak nyertesei vannak. Pedig a kedden elfogadott 2016-os büdzsé ilyen - legalábbis a kormánypártok szerint. Valójában azonban vesztesnek tekinthető az egész ország, hiszen a jövő évi költségvetés pénzei elsősorban nem oda áramlanak - az egészségügybe, a szociális ellátásba, a köz- és felsőoktatásba -, ahol évtizedes gondokat kellene orvosolni. Ehelyett szakmailag megalapozatlan ipari beruházásokra - ilyen Paks II. előkészítése - vagy a bürokrácia túlburjánzásának támogatására megy el a pénz.

A jövő évi büdzsé parlamenti (és bizottsági) vitája az elmúlt hetekben simán lezajlott, aminek akár örülni is lehetne. Az már korántsem természetese, bár kétségtelenül megszokott, hogy egyetlen ellenzéki módosító indítványra sem bólintottak rá a kormánypárti honatyák. Kedden meg is szavazták, ami azt jelenti, hogy soha ilyen korán nem készült el Magyarország következő évi költségvetése. Rendhagyó kivétel a 2001-2002-es év volt, amikor az első Orbán-kormány a kétéves költségvetéssel kísérletezett. Az akkori próbálkozás azonban csúfosan elbukott. A már kész törvényt 2002-ben - már a változások figyelembe vételével - többször módosították, szinte teljesen újat alkottak. A kudarcot mi sem bizonyítja jobban, minthogy a kétéves költségvetéssel az azóta eltelt másfél évtizedben egyetlen kormány sem próbálkozott, persze nincs kizárva, hogy a 2018-as választási évet is a megelőzővel együtt "intézi" majd el a harmadik Orbán-kabinet.

A jövő évi költségvetés legátfogóbb bírálatát a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFI) által készített tanulmány adta, amely a Haza és Haladás Közalapítvány gondozásában jelent meg. A tanulmány legfontosabb megállapítása, hogy a kormány a költségvetésben érdemi lazítást valósít meg, bízva a még korántsem alátámasztott mértékű gazdasági növekedésben. Az adóintézkedések közül az szja 1 százalékos csökkentése ugyan már 2016-ban 120 milliárd forinttal rontja a költségvetési egyenleget, de a növekedéshez nem járul hozzá, ezért a megemelt kormányzati fogyasztás hatásának eltűnése után a GDP növekedési üteme fokozatosan visszatér a hosszú távú értékhez, ami továbbra sem haladja meg az 1,5 százalékot. Ezt az is megerősíti, hogy – a bankadó bizonyos mértékű csökkentése ellenére - a csomag egésze a beruházásokra kedvezőtlenül hat - írták a KFI elemzői, akik úgy vélik, hogy Paks II. igazából csak 2018-ban érezteti majd hatását. Az államadósság érdemi csökkenésében a KFI-nél nem bíznak; álláspontjuk szerint 76 százalék körül stabilizálódik az adósságráta. A költségvetés főbb számainak tarthatósága érdekében azt jósolják, hogy a GDP 1 százalékának megfelelő kiigazítás válhat majd szükségessé.

A cserbenhagyás büdzséje

Az MSZP a cserbenhagyás költségvetésének nevezte a 2016. évit, az ellenzéki párt úgy vélik, hogy csak a legjobban kereső 10-20 százalék jár jól.

A DK hasonlóképpen sok millió ember cserbenhagyásáról beszélt.

Az LMP azt hangsúlyozta, hogy az adócsökkentés mindössze a GDP 0,5 százalékát teszi ki.

A költségvetés fő nyertesei a kormányzati propagandában a Modern Városok nevet viselő megyei jogú városok. A kormányfő maga látogatja sorra ezeket a városokat, hogy újkori messiásként biztosítsa az elsősorban fideszes vezetésű településeket: a kormány gondoskodik róluk.

Mivel a termelőberuházások növekedése jövőre is elmarad a kívánatostól, ezért az útépítéssel, mint látványos fejlesztéssel kívánja a kormány a polgárokat jó kedvre deríteni. A költségvetés vitája során az egyes projektekre fordított összegek folyamatosan nőttek. Ezek közül kiemelkedik a Miniszterelnökség 1900 fővel történő bővítése, az idei évhez képest a kancellária 120 milliárd forinttal többől gazdálkodhat, amiből 40 milliárd forintot a tartalék tesz ki. A presztízsberuházások közül kiemelkedik a Ludovika Campus (Nemzeti Közszolgálati Egyetem), amelynek büdzséje a parlamenti vita során látványosan dagadt. Végül 12,5 milliárd forintot irányoztak elő vívóterem, lovarda, uszoda és lőtér építésre. Kósa Lajos (Fidesz) 400 milliót szerzett pótlólagosan a debreceni repülőtérre. Emellett jövőre 40 ezerrel nőhet a közmunkások száma.

