Tömegesen menekülnek Tunéziából

Publikálás dátuma
2015.06.29. 07:31
Lovas rendőrök ügyelnek a rendre a strandokon FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JEFF J. MITCHELL
Akár húsz felett is lehet a pénteki tunéziai terrorakció brit áldozatainak száma. Akkor egy fiatal iszlamista lőtt válogatás nélkül Sousse turistatelepülésen, összesen 38 személlyel végzett. Hétvégén tömegesen menekültek a turisták. 

Ellentámadást indítottak a tunéziai belbiztonsági erők a szélsőséges iszlamisták állásai ellen egy nappal azután, hogy pénteken egy fiatal férfi 38 embert ölt meg, 36-ot pedig megsebesített Sousse üdülővárosban. Először a strandon lövöldözött kalasnyikovval, majd a Hotel Imperial Marhaba szállodában folytatta a mészárlást, mígnem végeztek vele a biztonsági erők. A legtöbb áldozat brit állampolgár, ezt London is megerősítette.

Ugyanakkor több tunéziai, német, ír, belga és francia állampolgár is a halottak között lehetett. Eddig 15 brit halálos áldozatot azonosítottak, de félő, hogy az azonosítás után számuk a 20-at is meghaladhatja. A 2005. július 7-i London elleni terrorakció óta ez volt a legsúlyosabb briteket ért támadás. A tuniszi kormány szerint a merénylőt hamarabb is megállíthatták volna, ha a hotel biztonsági szolgálata hamarabb értesítette volna a rendőrséget.

David Cameron brit kormányfő Twitter üzenetében kifejtette: honfitársainak fel kell készülnie a legrosszabbra. Magyar nem volt az áldozatok között. Tunéziában ez volt a második súlyos merénylet néhány hónapon belül: márciusban a turisták körében is népszerű tuniszi Bardo múzeumban történt terrorakció, amelyben 22 személy vesztette életét, köztük sok külföldi.

A merénylő neve Seifeddine Rezgui, mozgalmi neve Abu Yahya al-Qayrawani, előzőleg nem volt ismert a hatóságok számára. A terrorakciót az Iszlám Állam (IS) vállalta magára, amely felszólította híveit, minél több terrorakciót hajtsanak végre az iszlám böjt, a ramadán ideje alatt.

A tunéziai hadsereg behívta a tartalékosokat is, akik feladata az archeológiai- és turisztikai központok védelme lesz. Tunisz szerint 80 mecsetben hirdetik a szélsőséges ideológiát, ezeket egy héten belül bezárják. Habin Essid miniszterelnök szerint néhány mecsetben, amelyek a kormányzat ellenőrzésén kívül esnek, „alkotmányellenes cselekmények” folynak. Hozzátette, a kormányt, s az országot is fenyegetik. Kifejtette, egységesnek kell lenni, mert enélkül „nem lehet megnyerni a háborút”.

Sok tunéziai nem érti, miért kellett ennyit várni a szigorúbb biztonsági intézkedésekkel, hiszen eddig is lehetett tudni, hogy Tunézia nagyon sérülékeny ország, s igen magas az esetleges terrortámadás esélye.

A pénteki terrorakció volt a legvéresebb Tunézia újkori történelmében. Az iszlamisták mind nagyobb befolyásra próbálnak szert tenni Zine el-Abidine Ben Ali 2011-ben történt elűzése óta. Sousse eddig egy békés kisváros volt, amely a turizmusból élt. A helyi kórház nem is tudta kellőképpen ellátni a sok sérültet, nem volt erre felkészülve. A tragédia után a tunéziaiak tömegesen jelentkeztek az egészségügyi intézményekben, hogy véradással segítsenek az áldozatoknak.

A merényletet követően a turisták tömegesen hagyták el az országot, kígyózó sorok alakultak ki a repülőtereknél. Az egyik túlélő elmondta, jegyese, egy walesi turista, a testével védte meg őt a biztos haláltól. Három golyó repült a testébe, azonnal meghalt. „A golyók elé vetette magát” –mondta Saera Wilson. Egy másik a BBC-nek elmondta: „A földön feküdtünk, aztán egyszer csak fegyverropogásra lettünk figyelmesek. Először azt hittük, ez csak tűzijáték, de akkor rémültünk meg, amikor sikítva menekülni próbáltak az emberek.”

