Tanú nélkül tárgyalták Hiszékeny ügyét

Nem jelent meg a vád tanúja Hiszékeny Dezső perének tárgyalásán hétfőn a Fővárosi Törvényszéken. Indokolása szerint azért, mert családja ellen végrehajtás van folyamatban, és ott kell lennie. Egy másik tanút is hiába vártak, ezért a bíró három korábbi vallomást olvasott fel, majd október 5-re napolta el a tárgyalást.

Mint arról már beszámoltunk, vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt januárban emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Hiszékeny Dezső ellen. Az ügyben a hétfői volt a harmadik tárgyalás.

A vád szerint 2013. januárjában a mai MSZP-s országgyűlési képviselő, akkori XIII. kerületi alpolgármester - akinek a működési körébe tartozott a kerület üzlethelyiségeinek, lakásainak kezelése - közvetítőn keresztül jogtalanul ötmillió forintot kért saját magának azért, hogy egy, az önkormányzat tulajdonában lévő üzlethelyiség bérleti jogát a vállalkozónak adja.

"A jogtalan vagyoni előny átadására végül nem került sor, de a törvény szerint a bűncselekmény ettől függetlenül befejezett" - fogalmaz a vádirat. Hiszékeny tagadja a vádakat, szerinte az ügyészség politikai megrendelésre cselekszik, előre megtervezett forgatókönyv szerinti akcióról van szó, amelyben manipulatív eszközöket használnak.

Időközben kiderült, hogy az állítólagos vesztegetés egy büntetett előéletű, és jelenleg is büntetőeljárás alatt álló titkosszolgálati besúgó, és egy fedett nyomozó beugrató akciója lett volna az ügyészség felügyelete mellett. A provokáció azonban nem sikerült, ennek ellenére vádat emeltek a politikus ellen.

Az ügyben rendszeresen előkerültek államtitokra való hivatkozások, sőt az ügyész erre hivatkozva zárt tárgyalást. A vád tanúja korábbi meghallgatásán jelezte, a további vallomástételt csak ügyvédje jelenlétében kívánja folytatni.

Szerző

Átment a vasfüggöny-módosítás

Publikálás dátuma
2015.07.07. 07:07
Az LMP képviselői s az őket rendreutasító Kövér László is elemében volt a Ház nyári szünet előtti utolsó ülésnapján FOTÓ: MTI/KO
Szabadságra megy a törvénygyár, de tegnap még huszonegy szavazást tartottak a Házban. Első napirendi pontként a magyar-szerb határra tervezett fal építésével, valamint a migrációval összefüggő törvényjavaslatot vitatták meg, majd 151 igen szavazattal, 42 nem ellenében el is fogadta a parlament. A nyári pihenő előtt Kövér László búcsúzóul még megvonta a szót az LMP-s Szél Bernadettől, akinek táblákkal tiltakozó frakcióját pedig felszólította: "fejezzék be a bohóckodást".

Most végre kiderül, ki bevándorláspárti és ki nem. A Fidesz-kormány természetesen felelősen akarja védeni Magyarország és Európa határait és tudja, a migráció megállítására nem az intézményrendszer megerősítése a megoldás, ha ezt tennék, egyre több bevándorlót csábítanának Európába. Szigor és határzár kell, a nemzeti konzultáció során ugyanis kiderült, akik visszaküldik a kérdőívet, nem megengedők a menekülőkkel szemben. Minderről Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője beszélt tegnap az Országgyűlésben, ahol egyetlen nap alatt, kivételes eljárásban vitáztak, majd döntöttek a migrációval összefüggő törvényjavaslatok módosításáról, valamint az új vasfüggöny létesítése miatt szükséges jogszabályokról.

Bohócbohózat Kövér-módra
"Fejezzék be a bohóckodást". Erre Kövér László figyelmeztette az LMP-frakció tagjait, akik Szél Bernadett felszólalása közben néhány táblán hirdették, mely közszolgák bérét kellene emelni. A fideszes házelnök meg is vonta a szót a párt társelnökétől, aki arról beszélt, hogy a munkavállalók szerinte mindennap veszítenek a Fidesz kormányzásával. Később Szél közölte, pártját nem lehet elhallgattatni, továbbra is fel fognak szólalni a kormány gyakorlata ellen, amely megakadályozza, hogy a magyar dolgozó emberek tisztes bért kapjanak a munkájukért.