Eközben csak minimális mértékben nő a népegészségügyre szánt források nagysága, a rokkantak ellátására pedig kevesebb jut. A mentők és a művesekezelésre szorulók ellátása jövőre is csak ugyanannyi pénzzel gazdálkodhat, mint idén.

Adóváltozások

Szja: Érdemes a jövő évi adóváltozásokat szemügyre venni, hiszen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter rendszeresen az adócsökkentés költségvetésének nevezi a 2016-ost. Gyakran hivatkoznak kormányzati körök arra, hogy milyen jelentős a személyi jövedelemadó kulcsának 16-ról 15 százalékra tervezett csökkentése. Ez az az adóteher-mérséklés, amelyet senki sem érez meg, de a kieső adóbevétel a GDP fél százalékának felel meg.

Gyermek- és családtámogatás: Ugyancsak nem mondható látványos adócsökkentésnek az sem, hogy négy év alatt fokozatosan a duplájára, a mostani gyermekenkénti havi 10 ezerről havi 20 ezer forintra nő a két eltartott után érvényesíthető családi adókedvezmény mértéke, vagyis jövőre mindössze havi kétezer-ötszáz forinttal kell kevesebbet adózni, mint 2015-ben. Jövőre lép hatályba az a törvény is, amely szerint az első házasok kedvezménye a házastársak által együttesen érvényesíthető, mértéke azonban továbbra is havi 5000 forint marad.

Áfa: Kétségtelenül növelheti a fogyasztást, az az, hogy a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá sorolja a törvény.

Bankadó: Akad azonban olyan adócsökkentés is, amely egy nemzetközi egyezségnek köszönhető. Idén februárban a magyar kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank megállapodást kötött arról, hogy a bankadó felső kulcsa a hitelintézetek esetén az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része után 2016-ban 0,53 százalékról 0,31 százalékra, 2017-ben és 2018-ban 0,21 százalékra csökken. A hitelintézetek - ahogy eddig tették - az adóalapot nem a 2009. évi, hanem a 2014. évi mérlegfőösszeg alapján állapítják meg, és a fizetendő különadó összege nem haladhatja meg a 2015. adóévre fizetett (fizetendő) bankadó összegét a 2016-2018-as időszakra. (Az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék lesz a bankadó.) A nemzetgazdasági miniszter jelezte, hogy az eredeti bejelentésektől eltekintve a bankadó teljes megszüntetéséről szó sem lehet.

Azokra a bankokra, amelyek növelik hitelezési aktivitásukat, további kedvezmények vonatkoznak majd, ha valamelyiküknél a vállalkozói kölcsönök állománya 2009-hez képest nőtt, egy, a törvényben rögzített képlet alapján csökkenthetik a fizetendő különadó összegét, de ez a mérséklés nem haladhatja meg az adóévre fizetendő különadó 30 százalékát. A kormány a jövő évi költségvetésben 10 milliárd forintot különített el erre a célra, de a szaktárca álláspontja szerint aligha lesz sok olyan pénzintézet, amelyik teljesíteni fogja a követelményeket.

Adóelőny: Viszonylag kevés szó esett eddig arról, hogy az önkormányzatok adóelőnyt biztosíthatnak a jövő évtől az egészségügyi szolgáltatóknak. Mindez úgy valósulhat meg, hogy a települési önkormányzat rendeletben megállapíthatja az adókedvezmény mértékét, ami egészen az adómentesség terjedhet. (Az érintettek az önkormányzat kötelező feladatának számító, az egészségügyi alapellátás körébe tartozó egészségügyi szolgáltatást nyújtó háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok, és a védőnői szolgáltatást nyújtók.) Az adóelőny nyújtásának feltételeként állított adóalap-maximum 20 millió forint lesz, és további követelmény, hogy az adózó adóévi nettó árbevételének legalább 80 százaléka háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységből származzon.

