Harmincmilliárddal több a kultúrára

Jelentősen, 36,4 milliárdról 66,6 milliárd forintra emelkedik jövőre az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kulturális államtitkárságának költségvetése, elsősorban a tervezett nagyberuházásoknak köszönhetően, a sport terén pedig folytatódik a mindennapos testnevelés teljessé tétele és a felkészülés a riói olimpiára - közölte Balog Zoltán miniszter egy pénteki sajtóbeszélgetésen.

Hoppál Péter államtitkár beszámolója szerint kulturális intézményfenntartásra az idei 26 milliárd helyett jövőre 33 milliárd forint jut; a legnagyobb, 1 milliárdos emelkedés a Fővárosi Operettszínháznál jelentkezik, míg a múzeumi területen 6,2 milliárdos növekedés lesz. A Liget Budapest projektre 19,1 milliárd forint szerepel az Emmi költségvetésében, ezt kiegészíti az a 10,3 százalékos fejezeti stabilitási tartalék, amely októberben oldódhat fel, a Liget fejlesztésére így 30 milliárd állhat majd rendelkezésre a büdzsében.

Ezt kiegészíti még 3,5 milliárd forint a Fővárosi Nagycirkusz számára és 5 milliárd a budapesti állatkert bővítésére. A települési önkormányzatoknak szánt források is bővültek: 1790 kistelepülésen emelték a kulturális normatívát. A Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Café Budapest támogatása a négyszeresére - 1,95 milliárd forintra - emelkedett a három évvel ezelőtti szinthez képest, és újdonságként már a kiemelt vidéki kulturális fesztiválok támogatására is külön 250 millió forintos keret szerepel a költségvetésben.

Balog Zoltán újságírói kérdésre válaszolva közölte: a Fővárosi Nagycirkusz az állatkert biodómjának építése miatt nem maradhat jelenlegi helyén, de a korszerűtlen épület felújítása egyébként is értelmetlen lenne. A kormány által preferált Ajtósi Dürer sori ingatlanon a tervek szerint nemcsak cirkusz, hanem artistaiskola, esetleg múzeum is épülne, a terület azonban magántulajdon - emlékeztetett, hozzátéve: a végleges helyszínjavaslatot ősszel kell a kormány elé terjesztenie a nemzeti fejlesztési miniszternek.

Balog Zoltán az MTI kérdésére elmondta: a Liget projekt azon elemeiről, amelyekről a szerdai kormányülésen nem született döntés, várhatóan még a nyáron dönt a kabinet.

Szerző

Szentgyörgyvölgyi lehet a Zeneakadémia kancellárja

Szentgyörgyvölgyi Lászlót, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola kancellárját javasolják a Zeneakadémia megürült kancellári posztjának betöltésére, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

A felterjesztés még miniszterelnöki aláírására vár. Balog Zoltán elmondta, hogy az 59 esztendős Szentgyörgyvölgyi László megpályázta a Zeneakadémia kancellári pozícióját, és mivel a gyöngyösi főiskola kancellárjaként megbízható munkaerőnek bizonyult, sok felsőoktatási tapasztalattal rendelkezik, a tárca támogatja a kinevezését.

A pályázat kiírására azért volt szükség, mert Orbán Viktor kormányfő április 30-i hatállyal visszavonta Kupper Andrásnak, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem decemberben kinevezett kancellárjának a megbízatását. Kupper menesztésének hivatalos oka az volt, hogy a rektor és a kancellár között nem alakult ki hatékony együttműködés, a konfliktus pedig hátráltatja az intézmény működését.

Szerző
Frissítve: 2015.07.03. 21:32

Átprogramozták a tévéjét? Íme néhány tanács

Publikálás dátuma
2015.07.03. 22:33
FOTÓ: Getty Images, Peter Macdiarmid
Két napja történt az átállás a kábeltévés piacon, de sokan még mindig a távkapcsolójukkal babrálnak, keresik a kedvenc csatornájukat. A hvg.hu összegyűjtött néhány tippet, hogyan lehet kijátszani az új rendszert, és elmagyarázza, miért történt mindez. Azok jártak a legjobban, akik még „ósdi” módon tévéznek, ők ugyanis maguk állítják be, melyik csatorna hányadik helyre kerüljön.

Közel 3 millió családban bosszankodhattak a nézők szerdán, amikor bekapcsolták a tévét. Ugyanis semmit nem találtak a korábbi „helyén”: aki az 1-es gombot nyomta be, nem – a legtöbb szolgáltató által erre a helyre tett – RTL Klubot, hanem az eddig sem túl vonzó új állami hírcsatornát, az M1-et nézhette. Ráadásul a legtöbb előfizető még sokáig nyomogathatta a távirányítóját, amíg a kedvenc adóját megtalálta, mert a teljes csatornakiosztás felfordult. A Telekomnál például a TV2 a 2. helyről a 9.-re került, a UPC-nél a 33-ra.

Nem a szolgáltatók bosszantják az előfizetőiket a variálással, a médiatörvény kötelezte őket erre: kénytelenek voltak július 1-jétől az új előírásokhoz alkalmazkodni. Erre a legtöbb szolgáltató fel is hívta a figyelmet: magyarázkodó e-mailt küldtek az előfizetőiknek egyben azt is jelezve, hogyan lehet „kijátszani” a tévés piacra kényszerített szabályokat.

A teljes cikket itt olvashatja!

Szerző