A szintén kormánypárti Kósa Lajos sokadszorra is megismételte, hogy a politikai menedékjoggal tömegesen visszaélnek. Magyarország frontország, a görögök nem tartják be a schengeni megállapodást, ezért jönnek hozzánk az illegális bevándorlók. Megtudhattuk azt is, hogy a Fidesz ügyvezető alelnöke mit gondol a Magyar Kétfarkú Kutya Párt plakátjairól. Szerinte "a bevándorláspártiak kitörő örömmel üdvözölték azt a plakátot, amin annyit írnak: Welcome to Hungary. Ők azt szeretnék, ha még többen jönnének, százezrek, milliók".

A szocialista Harangozó Tamás szerint viszont a Fidesz-kormány képtelen megvédeni Magyarország, és az unió határait, a polgárait. Fél éven keresztül nem tett semmit és erre lehet számítani a következő fél évben is - emelte ki az MSZP vezérszónoka. Idézte Radnóti Miklós Töredék című versét, majd úgy fogalmazott: "rasszista, idegengyűlölő duma" volt az előtte elhangzott vezérszónoklat. A szintén szocialista Bárándy Gergely a vitában elismerte a migráció valós probléma az Unióban és Magyarországon egyaránt, aki másként gondolja, téved. Az a törekvés viszont, ami szembe állítja a bevándorláspártiakat és az azt elutasítókat, nem más, mint az emberek egymásnak uszítása. Idegenellenességet szítani Bárándy szerint gazemberség. A politikus arra figyelmeztetett, hogy a kormány bűnbakot csinál a migránsokból, a bűnbakkeresés pedig a jóféle diktatúrák bevett módszere. Az LMP-s Schiffer András azt vetette fel: mivel a kerítés néhány méterrel az országon belül lesz, aki arra legalább egy kis részen fel tud mászni, már kérhetne Magyarországtól menekültstátuszt, tehát elképzelhető, hogy jogilag sem lesz értelme a határzárnak.

Életveszélyben
Életveszélyes állapotban van az a szír férfi, aki Hegyeshalomnál leesett egy kamion alvázáról és a jármű egyik kereke áthajtott rajta. A Kisalföld információja szerint a kamion vezetőjének fogalma sem volt, hogy valaki felkapaszkodott az alvázra. A húsz év körüli fiatalembert több órán át műtötték a győri kórházban. A megyei rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a rendőrség vizsgálja az eset körülményeit. Péntektől vasárnapig egyébként összesen 2296 határsértőt fogtak el a rendőrök az országban. Hét gyanúsított ellen embercsempészés, nyolc emberrel szemben pedig közokirat-hamisítás miatt indult büntetőeljárás. Eközben tegnap délután a Betyársereg 50-60 tagja kivonult Szegeden a nagyállomás elé, ahol a MigSzol aktivistái segítik a menedékkérőket. A rendőrség is nagy erőkkel jelent meg a helyszínen, a helyzet feszült volt, de nyílt konfliktusra lapzártánkig nem került sor.

Azért van szükség a migrációval kapcsolatos törvénymódosításokra, hogy a magyar szervek minél előbb beazonosíthassák a nemzetközi védelemre jogosultakat, a gazdasági bevándorlókat pedig gyorsan kitoloncolhassák. Ezt már Kontrát Károly belügyi államtitkár tette nyilvánvalóvá tegnap a Házban. Miután Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarországra csak gazdasági migránsok érkeznek, hiszen az Afrikából menekülők nem itt lépték át az EU határát, így a frissen elfogadott jogszabály értelmében várhatóan szinte minden menedékkérőt kiutasíthatnak majd. Kontrát szintén a kormányfőt követve újkori népvándorlást emlegetett és közölte, a határzárral megvédik az országot. Úgy vélte, sok gazdasági bevándorló használja ki a helyzetet, aki Magyarországon keresztül törvénytelenül próbál bejutni az EU-ba - fogalmazott Kontrát, aki megismételte azt is: idén eddig 71 ezer 871 ember lépte át a zöldhatárt, közülük több mint 71 ezer 200 jött a szerb határon keresztül.

A Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott és tegnap elfogadott csomag értelmében a menekültek bizonyos esetekben fizetnek majd ellátásukért, de közmunkát is vállalhatnak. A vasfüggöny, valamint az esetleges további határzárak létesítése érdekében a Ház kimondta, a jövőben a magyar államot a schengeni külső határokon a határvonaltól számított tíz méteres sávon belül közérdekű használati jog illeti meg, magyarán az ottani földek kisajátíthatóak erre a célra. A magyar-szerb határra tervezett 175 kilométeres fal vonalában nagyjából 3500 telek található, ebből 2300 van most magánkézben, amit a tulajdonosok kártalanításért cserébe kötelesek lesznek az államnak átadni. Az augusztus 1-én hatályba lépő csomagot végül 151 igen szavazattal, 42 nem ellenében fogadta el a Ház. Az előterjesztést a kormánypártiak és a jobbikosok támogatták, míg a szocialisták, az LMP-sek és a függetlenek nemmel szavaztak, ahogyan egy fideszes képviselő, Kovács Zoltán is, véletlenül nem gombot nyomott.