Egy másik brit férfi, bizonyos Danny azt közölte, egy irodába sikerült menekülniük, amikor kitört a lövöldözés. „Körülbelül háromnegyed órát lehettünk ott” – fejtette ki szintén a BBC-nek. „Egy asztal alá rejtőztem, megcsókoltam a feleségem, elbúcsúztam tőle. Azt hittem, itt a vég” – emlékezett a dráma pillanataira. Egy német turista úgy fogalmazott, olyan, mintha háborúba csöppentek volna.

Az európai uniós állásponttal összhangban Magyarország nem változtat Tunézia biztonsági besorolásán, az továbbra is a második kategóriába tartozik, amely a fokozott biztonsági kockázatú beutazást jelzi - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Hajsza a kuvaiti tettesek után
Szombaton Kuvaitban gyásznapot rendeltek el. Az országban előző nap az Imam al-Szadek síita mecset ellen indítottak terrorakciót szélsőségesek, amelyben 27 személy vesztette életét, 200-an megsérültek. Az öngyilkos merénylő szaúdi állampolgár volt. A terrorakcióért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget. Az al-Arabija televízió szerint a helyi hatóságok 18 gyanúsítottat fogtak el. A kuvaiti kormány szerint a merénylettel szembe akarják fordítani egymással Kuvait síita és szunnita lakosságát.

Padlóra kerülhet a gazdaság

Tunéziában a lakosság 15,5 százaléka él a létminimum alatt. Sokan panaszkodnak a folyamatosan emelkedő árszínvonalra. Az instabil belpolitikai helyzet miatt 2011 eleje óta jóval kevesebb turista látogatott el az országba, mint az azt megelőző években, pedig a szektor a GDP legalább tíz százalékát adja. A külföldi befektetők sem tolakodnak a kormány portája előtt. Az eltelt években csökkent az Európai Unió és Tunézia közötti kereskedelmi forgalom értéke.

Mindez romló szociális viszonyokat eredményez. A 25 év alatti fiatalok esetében az állástalanok aránya 40 százalékos. S mivel a társadalomban magas a fiatalok aránya, ez nagyon súlyos helyzetet idéz elő. Egyre több tunéziai próbál az Európai Unióba menekülni. A márciusi Bardo múzeum elleni terrortámadás után még jobban visszaesett a turizmus, e tekintetben különösen drámai visszaesésre lehet számítani a mostani terrorakciót követően.

A " jázmin " forradalomtól a terrortámadásokig

Az arab tavasz első állomása Tunézia volt. A jázmin forradalom egy zöldségárus drámájából fejlődött tömegmozgalommá. A 26 éves Mohamed Bouazizitól 2010. december 17-én egy rendőrnő Sidi Bouzid városában elkobozta kocsiját és áruját. Bouazizi a tartományi székhely elé vonult, hogy tiltakozzon a történtek miatt, s visszakövetelte áruját. A helyi hatóságok azonban ügyet sem vetettek rá. Hirtelen elhatározásból – családját sem értesítette szándékairól – felgyújtotta magát. Az eset rendkívüli módon megrázta a társadalmat.

A megdöbbenést, a gyászt, az elkeseredettséget az emberek dühe váltotta fel: másnap a városban tüntetések törtek ki. Az állami médiumok nem számoltak be a tüntetésekről, de a közösségi oldalakon gyorsan terjedtek a képsorok a kemény rendőri fellépésről, a fiatalok nem éppen békés akciójáról. Napról napra egyre többen vonultak az utcákra, mígnem december 19-én rendőri erősítést küldtek a városba.

December vége felé egyre több városra terjedtek át a tüntetések, s az utcai akciók mind többször torkollottak erőszakba. Január 6-án sztrájkba lépett az ország nyolcezer ügyvédje, másnap a tanárok bejelentették, ők is csatlakoznak hozzájuk. A rendőrség egyre kevésbé volt képes úrrá lenni a helyzeten.

