Az eltűnt mozigépész

Publikálás dátuma
2015.07.04. 07:47
Molnár Miklós elhatározta, hogy megírja az egymástól elszakított szerelmesek történetét
Egy rejtélyes módon eltűnt mozigépészről - akit az ötvenes évek elején elvitt az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) - mesél Filmszakadás című regényében a Balázs Béla-díjas operatőr, Molnár Miklós. 

Ritkán esik meg, hogy egy televíziós operatőr regényt ír. Aki kamera mögött dolgozik, az általában szakmai múltjáról, esetleg technikai fogásokról fejti ki gondolatait. A Balázs Béla-díjas operatőr, Molnár Miklós is eddig jobbára az operatőri munka rejtelmeiről írt, és le se tagadhatná, hogy szereti a filmeket.

A Magyar Televíziónál 1961-től dolgozó, de azóta nyugdíjba vonult szakember 1995-ben, a Videóvarázs című könyvében az elhivatott filmrajongóknak magyarázta el hogyan készíthetnek trükkfelvételeket házilag, a saját kamerájukkal.

A 2001-ben kiadott Beszélő fotográfiák című dokumentumkönyvében a szülőfalujában gyűjtött régi fényképek szerepelnek, visszaemlékezésekkel kiegészítve. 2005-ben egy rendhagyó albumot adott ki, melyben olyan ismert magyar sztárokról készített térhatású felvételeket, mint Eszenyi Enikő, Puskás Öcsi és Törőcsik Mari.

Nem meglepő, hogy Miklós ennyire jártas a trükkfelvételek világában: korábban háromdimenziós tévéfelvételt készített Szent-Györgyi Albertről, aki üzent a jövő nézőinek. A C-vitamin feltalálója 1973-ban Amerikából Magyarországra látogatott. Miklós úgy gondolta, hogy Szent-Györgyit meg kell örökíteni térben, így két kamerát egymás mellé téve megalkotta a térbeli képet. Legújabb könyvében, a Filmszakadás címűben is fontos szerepet kapnak a trükkfelvételek, igaz, a film a második világháború utáni Magyarországon, Miklós szülőfalujában, Dunavecsén játszódik.

A főszereplő egy valós személy, egy dunavecsei járásbíróságon dolgozó férfi, akit egy szökési kísérlete során, amikor is nyugatra próbált menekülni, elfogott az Államvédelmi Hatóság. – Nem hagyott nyugodni a rejtély, hogy valaki eltűnt – mondja Miklós, aki kegyeleti okból kérte, hogy a férfi neve ne szerepeljen az újságban.

A szerzőnek azért ragadta meg a figyelmét a férfi, mivel az főállása mellett mozigépészként dolgozott a dunavecsei Otthon Mozgó nevű filmszínházban. Ráadásul nem egy átlagos mozigépészről van szó, hanem egy igazi feltalálóról, ugyanis a férfi szabadidejében egy olyan fotográfiai eszközt kísérletezett ki, mellyel meg tudta kettőzni a képen szereplő személyt.

Miklós ekkor még gyermek volt, és egy karácsonyra kapott kurblis vetítőgéppel játszott filmeket a barátainak. Vetítővászna nem volt, de egy falra kifeszített lepedő is megfelelt a célnak. Egy idő után feltűnt neki, hogy a barátok unják a vetítéseket, és inkább csak illedelmességből ülik végig a játékidőt. Azt javasolták, hogy menjen el a dunavecsei moziba, és kérjen a gépésztől elszakadt celluloidokat, filmrészleteket. Miklós felkereste a férfit, aki megmutatta neki a mozi gépházát.

– Nagy boldogság volt, amikor megláttam a mozigépész birodalmát – mondta Miklós, akit lenyűgözött a fényesen csillogó vetítőgép. A férfi adott Mikósnak néhány „guriga” filmet, és ekkor mesélte el neki, hogy szabadidejében trükkfelvételeket is készít egy szabadalmaztatott találmányával.

Gyakran látogatta Miklós a filmszínházat, ahol a gépész évek óta dolgozott, egy nap azonban 1951. márciusában elmaradt a mozielőadás. Miklós a községben olyan híreket hallott, hogy a gépészt elvitte az ÁVH, valószínűleg azért mert a találmányát el akarta adni nyugaton. Egyesek még azt is feltételezték, hogy Sztálinvárosban kémkedett. Miklóst felkavarták a hírek, de évekig nem hallott az ügyről semmit.

Időközben lediplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a Magyar Televíziónál befutott operatőr lett. Dunavecsére sok éven át, továbbra is ellátogatott, ahol a község lakóitól sok mindent megtudott. Például, hogy a gépésznek az ugyancsak a járásbíróságon dolgozó szerelmét kitették a munkájából, B-listára került 1947-ben, így nem vállalhatott Dunavecse közelében állást. A Külügyminisztérium segítségével azonban Londonba repülhetett, ahol bébiszitterként dolgozott, majd később a londoni Magyar Nyelviskolában taníthatott.

