Görögország: pánik nincs, csak düh

Az utóbbi napokban a közhangulat radikális megváltozása volt érzékelhető Görögországban, a politikában amúgy is meglévő feszültség átszüremlett a hétköznapi érintkezésekbe is - mondta Fokasz Nikosz szociológus Athénből.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem társadalomtudományi karának professzora személyes benyomásait ismertetve változó képről tudott beszámolni. Elmondása szerint az újságok korábban is cikkeztek arról, hogy az emberek aggódnak és kiveszik a pénzüket a bankokból, de ennek nem volt látható jele egészen múlt szombatig, amikor Alekszisz Ciprasz kormányfő bejelentette a népszavazás kiírását a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról. Ekkor kígyózó sorok jelentek meg a bankok előtt, az emberek azonban egy-két nap után igazodtak a helyzethez, s bár továbbra is mindig volt sor a pénzkiadó automaták előtt, nem olyan hosszú, mint korábban.

A fordulat szerdán következett be, ekkortól érzékelhető radikális közhangulat-változás, ami az utcán is megjelenik. Gyakorivá váltak a szóváltások a buszokon, gyakran hallani kiabálást az utcákon. Fokasz Nikosz leszögezte, pánikról még mindig nincs szó, csak dühről. "A politikában amúgy is meglévő feszültség átszüremlett a hétköznapi érintkezésekbe is" - mondta a professzor, aki szerint a népszavazási kezdeményezés rendkívüli módon megosztotta a görögöket.

A szociológus azt valószínűsítette, hogy az "igen" szavazat hívei, azaz a hitelezőkkel való megállapodás támogatói fognak győzedelmeskedni a vasárnapi referendumon, hangsúlyozta azonban, hogy a különbség mindenképpen nagyon csekély lesz.
Fokasz Nikosz úgy véli, hogy az igenek győzelme esetén sem teljesen biztos, hogy új választásokat fognak kiírni, a szociológus egy szakértői kormány megalakításának a lehetőségét sem zárta ki.

A népszavazáson meglehetősen bonyolult kérdést tesznek fel a szavazópolgároknak. Ez így hangzik: "El kell-e fogadni azt a közös tervet, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap június 25-én az Eurócsoport elé terjesztett?" A szavazócédulán ezt követően kifejtik, hogy a terv két részből áll, és feltüntetik a terv két fejezetének címét. Az első a Reformok a folyamatban lévő programok lezárására és azon túl címet viseli, a másodiknak Az adósságok fenntarthatóságának előzetes elemzése a címe.

Szerző

Orbán kihasználta a párizsi merényleteket

A Le Monde című balliberális francia lap részletesen beszámol arról, hogy Magyarország kerítés megépítésével zárja le a szerb határt az illegális bevándorlók előtt.

Megemlíti a rendbontást a debreceni menekülttáborban, ahol kétszer annyi ember zsúfolódott össze, mint amennyi férőhely van, s rámutat, hogy a kormánynak példátlan migrációs válsággal kell szembenéznie, mivel az év eleje óta 60 ezren lépték át illegálisan a határt. A tudósító arra is kitért, hogy jóllehet Röszke és Magyarkanizsa a trianoni szerződés óta nem egy országhoz tartozik, a határ mindkét oldalán magyarok élnek, akiknek ezeréves identitását a kommunizmus sem tudta lerombolni. A menekültáradat leginkább Röszkét, Mórahalmot és Ásotthalmot érinti, ahol tehetetlenek a rendkívüli központi segítség ellenére. Borbásné Márki Márta röszkei polgármester elmondta a lapnak, hogy néhány kerékpárlopáson kívül, amelyeket a migránsok azért tulajdonítottak el, hogy egy ideig gyorsabban haladjanak, de aztán útközben eldobják a bicikliket, semmilyen erőszak nem történik. Az itt élő egyszerű emberek számára komoly gond, hogy letapossák a terményeiket és óriási mennyiségű szemét van mindenhol, ruhák, műanyagflakonok, rengeteg eldobott pelenka.