A válságos időkben úgy tűnt, a demokrácia esetleges győzelme sem hoz tiszta viszonyokat. A január 14-re tüntetést meghirdető Hizb-ut Tahrir nevű iszlám szervezet ugyanis iszlám kalifátus létrehozását kezdeményezte. Hogy a szervezet tényleg komolyan vette a politikai életben való aktív szerepvállalását az is mutatta: másnap menetet szervezett a politikai foglyok kiszabadítására.

A fogolyszabadítás idején azonban Ben Ali már nem tartózkodott az országban: január 14-én feleségével, a rossz szellemének tartott Leila Trabelsivel Szaúd-Arábiába menekült. Később nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene pénzmosás és kábítószer-kereskedelem miatt. Egy tunéziai bíróság pedig június 20-án a volt elnököt és feleségét távollétében 35 éves börtönbüntetésre ítélte. Egy évvel később egy másik bíróság Ben Alit – szintén távollétében - életfogytiglani börtönre ítélte a tüntetőkkel szembeni kemény fellépés miatt.

A tüntetők tehát elérték elűzték a gyűlölt diktátort, ám a demokrácia felé vezető út a vártnál hosszabb lett. 2011. január 27-én Mohammed Ghannouchi miniszterelnök bejelentette a kormány gyökeres átalakítását, de másnap e kabinettel szemben is tüntettek. Néhány napra rá felfüggesztették az addigi kormánypárt, az RCD működését.

A demokratikus átmenet fontos fejezete volt a 2011. október 23-i voksolás: megválasztották az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjait. A legtöbb mandátumot a Muzulmán Testvériséghez közel álló Ennahda szerezte meg: a 217-ből 89 mandátumra tett szert. A Kongresszus Párt segítségével 2011. december 12-én Mohamed Moncef Marzoukit választották meg elnöknek.

Bár az Ennahda mérsékelt muzulmán pártnak állította be magát, s elítélte a szélsőségesek akcióit, sok tunéziai félt attól, hogy hatalomra kerülése után a párt Tunézia iszlamizálására törekszik. A borúlátók jóslatát igazolni látszott, hogy 2012-2013-ban több olyan képviselőt és politikust támadtak meg, akik nem az Ennahda tagjai voltak.

Különösen a muzulmán párt egyik legnagyobb bírálójaként ismert Chokri Belaid, valamint Mohamed Brahmis 2013 februárjában, illetve júliusában történt meggyilkolása keltett óriási visszhangot. Az év nyarán ismét tömegtüntetésekre került sor az országban, ezúttal azonban már az Ennahda ellen tiltakoztak. Sok nő is attól tartott, hogy megkurtítják jogaikat.

2014 januárjában Ali Larayedh kormányfő egy nemzeti „párbeszéd után” átadta helyét Mehdi Jomaanak, aki technokrata kormányzatot hívott életre. Mindeközben az alkotmányozó nemzetgyűlés egyre inkább parlamentként működött, törvényeket fogadott el. A legfontosabb eredmény azonban mégiscsak az új alaptörvény elfogadása volt, amelyet 2014. január 27-én nagy többséggel szavazott meg a törvényhozás.

Az alkotmány teljeskörű lelkiismereti és vallásszabadságot biztosít, kiáll a női egyenjogúság mellett. Az elnök és a kormányfő közötti hatalommegosztás biztosítja, hogy Tunézia ne lehessen többé diktatúra. Létrehozták az alkotmánybíróság intézményét is. 2014. október 25-én rendezték meg a parlamenti választást, amelyen meglepetésre nem az iszlamista Ennahda, hanem a szekuláris Nidaa Tounes párt végzett az élen, ám mivel 85 mandátumot szerzett a 217 tagú törvényhozásban, így koalíciós partnerekre van utalva. Az elnökválasztás decemberi második fordulóját szintén a szekuláris Nidaa Tounes jelöltje, a 87 éves Béji Caid Essebsi nyerte meg.

