visszaélések;közérdekű adatok;ködösítés;igazságügyi miniszter;adatigénylés;

2015-06-29 07:00:00

Visszaélésszerű ködösítés

Fizetőssé tenné a kormány a közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adatok megismerését, ráadásul az adatkezelőknek számos kiskaput teremtene arra is, miként mazsolázzanak az adatkérők között, s titkoljanak el lényeges információkat. Majtényi László volt adatvédelmi biztos szerint egy újabb szabadságjog-korlátozási szándékról árulkodó törvényjavaslatról van szó.

Péntek este került fel a parlament.hu-ra Trócsányi László igazságügyi miniszter törvénytervezete, amely ismét jelentősen korlátozná a közérdekű adatigényléseket és szerzett szabadságjogoktól fosztaná meg az állampolgárokat, ráadásul a javaslat végső soron a közpénzfölhasználás ellenőrzését is ellehetetlenítheti. Ha ugyanis a jelenlegi formájában fogadják el, akkor az adatgazdák - a közpénzekkel gazdálkodó, így közérdekű adatokat termelő és kezelő állami intézmények - az adatszolgáltatás költségeit kifizettethetnék az adatigénylővel.

Miközben az eddigi 15 napos adatközlési határidőt 30 nappal kitolnák, jelentős "költségelszámolásokat" is generálhatnának. Ma csak az adatok fizikai lemásolásáért, fénymásolásáért kérhet pénzt az állam az adatigénylőtől, a javaslat nyomán ezentúl az élőmunkaköltségért (ide tartozhat mondjuk az iratok kikeresése, leválogatása, adatbázis készítése) is fizetni kellene. A tervezet semmiféle objektív szempontot, vagy határt nem szab az adatigénylés költségtérítésének kiterjesztésében, így könnyedén önkényes mérlegelés eredménye lehet az összeg. Emellett immár az előzetes fizetést is követelni lehet majd.

Ennél azonban Trócsányi tovább is menne, hiszen a jövőben közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a "döntés megalapozását szolgáló" adat a keletkezésétől számított tíz évig nem lenne nyilvános. Márpedig, elvileg bármilyen közérdekű adat döntés megalapozását szolgálja, így az adatkezelők kedvükre mazsolázhatnak majd az információk között, s könnyedén "ráhúzhatják" lényeges adatokra, hogy azok érintettek a döntés-előkészítésben. Nem lehetne a jövőben kiadni, csak "megnézni" azokat a közérdekű adatokat sem, amelyek szerzői jogi védelem alá esnek, így a közpénzből fizetett tanulmányok szerzői is a "háttérben" maradhatnának.

Ha mindez nem lenne elég, a Trócsányi-javaslat szerint ezentúl az anonim és ismételt igényléseket nem kell majd megválaszolni az adatkezelőknek. Utóbbi passzust ráadásul olyan módon építené a jogszabályba az igazságügyi miniszter, hogy előfordulhat, a jövőben akkor sem kell válaszolni bizonyos adatigénylésekre, ha valaki azért ad be újabb kérelmet, mert a korábbira nem kapott választ. Az anonimitás fölszámolása pedig szintén súlyos jogkorlátozás, hiszen - például egy kistelepülésen - sokakat eltántoríthat az adatigénylés benyújtásától.

A kabinet nem ezt ígérte. Az eredeti törvénymódosítás társadalmi egyeztetésében még szó sem volt ilyen típusú jogkorlátozásokról, az akkor közzétett tervezet "még viszonylag kiegyenlítetten tartalmazott a közérdekű adatokhoz való hozzáférést könnyítő és azt nehezítő elemeket. Ehhez képest a most benyújtott törvényjavaslatba befészkelte magát egy sor új, kisebb-nagyobb, az adatigénylők jogait korlátozó, legalább két esetben nyílt alkotmányellenességig is eljutó módosítás" - értékelt az Átlátszón Sepsi Tibor. Az alkotmányjogász szerint a változások az adatigénylések technikai eszközökkel történő ellehetetlenítésének az irányába tartanak, noha erre önmagukban nem képesek.

Súlyosabbnak látja a helyzetet az ellenzék. A javaslattal az Orbán-kormány újabb szöget ver a demokrácia koporsójába - közölte a Párbeszéd Magyarországért, mely szerint a tervezet egyetlen célja, hogy megnehezítse a fideszes mutyik, lenyúlások és korrupciós ügyek felderítését.

Majtényi: az anonimitás megszüntetése a legfájóbb
Ez egy újabb szabadságjog-korlátozási szándékról árulkodó törvényjavaslat, melynek több pontja is korlátozza az információszabadság alapjogának már elért védelmi szintjét - mondta lapunknak Majtényi László. Az Eötvös Károly Intézet vezetője szerint a tervezet legdrámaibb pontja a közérdekű adatigénylő anonimitásának megszüntetése. Emlékeztetett, már az ő adatvédelmi ombudsmani idejében egyértelműen bebizonyosodott, alkotmányosan indokolt a névtelen adatigénylés jogának biztosítása. A hatályos törvény sem köti névközléshez ezt, hiszen annak idején az állam elismerte az adatnyilvánosság olyan biztosítását, amelyben az adatigénylő bármiféle jogi érdek vagy személyes érintettség nélkül is jogosult a közérdekű információk megismerésére. Ezért sem volt eddig főszabályként szükség az adatigénylő azonosítására. Majtényi emlékeztetett, Magyarországon egyébként is súlyos probléma a közügyek iránti érdeklődés viszonylag alacsonyabb szintje. E módosítások révén a hatalom még inkább távol tarthatja a nyilvánosságot a döntéshozatali eljárások, korrupciógyanús ügyek, általában a közügyek iránti érdeklődéstől.
Kérdésünkre, hogy a Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott javaslat nem ellentétes-e az alaptörvény közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó passzusaival, Majtényi hangsúlyozta: természetesen több szempontból is aggályos a tervezet, ám kevés bizalma van az alkotmányos kontrollban, hiszen az Alkotmánybíróság karaktere jelentősen megváltozott az utóbbi évek személycseréi révén. A szakember nem igazán optimista a nemzetközi jogi kontroll ügyében sem, hiszen - mint arra fölhívta a figyelmet - a rendszerváltást követően Európában példaértékű magyar szabályozások születtek az adatvédelem és információszabadság területén, az Orbán-kormány pedig most éppen ezektől lép ismét vissza, a nemzetközi fórumok viszont a legjobb esetben is csak a minimumkövetelményeket érvényesítik.