Magas, mintegy 65 százalékos részvétellel, rendbontás nélkül zajlott le a Görögország és az Európai Unió, valamint az euróövezet számára egyaránt létfontosságú görög referendum.
A görög választópolgároknak a megszorító intézkedéseket is jelentő hitelezői csomag igenléséről vagy elutasításáról kellett dönteniük.
Az első, nem hivatalos exit-pollok az előzetes felméréseket igazolták, amelyek szoros eredményt ígértek. Négy közvélemény kutató intézet egybehangzóan a nemek fölényét mérte, de csupán 2-3 százalékos különbséggel. A szavazatok 40 százalékos feldolgozottságánál azonban már 61 százalék állt a nem mellett és csupán 39 százalékos volt az igenek támogatottsága. A Ciprasz-kormány azonnal be is jelentette álláspontja győzelmét. Sietségük nem véletlen, Ciprasz a referendum kiírása után megígérte kormánya lemondását, amennyiben az igenek győznek a népszavazáson. Az ellenzék is Ciprasz menesztését kérte és az igenek mellett kampányolt.
A "hogyan tovább?" egyelőre nem ismert, csak annyi, hogy hétfőn telefonkonferenciát tartanak az euróövezet pénzügyminiszterei, illetve az, hogy az Hollande-Merkel találkozót tartanak Párizsban.
Több európai vezető politikus, köztük Matteo Renzi olasz kormányfő és Emmanuel Macron francia pénzügyminiszter is azt hangsúlyozta, hogy azonnal újra kell indítani a tárgyalásokat a görög kormánnyal.
Azt egyértelművé tette Ciprasz, ők erre készek, sőt Janisz Varufakisz pénzügyminiszter azt mondta, hogy 24 órán belül a megállapodás is megszülethet. Ám azt nem tudni még, mennyire hajlandók a tárgyalásra a lakossági elutasítás fényében a hitelezők.
Jeroen Dijsselbloem, az Eurogroup vezetője cáfolta, hogy hamar meg lehetne állapodni a referendum után és utalt arra, hogy az athéni kormánynak új segélykérelmet kell benyújtania, hiszen a hitelezők utolsó, a görög kormánynak tett javaslata már nincs érvényben. (A referendumon pedig le is szavazták azt.)
A tárgyalások újrakezdést nehezítheti, hogy görög kormány képviselői még röviddel a referendum előtt is éles támadást intéztek a nemzetközi hitelezők ellen. Varufakisz egy szombati interjújában egyenesen „terrorizmusról”, „zsarolásról” beszélt és minden felelősséget a hitelezőkre hárított: „Európa eltökélte: zsaroljon minket, hogy egy olyan megállapodást írjunk alá, ami senkinek sem jó” – közölte.
Maguk az intézmények, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank valamint a Nemzetközi Valutaalap egyelőre nem nyilatkoztak. Így arra sincs válasz még, igazuk lesz-e azoknak, akik szerint a nem-ek győzelme Görögország kilépését hozza az eurózónából.
Sajtóhírek szerint a miniszterelnök az előzetes eredmények alapján válságértekezletet hívott össze a görög bankok likviditása kérdésében, ugyanis a nemek győzelme után kérdésessé vált, hogy az Európai Központi Bank fenntartja-e a rendkívüli likviditási segítséget, erről hétfőn születik döntés.