Jóval később, 2000-ben újra találkozott Miklós a gépész volt barátnőjével, amikor a hölgy Magyarországra látogatott. A nő ekkor mesélt arról, hogy hosszú utánjárása után a gépész családja szűkszavú hivatalos értesítést kapott: az ÁVH 1951. március 1-én disszidálás gyanújával letartóztatta a férfit, aki húsz nappal később elhunyt. Miklós ekkor döntötte el, hogy megírja az elszakított szerelmesek történetét, de fikció segítségével máshogy alakítva a sorsukat. Persze, hogy a két szerelmes hogyan lel egymásra, azt már csak a regény végéből derül ki…

Noha Miklós legújabb könyve nem a mozis trükkökről szól, a Filmszakadás borítója trükkfelvétellel készült. A képen szereplő, egymás felé nyúló férfi és női kéz ugyanis nem egy fekete-fehér hollywoodi filmből van, hanem Miklós festőművész felesége, Hegedős Piroska tervezte. A két „színész” Miklósék szomszédjai, akik egy zöld háttér előtt álltak modellt.

Névjegy

Molnár Miklós 1938-ban Dunavecsén született. Operatőrnek a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult, majd a diploma után a Magyar Rádió és Televíziónál helyezkedett el. Eleinte tévéhíradókat filmezett, később élő adásokban dolgozott a táncdalfesztiváloktól kezdve a vetélkedőkig, forgatott játékfilmeket is.

Kamerázta a több részes Századunk című dokumentumfilm-sorozatot, melyben a második világháború magyar és náci politikai felelősei nyilatkoztak. 1973-ban háromdimenziós felvételt készített a híres tudósról, Szent-Györgyi Albertről.



Szentgyörgyvölgyi lehet a Zeneakadémia kancellárja

Szentgyörgyvölgyi Lászlót, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola kancellárját javasolják a Zeneakadémia megürült kancellári posztjának betöltésére, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

A felterjesztés még miniszterelnöki aláírására vár. Balog Zoltán elmondta, hogy az 59 esztendős Szentgyörgyvölgyi László megpályázta a Zeneakadémia kancellári pozícióját, és mivel a gyöngyösi főiskola kancellárjaként megbízható munkaerőnek bizonyult, sok felsőoktatási tapasztalattal rendelkezik, a tárca támogatja a kinevezését.

A pályázat kiírására azért volt szükség, mert Orbán Viktor kormányfő április 30-i hatállyal visszavonta Kupper Andrásnak, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem decemberben kinevezett kancellárjának a megbízatását. Kupper menesztésének hivatalos oka az volt, hogy a rektor és a kancellár között nem alakult ki hatékony együttműködés, a konfliktus pedig hátráltatja az intézmény működését.

Szerző
Frissítve: 2015.07.03. 21:32

Átprogramozták a tévéjét? Íme néhány tanács

Publikálás dátuma
2015.07.03. 22:33
FOTÓ: Getty Images, Peter Macdiarmid
Két napja történt az átállás a kábeltévés piacon, de sokan még mindig a távkapcsolójukkal babrálnak, keresik a kedvenc csatornájukat. A hvg.hu összegyűjtött néhány tippet, hogyan lehet kijátszani az új rendszert, és elmagyarázza, miért történt mindez. Azok jártak a legjobban, akik még „ósdi” módon tévéznek, ők ugyanis maguk állítják be, melyik csatorna hányadik helyre kerüljön.

Közel 3 millió családban bosszankodhattak a nézők szerdán, amikor bekapcsolták a tévét. Ugyanis semmit nem találtak a korábbi „helyén”: aki az 1-es gombot nyomta be, nem – a legtöbb szolgáltató által erre a helyre tett – RTL Klubot, hanem az eddig sem túl vonzó új állami hírcsatornát, az M1-et nézhette. Ráadásul a legtöbb előfizető még sokáig nyomogathatta a távirányítóját, amíg a kedvenc adóját megtalálta, mert a teljes csatornakiosztás felfordult. A Telekomnál például a TV2 a 2. helyről a 9.-re került, a UPC-nél a 33-ra.

Nem a szolgáltatók bosszantják az előfizetőiket a variálással, a médiatörvény kötelezte őket erre: kénytelenek voltak július 1-jétől az új előírásokhoz alkalmazkodni. Erre a legtöbb szolgáltató fel is hívta a figyelmet: magyarázkodó e-mailt küldtek az előfizetőiknek egyben azt is jelezve, hogyan lehet „kijátszani” a tévés piacra kényszerített szabályokat.

A teljes cikket itt olvashatja!

Szerző