A Le Monde úgy vélte, hogy Orbán Viktor a januári párizsi merényleteket arra használta ki, hogy elítélje a bevándorlók egy részét, azt hangoztatja, hogy Európa elveszett, ha nem zárja be a határait. A tudósító azt is megemlítette, hogy Röszke határában is van egy azokból az óriásplakátokból, amelyeket a kormány helyezett ki országszerte, s amelyekről Orbán egy újságíró kérdésére tagadta, hogy azok a szélsőjobboldal felé kacsingató szavazókhoz szólnak. A falépítés ötlete sok magyart ledöbbentett a lap szerint, a bevándorlásról szóló "tendenciózus" kérdőíveket, amelyek felháborodást váltottak ki Európában, a címzetteknek csak tíz százaléka küldte vissza, ami nem tekinthető átütő sikernek.

Szerző

30 évig illegálisan finanszírozhatták a Néppártot

Már a kezdetektől, 1982 óta illegálisan finanszírozták a Spanyolországban jelenleg kormányzó konzervatív Néppárt működését (PP), az ügyletekről a pártvezetés, köztük a miniszterelnökök is tudtak - közölte a spanyol sajtó pénteken Luis Bárcenas, a párt egykori pénztárnokának állításait. A férfi ellen bírósági eljárás zajlik, mert az ügyészség szerint elődjével együtt kettős könyvelést folytattak, illetve egy titkos és illegális, úgynevezett B kasszából választási kampányokat, épületfelújításokat és pénzjutalmakat fizettek 1990 és 2008 között.

Luis Bárcenas állítja: 1982-ben, amikor még Népszövetség néven működött a párt, több fedőcéget is létrehoztak, amelyek számlával igazolták azokat az összegeket, amelyeket valójában a párt kapott meg. A pártvezetők tisztában voltak a pénz eredetével és rendeltetésével, az illegális finanszírozás intézményesült - fogalmazott. A volt pénztárnok a bíróságnak eljuttatott iratban részletezte, hogy mely időszakban, miként zajlott mindez, név szerint említette José María Aznar egykori és Mariano Rajoy jelenlegi miniszterelnököt, akik pártelnökként, szerinte tudtak a különböző törvénytelen ügyletekről.

Bárcenas ugyanakkor úgy véli: ő maga közvetlenül nem felelős, mivel az utasításokat nem ő adta, csupán végrehajtotta azokat. Rafael Hernando, a PP parlamenti frakciójának szóvivője úgy reagált: a volt pénztárnok állítása hiteltelen, saját magát próbálja mentegetni és igyekszik elhárítani a felelősséget. Inkább arról kellene nyilatkoznia, hogy mikor hozza vissza Spanyolországba a svájci bankszámlákon lévő pénzét - mondta.

Az ügyészség épp hétfőn jelentette be, hogy nem gyanúsítja az ügyben a PP vezetését. Ez az egyik legnagyobb és legszövevényesebb korrupciós botrány Spanyolországban. Az úgynevezett Gürtel-ügy úgy kezdődött, hogy egy vállalkozó ellen nyomozás indult azzal a gyanúval, hogy lefizetett politikusokat és befolyásos pártfunkcionáriusokat. Így jutottak el a hatóságok a PP volt pénztárnokához Luis Bárcenashoz, akiről kiderült, hogy 48 millió eurós svájci bankszámlája van. 

Őt azzal gyanúsították, hogy évtizedeken át 5-15 ezer euróval (1 millió 500 ezer - 4 millió 500 ezer forint) egészítette ki több képviselő, köztisztviselő és funkcionárius fizetését magáncégektől származó bevételekből.  Luis Bárcenas és a párt egy másik, korábbi pénztárnoka, Álvaro Lapuerta ellen májusban emelt vádat az ügyészség, két év nyomozás után. A vizsgálóbíró 190 oldalas jelentése szerint a Néppártnak volt titkos kasszája, amelyet a pénztárnokok felügyeltek, a pénz pedig különböző cégektől származott.

A "B" kasszából fizették például a párt madridi székházának 1,55 millió eurós (454,5 millió forint) felújítását 2005 és 2010 között. Az ügy egyik fő kérdése az lett, hogy finanszírozták-e ebből a kormánypárt működését. A Néppárt azt állította, hogy a pénztárnok a saját szakállára tevékenykedett, és erről a párt vezetésének nem volt tudomása.

Szerző