A demokratikus átalakulás nem eredményezte a biztonság javulását. Idén március 18-án terrortámadást intéztek a Bardo múzeum ellen. Összesen 23 személy vesztette életét, köztük 20 külföldi turista. A biztonságiak lelőtték a két merénylőt. Az ország legnagyobb múzeuma színpompás római mozaikjairól híres, mintegy nyolcezer műtárgynak ad otthont, és az európai óceánjárók utasai, valamint az országba érkező többi turista számára is az egyik első számú úti cél.

Szelfizett a franciaországi merénylő

Szombat este bevallotta tettét a franciaországi Lyonhoz közeli vegyi üzemnél elkövetett dzsihadista támadás feltételezett merénylője. Bevallotta főnökének lefejezését is. A büntetlen előéletű, sofőrként dolgozó 35 éves Yassin Salhi péntek délelőtt egy furgonnal behajtott a vegyi anyagokat és ipari gázpalackokat gyártó Air Products amerikai cég telepére, Saint-Quentin-Fallavier ipari zónájában, és ott egy hangárban gázpalackoknak vezette a gépkocsit, amelyek felrobbantak.

A támadás előtt a gyanúsított egy késsel megölte a főnökét, a fuvarozó cég vezetőjét, majd az Iszlám Állam dzsihadista szervezet módszere szerint levágta a fejét és iszlamista zászlókkal együtt kitűzte az amerikai vállalat kerítésére. A férfit a helyszínre érkezők tűzoltók fogták el. Kiderült, hogy a férfi szelfiképet készített az áldozat fejével, s azt egy kanadai számra küldte el a Whatsapp alkalmazáson keresztül.

Yassin Salhit a terrorelhárítási szervek hallgatják ki. A párizsi ügyészség pénteken megerősítette, hogy a gyanúsított a radikális szalafista mozgalommal állt kapcsolatban, tíz évvel ezelőtt kezdett radikalizálódni, s emiatt időszakosan megfigyelés alatt tartották a titkosszolgálatok.

Szerző

Vége a görög játéknak

Publikálás dátuma
2015.06.28. 18:52
A görög kormányfő FOTÓ: Getty Images, Milos Bicanski
Kész, vége, nincs tovább. Görögországon már csak a csoda segíthet azután, hogy Athén mindenkit megkerülve népszavazásra akarja bocsátani a hitelezők programját egy olyan időpontban, amikor már lejár a hitelmegállapodás hatálya, s Athén felett nem lesz pénzügyi védőernyő. Az euróövezeti pénzügyminiszterek elutasították azt a görög kérést, hogy ennek hatályát egy héttel hosszabbítsák meg. A bankrendszer napok alatt összeomolhat. Hétfőn ki sem nyitnak a pénzintézetek. Ugyanakkor az Európai Központi Bank egyelőre nem szünteti meg az ország bankrendszerének támogatását.

Athén felkészülhet a pénzügyi apokalipszisre. Alekszisz Ciprasz pénteken 23 óra 30-kor kezdődött televíziós beszédében jelentette be, hogy népszavazást rendeznek a hitelprogramról. Ciprasz a tőle megszokott politikai jellegű beszédben jelentette be a referendumot. Ennek lényege: a hitelt adók meg akarják alázni, térdre akarják kényszeríteni országát. "Partnereink ultimátumszerűen felszólítottak minket, hogy még több takarékossági terhet fogadjunk el, amelyek azonban csak a gazdaság további zsugorodását idéznék elő" - hangoztatta Ciprasz. "Ezek a javaslatok, amelyek világosan megsértik az európai szabályokat és a munkához, az egyenlőséghez és a méltósághoz való alapvető jogokat, azt mutatják, hogy az egyes partnerek és intézmények célja nem a minden fél számára életképes megegyezés volt, hanem feltehetően egy egész nép megalázása" - jelentette ki.

Ciprasz azt állította, hogy a döntésről előzőleg tájékoztatta Angela Merkel kancellárt és Francois Hollande francia elnököt. Mint azonban a Handelslbatt írta, ez csak részigazság. Erről a forgatókönyvről ugyanis szó sem volt az Európai Tanács csütörtökön és pénteken megrendezett csúcstalálkozóján, s a referendumról valójában csak röviddel a péntek késő bejelentés előtt tájékoztatta őket. A bejelentés sokként érte a teljes euróövezetet.

