Görögország;népszavazás;referendum;hitelezők;Nemzetközi Valutaalap (IMF);Alekszisz Ciprasz;

2015-07-05 22:06:00

Hogyan tovább Görögország?

Az első exit-poll eredmények a „nem” szavazatok enyhe fölényét jelezték a görög referendumon, a részleges eredmények viszont már tetemes előnyt mutattak. A Ciprasz-kormány  be is jelentette a győzelmet. A kormányfő - aki mindvégig a hitelezők javaslatának elutasítása mellett kampányolt -  a győzelmi mámorban is azonnal jelezte, hétfőn már tárgyalni kívánnak, és újra leszögezte: nem lépnének ki sem az EU-ból, sem az euróövezetből.

Magas, mintegy 65 százalékos részvétellel, rendbontás nélkül zajlott le a Görögország és az Európai Unió, valamint az euróövezet számára egyaránt létfontosságú görög referendum. 

Ciprasz elveszítette hitelét
A görög miniszterelnök otthon győzelmet aratott, de Európa többi részén elveszítette a hitelét - írta az az európai liberálisok európai parlamenti (EP-) frakciójának Twitter-oldalán a képviselőcsoport vezetője, Guy Verhofstadt vasárnap este .

A görög választópolgároknak a megszorító intézkedéseket is jelentő hitelezői csomag igenléséről vagy elutasításáról kellett dönteniük.

Az első, nem hivatalos exit-pollok az előzetes felméréseket igazolták, amelyek szoros eredményt ígértek. Négy közvélemény kutató intézet egybehangzóan a nemek fölényét mérte, de csupán 2-3 százalékos különbséggel. A szavazatok 40 százalékos feldolgozottságánál azonban már 61 százalék állt a nem mellett és csupán 39 százalékos volt az igenek támogatottsága. A Ciprasz-kormány azonnal be is jelentette álláspontja győzelmét. Sietségük nem véletlen, Ciprasz a referendum kiírása után  megígérte kormánya lemondását, amennyiben az igenek győznek a népszavazáson. Az ellenzék is Ciprasz menesztését kérte és az igenek mellett kampányolt.

Szolidárisabb Európa kell
A Párbeszéd Magyarországért (PM) a görög helyzet kezelésére és a hasonló esetek elkerülésére új európai egyezséget szorgalmaz, amely nemcsak Görögország és az EU között, hanem az egész unióban érvényesítené a szolidáris és fenntartható gazdaság- és társadalompolitikát. A tagállamoknak közösen kell megoldást találniuk a számos országban, köztük Magyarországon is egyre mélyülő szociális válságra, a mind többeket sújtó bizonytalanságra, az alacsony bérek és foglalkoztatottság problémáira. 

A "hogyan tovább?" egyelőre nem ismert, csak annyi, hogy hétfőn telefonkonferenciát tartanak az euróövezet pénzügyminiszterei, illetve az, hogy az  Hollande-Merkel találkozót tartanak Párizsban. 

Több európai vezető politikus, köztük Matteo Renzi olasz kormányfő és Emmanuel Macron francia pénzügyminiszter is azt hangsúlyozta, hogy azonnal újra kell indítani a tárgyalásokat a görög kormánnyal.

Azt egyértelművé tette Ciprasz,  ők erre készek, sőt Janisz Varufakisz pénzügyminiszter azt mondta, hogy 24 órán belül a megállapodás is megszülethet. Ám azt nem tudni még, mennyire hajlandók a tárgyalásra a lakossági elutasítás fényében a hitelezők.

Jeroen Dijsselbloem, az Eurogroup vezetője cáfolta, hogy hamar meg lehetne állapodni a referendum után és utalt arra, hogy az athéni kormánynak új segélykérelmet kell benyújtania, hiszen a hitelezők utolsó, a görög kormánynak tett javaslata már nincs érvényben. (A referendumon pedig le is szavazták azt.)

A tárgyalások újrakezdést nehezítheti, hogy görög kormány képviselői még röviddel a referendum előtt is éles támadást intéztek a nemzetközi hitelezők ellen. Varufakisz egy szombati interjújában egyenesen „terrorizmusról”, „zsarolásról” beszélt és minden felelősséget a hitelezőkre hárított: „Európa eltökélte: zsaroljon minket, hogy egy olyan megállapodást írjunk alá, ami senkinek sem jó” – közölte.

Maguk az intézmények, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank valamint a Nemzetközi Valutaalap egyelőre nem nyilatkoztak. Így arra sincs válasz még, igazuk lesz-e azoknak, akik szerint a nem-ek győzelme Görögország kilépését hozza az eurózónából.

Huszonkét millióba került a referendum
Görögországnak nincs tapasztalata a referendumok terén. A katonai junta 1974-es bukása óta ez az első népszavazás Görögországban. Akkor a köztársaságról rendezték meg a referendumot és az igenek nyertek. A mostani referendum megszervezésére nyolc nap állt rendelkezésre, miután a görög kormány megszakította a tárgyalásokat a nemzetközi hitelezőkkel és bejelentette, hogy nem törleszti esedékes hitelrészletét a Nemzetközi Valutaalap felé. Az érvényességhez 40 százalékos részvétel kellett, 9985029 görög választópolgár mondhatott véleményt, 19159 szavazókörzetben. A külföldön élő-dolgozó görögök állampolgárok nem szavazhattak, a külföldi voksolás megoldásához nem állt elegendő idő rendelkezésre. A referendum 22 millió euróba került, a parlamenti választások költsége 45 millió volt. Jean-Claude Juncker a hitelezőkkel folytatott tárgyalások megszakítása után azt mondta, csupán 60 milliós különbség van az IMF és Athén javaslata között.


Sajtóhírek szerint a miniszterelnök az előzetes eredmények alapján válságértekezletet hívott össze a görög bankok likviditása kérdésében, ugyanis a nemek győzelme után kérdésessé vált, hogy az Európai Központi Bank fenntartja-e a rendkívüli likviditási segítséget, erről hétfőn születik döntés.