Közműadó: Sok kritikát kapott korábban a közműadó, amelyet a szolgáltatónak a vezetékei után kell megfizetnie. Úgy tűnik, hogy a különböző közműcégek észrevételei meghallgatásra találtak - ami ritkaságszámba megy manapság. Ezért az erről szóló törvény úgy rendelkezik, hogy az új nyomvonalon létesített közművezeték és a nagy sebességű, széles sávú internet-szolgáltatás nyújtására alkalmas vezetékek után csak az üzembe helyezést követő hatodik év első napjától kell közműadót fizetni, vagyis az ilyen vezeték után a létesítéstől számított 5 évig nem kell adózni, függetlenül a létesítés helyszínétől és a vezeték típusától.

Kamatadó: A kamatadó mértéke az szja-kulcs 16-ról 15 százalékra történő csökkenésével ugyanerre a szintre mérséklődik.

Egészségügyi járulék: Akad nyilvánvaló adóemelés is. Az erről szóló törvény szerint az egészségügyi szolgáltatási járulék inflációt követő mértékben nő, havi összege 6930 forintról 7050 forintra emelkedik 2016. január 1-jétől.

Makacskodó kormány

Az uniós pénzügyminiszterek által már elfogadott országspecifikus ajánlások szerint idén a GDP 0,5, jövőre 0,6 százalékát elérő kiigazítást kellene végrehajtania a magyar kormánynak, hogy teljesítse a középtávú célt. Az unortodox gazdaságpolitika azonban azt sugallja, hogy jobb mindent visszautasítani, amit Brüsszel tanácsol. Így jártunk ezzel az ajánlással is. Egy minapi háttérbeszélgetésen ugyanis Orbán Gábor adóügyi államtitkár újságíróknak úgy fogalmazott: „Nem reagálunk a javaslatra, mert a költségvetési hiány csökkenő pályán halad.” Indoka pedig nem volt más, mint hogy a strukturális hiányra vonatkozó becslés folyamatosan változik. (Ha igaza lenne Orbán Gábornak - vélik a közgazdászok, akkor ez éppen elég indok lenne arra, hogy ne a nyár elején fogadják el a következő évi költségvetést és az adóváltozásokat, hanem csak akkor, amikor már világosabban kirajzolódik a jövő esztendő, tehát valamikor késő ősszel.)

Így aligha lehet csodálkozni Banai Péter Benő költségvetésért felelős államtitkáron, aki nemzetgazdasági minisztériumi kollégája szavaihoz azt fűzte hozzá, hogy a magyar kormány a konvergenciaprogram kiigazítása nélkül garantálja, hogy teljesíti vállalásait. Idén 2,4, jövőre pedig 2 százalékos lesz a deficit - mondta az államtitkár, ám mérvadó közgazdászok már korántsem biztosak Banai Péter Benő prognózisának beteljesülésében, mely szerint a jövőre tervezett hiány még úgy is teljesíthető, hogy a kormánypárti képviselők még a költségvetésről szóló végszavazást megelőzően is "puhítottak" a jövő évi büdzsén. Ennek kézzelfogható jele, hogy az Országvédelmi Alapot 100 milliárd forintról 70 milliárd forintra csökkentették. Feltehetően ebből az alapból, vagy a rendkívüli kormányzati tartalékból futja - természetesen még az ideiből - a szerb-magyar határon felépítendő, 175 kilométeres kerítésre is. A rendkívüli tartalékból azonban 60 milliárdot csak a jövő év második félévében lehet felhasználni.

Az uniós pénzek lehívása is valódi kockázatot jelent. Ezt a tényt Banai Péter Benő sem tagadta, a háttérbeszélgetésen úgy fogalmazott: „lesznek olyan beruházások a 2007-2013-as ciklusban, amelyek nem készülnek el az idei év végéig, ezeket hazai forrásból fogjuk megvalósítani.” Mert, „ha nem fejeznénk be, akkor az egész uniós támogatást vissza kellene fizetni.”

Érdemes komolyan venni Orbán Gábor figyelmeztetését is, hogy jövőre közel 5,5 milliárd eurónyi devizakötvény és hitel jár le. Ezért „a devizakötvény kibocsátásának lehetőségét nyitva kell tartanunk, de eddig kevésbé frekventált piacokat célozhatunk meg.” A kormány még mindig nem tett le arról a szándékáról, hogy ha ezek a devizakötvények jövőre lejárnak, és olyan döntés születik, hogy részben vagy egészben továbbra is devizában újítják meg őket, akkor devizaként nem csak a már megszokott - és bevált - euróban, illetve dollárban gondolkodnak, hanem számba veszik a keleti és a déli pénznemeket is, holott ezek felhasználásától szakértők óva intettek.