A görög parlament is megerősítette a népszavazásról szóló döntést, 178-an voksoltak az előterjesztésre, 120-an ellene. A kormány két pártja, a Sziriza és a Független Görögök (ANEL) mellett a neonáci Arany Hajnal képviselői nyomták meg az igen gombot. Ciprasz parlamenti beszédében egyet odafricskázott Németországnak. „Nem fogok Schäuble pénzügyminiszter úrtól engedélyt kérni a referendumra. A nép méltóságáról van szó, ez nem játék” – hangoztatta. Ciprasz ismét nekiment a hitelezőknek, az általuk javasolt programot élesen bírálva hangoztatta, el kell utasítani azt a népszavazáson. Arról már nem beszélt, hogy annak milyen következményei lesznek. A kormányfő említést tett arról is, hogy a hitelezők 23 százalékra emelnék a szállodákra kivetett áfát, azt azonban elfelejtette megemlíteni, hogy ezt a pénteki előterjesztés már nem tartalmazta.

Hogy mekkora hitelezőellenes hisztériát gerjesztettek, s hogy sokan már valóságos háborúnak tekintik a velük szembeni fellépést, azt a parlament szombati ülése is bizonyította, amikor a Sziriza képviselői hosszú ideig felállva tapsolták a törvényhozás termébe belépő Alekszisz Cipraszt.

Több görög miniszter világossá is tette, mit várnak el a választóktól. A kormányfő tanácsadója, Nikosz Pappasz a Spiegelnek elmondta, arra kérik az embereket, mondjanak nemet a „zsarolásra”. Szerinte a jelenlegi helyzetért „német radikális köröket” terheli a felelősség. Még keményebben beszélt a Sziriza koalíciós partnere, az ANEL elnöke, Panosz Kammenosz, aki szó szerint így fogalmazott: „A görögök nemet mondanak az ország kapitulációjára. Éppen úgy, ahogy ezt 1940-ben a németeknek esetében tették”. Azt is hozzátette, ha a hitelezők elfogadják a görög javaslatot, nem lesz referendum. Ez arra utal, hogy a görög kormány zsarolni próbálja az EU-t.

Csakhogy a zsarolás nem sikerült, ami az euróövezet pénzügyminisztereinek szombat délutáni ülésén nem elkeseredett, inkább dühös volt a hangulat. A pénzügyi tárcavezetők világossá tették, nem hosszabbítják meg a hitelmegállapodás hatályát, a játéknak vége. Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter eredetileg egy hónapos kiterjesztést kért, de erre egyértelmű nem volta válasz. Amikor ez világossá vált, elhagyta az üléstermet és küldöttségével hazautazott, majd így a 18 tárcavezető folytatta a tanácskozást. Jeroen Disselbloem rövid sajtóértekezletén kijelentette: a görög kormánynak külső támogatás nélkül kell túlélnie. Utalt arra, ha a hitelmegállapodást ennyire ellenségesen fogadja a kormány, akkor semmi garancia sincs arra, hogy ha meg is születne az, akkor egyáltalán végrehajtanák-e. Figyelemreméltó, hogy a halasztás elutasítása egyhangú volt, s Ciprus pénzügyminisztere is ellene voksolt.

Az euróövezeti pénzügyminisztereinek döntésével lényegében okafogyottá vált a referendum is, hiszen a hitelezők javaslata, amiről szavazni kéne, már nem érvényes, s amennyiben a lakosság igent mondana rá, akkor sem valószínű, hogy egy ugyanolyan megállapodást kötnének a görögökkel. Ugyanakkor egy harmadik hitelmegállapodás ügye továbbra sem került le véglegesen az asztalról.

Megrohamozták a bankokat
A miniszterelnök televíziós beszéde után a görögök még a kora hajnali órákban megrohamozták a bankautomatákat. Szombat estig 700 millió eurót vettek ki, egy normális hétvégi napon ez úgy 30 millió euró. Voltak, akik pizsamában keltek útra, hogy kivegyenek pénzt a legközelebbi automatából. Egyes helyeken meglehetősen feszültté vált a hangulat, miután az automatából kifogyott a pénz. A rádióban folyamatosan mondták be, melyik automatában van még pénz. Az Alpha Bank bejelentette, hétfőig felfüggeszti az internetes banki átutalásokat. Ma nem nyitnak ki a bankok, így próbálja húzni az időt a kormány. Az Európai Központi Bank rendkívüli ülésén bejelentette, egyelőre nem függeszti fel a sürgősségi likviditási támogatását. A görög bankok már hónapok óta az EKB pénzéből éltek. A görög kormány korlátozásokat vezet be a készpénzfelvételre.

Felmérések szerint jelenleg 47 százalék támogatja a megállapodást a hitelezőkkel, de sok függ attól, hogyan teszik fel a kérdést.

„Szomorú nap ez Görögország számára. Az Eurogroupban általános vélemény, hogy szó sem lehet a hitelmegállapodás meghosszabbításáról. Így a B terv lép elő A tervé” – értékelt Alexander Stubb finn pénzügyminiszter. Az a B terv, ami a teljes megsemmisülést jelentheti Athén számára.

Antonisz Szamarasz ellenzéki vezető szerint a népszavazás kérdése az, Görögország továbbra is Európa része maradjon-e, vagy sem. Kifejtette, Ciprasz teljes zsákutcába vezette az országot. A szintén ellenzéki Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK), amely a Szamarasz által vezetett Új Demokrácia (ND) koalíciós partnere volt, azonnali lemondásra szólította fel Cipraszt. Referendum helyett új választást kell rendezni – fejtette ki a párt szóvivője.

Görögországra nehéz napok várnak. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter „krónikus nehézségekre” számít. Ugyanakkor azt mondta, Görögországot az euróövezetben kell tartani. Hasonlóképpen foglalt állást Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Hans Jörg Schelling osztrák tárcavezető viszont elkerülhetetlennek nevezte a grexitet. Az euróövezeti pénzügyminiszterek egy a Görögországnak szánt segélyprogramról is tárgyaltak, el akarják kerülni a szociális rendszer összeomlását. A tárcavezetők úgy vélik, a súlyos görög fejlemények nem gyűrűznek át más országokra.

Mikor lesz hivatalos a csőd?
Ha Görögország kedd éjfélig nem fizeti ki az IMF-nek 1,6 milliárd eurós elmaradását, akkor a valutaalap első lépésként sürgönyben követelné az elmaradt törlesztési részlet befizetését Athéntól. Amíg az ország nem fizet, addig nem is használhatja tovább az IMF pénzügyi forrásait, s nem is kérhet több pénzügyi segítséget tőle. Ha Athén két hét múltán sem egyenlíti ki a számlát, újabb sürgönyt kap az IMF-től. Egy hónap elmaradást követően az IMF vezérigazgatója tájékoztatja a szervezet végrehajtó testületét, hogy az adott törlesztési kötelezettség lejárt. A görög kormány és az euróövezeti stabilitási alap (EFSF) megállapodása alapján Görögország lényegében csődhelyzetbe kerülne. Ha tehát az ország az egy hónapos türelmi időben fizetne, nem történik semmi, igaz, gazdasága, de legfőképpen pénzügyi helyzete nagyon megsínylené a történteket.

Óriási a terrorveszély Franciaországban

Franciaországnak "óriási terrorfenyegetettséggel kell szembenéznie, amely ellen hosszú távon kell harcolnia" - mondta vasárnap Manuel Valls francia miniszterelnök, aki szerint a dzsihadisták "az egyetemes emberi értékek" ellen "civilizációs háborút" folytatnak.

A Lyonhoz közeli vegyi üzemnél két nappal ezelőtt elkövetett iszlamista támadás kapcsán a miniszterelnök az I-télé francia hírtelevízióban azt mondta, hogy "egy kormányzati vezetőnek világosan el kell mondania az embereknek, hogy óriási terrorfenyegetettség közepette élünk, amellyel szemben hosszú lesz a küzdelem". Valls emlékeztetett arra, hogy a 17 áldozattal járó januári párizsi merényletsorozat után is "a terrorizmus, a radikális iszlamizmus, a dzsihadizmus elleni háborúról beszélt".

Arra a kérdésre, hogy ez mit jelent pontosan, a kormányfő kifejtette: "az Iszlám Államnak (dzsihadista szervezetnek) az a szándéka, hogy véget vessen az értékeinknek. A Nyugatot támadja? Nem, hanem az értékeinket, amelyek egyetemesek. Ez nem a Nyugat és az iszlám közötti háború, hanem az értékeink ellen folytatott háború, amelyeket Európának kívül is osztanak" - hangsúlyozta Valls. "Nem veszíthetjük el ezt a háborút, mert ez alapvetően egy civilizációs háború. A társadalmunkat, a civilizációnkat, az értékeinket védjük" - tette hozzá.

A miniszterelnök szerint "nagyon fontos kimondani, hogy a harc az iszlámon belül folyik. Egyik oldalon a humanista és emberi értékek iszlámja áll, a másikon pedig a maradi és totalitárius iszlamizmus, amely ránk akarja erőszakolni a társadalom-felfogását. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy a terrorizmus legfőbb áldozatai a muzulmánok" - hívta fel a figyelmet Valls.
Kihallgatása során szombat este elkezdett beszélni a történtekről a franciaországi Saint-Quentin-Fallavier egyik vegyi üzemében elkövetett dzsihadista támadás feltételezett elkövetője.

Yassin Salhi bevallotta, hogy ő ölte meg a főnökét, akinek levágott fejét a telep kerítésén kitűzve találták meg a rendőrök. A 35 éves támadó az Iszlám Állam dzsihadista szervezet módszere szerint elkövetett mészárlást követően mobiltelefonon küldött egy kanadai számra egy olyan hátborzongató fényképet, amelyet magáról készített főnöke levágott fejével. Azt egyelőre nem sikerült kideríteni, hogy Salhi végső soron kinek küldte a képet, mert a hívott szám csak továbbításra szolgált.

A gyilkosság egy parkolóban történt, a merénylő ezt követően egy furgonnal behajtott a vegyi anyagokat és ipari gázpalackokat gyártó Air Products amerikai cég telepére, Saint-Quentin-Fallavier ipari zónájában, és ott egy hangárban gázpalackoknak vezette a gépkocsit, amelyek felrobbantak. A furgonban nem voltak vérnyomok. A merénylő beismerte, hogy fel akarta robbantani az egész telepet, de azt nem, hogy iszlamista terrorcselekményt hajtott végre. Azt állította, hogy személyes gondjai voltak, összetűzésbe került a főnökével, ezért meg akart halni.

Kanada bejelentette, hogy együttműködik a nyomozásban a francia hatóságokkal, amelyek a gyanúsított szíriai kapcsolatait vizsgálják. A Le Parisien című napilapban a gyanúsított egykori harcművészeti tanára elmondta: Yassin Salhi kettős személyiségű ember, időnként nagyon kedves, de fékezhetetlen erőszak lakozik benne. Tanárának azt mondta, hogy 2010-2011-ben fél évet töltött Szíriában, egy vallási iskolában, de ezt a hatóságok eddig nem erősítették meg. A sportegyesülettől végül azért tanácsolták el, mert iszlám vallási öltözékben járt edzésre, amelyet rendszeresen félbeszakított imádkozni.
Yassin Salhit vasárnap délután átszállítják Lyonból a terrorelhárítási rendőrség párizsi központjába, ahol egy vizsgálóbíró fog dönteni a vádemelésről a 96 órás őrizetbe vétel után.

A párizsi ügyészség pénteken megerősítette, hogy a gyanúsított a radikális szalafista mozgalommal állt kapcsolatban, tíz évvel ezelőtt kezdett radikalizálódni, s emiatt időszakosan megfigyelés alatt tartották a titkosszolgálatok.
A rendőrség őrizetbe vette Salhi feleségét és lánytestvérét is, akik meglepetésüknek és hitetlenségüknek adtak hangot a történtek miatt. A nők kihallgatása jelenleg is tart. A támadást egyetlen szervezet sem vállalta magára.

Szerző