Rohamszerűen döntöttek egyebek mellett

- Az online kaszinójátékot szabályozó törvényről

- Az információszabadság törvény módosításáról

- Az e-kártya bevezetéséről

- Az MFB-törvény új verziójáról

- Az Országgyűlésről szóló törvény módosításáról

- A felsőoktatási törvény változtatásáról

- A szociális és gyerekvédelmi törvényekről

- Az egészségügyi alapellátás szabályairól

- Módosult az egyesülési törvény

- Változnak a házi segítségnyújtás szabályai

- Az állam veszi át az akkreditáló testület munkáját

- Módosult a civil szervezetek működéséről szóló törvény

- Csökkentették az állami vezetői juttatásokat

- Megválasztották a jegybank felügyelőbizottságát

 - A 2017-es vizes vb-hez kapcsolódva újabb törvénymódosításról

- A 2024-es olimpia rendezési szándékának kinyilvánításáról

MSZP: nem az olimpiára

Egy kivétellel nemet mondtak a 2024-es nyári olimpia és paralimpia budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándékra a szocialista képviselők. Kunhalmi Ágnes, az MSZP fővárosi elnöke tartózkodott a szavazáson, amire előzetesen engedélyt kért a frakciótól. Tóbiás József pártelnök-frakcióvezető múlt szerdán jelentette be, miután az előterjesztés tartalma teljesen ellentétes azzal, amiről egy korábbi ötpárti egyeztetésen beszéltek, ezért mégis el fogják utasítani. Arra a felvetésre, hogy Kunhalmi és Horváth Csaba fővárosi közgyűlési képviselő támogatóan nyilatkozott az 2024-es olimpia budapesti megrendezéséről, a pártelnök azt mondta, a nap folyamán tartott elnökségi ülés után már "biztos, hogy nem így van". A fővárosi közgyűlésben viszont korábban a szocialisták is megszavazták azt az előterjesztést, amiben Budapest támogatja a MOB pályázatát. Horváth Csaba lapunknak úgy nyilatkozott, Budapestnek elemi érdeke olimpia, hogy a kormány fejlessze a várost, amelyet csakis úgy lehet elérni a Fidesznél, ha egy ilyen megaberuházáshoz jut Magyarország. A Ház tegnap végül 151 igen, 33 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett fogadta el a javaslatot, a Fideszből csak Bencsik János nem támogatta.

Szerző

"Fekete zászlót az egyetemekre!"

Publikálás dátuma
2015.07.07. 07:06
Corvinus/Népszava
Elfogadta tegnap a parlament a felsőoktatási törvény módosítását is, így létrejöhet az egyetemeken kívül egy új intézményi kategória, az alkalmazott tudományok egyeteme, megjelenik a hallgatók kompetencia mérése, s bevezetik a mesteroktató kategóriát is. 

Változnak a hallgatói átsorolás feltételei is: a hallgatóknak két félév átlagában 20 kreditet kell elvégezni és az intézmény által meghatározott tanulmányi eredményt kell elérni - a kormány így 40 kredit megszerzését határozná meg minimumkövetelményként egy tanévben a hallgatók számára az eddigi 30 helyett, a változás oda vezethet, hogy csökkenni fog az állami ösztöndíjas hallgatók száma.

Tűzzék ki a fekete zászlót!
Vasárnap „Halotti torna” keretében tiltakoztak a felsőoktatásban dolgozók és tanulók Budapesten. Az Orbán-rezsim konzisztóriumokkal fosztja meg maradék autonómiájuktól az egyetemeket, szakokat szüntet meg, tovább szűkíti a továbbtanulási lehetőségeket. A Párbeszéd Magyarországért ezért az javasolja a főiskolák, egyetemek vezetőinek, hogy a törvény hétfői elfogadása után fekete zászló kitűzésével fejezzék ki tiltakozásukat.

Az állami felsőoktatási intézményekben ezentúl az "intézményi stratégiai döntések megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése céljából" egy új testület, a konzisztórium jön létre; Heller Mária szerint az egyetemek ezzel elveszítik tudományos autonómiájukat.

Az ELTE oktatója, az Oktatói Hálózat tagja a Klubrádióban elmondta: komoly probléma az is, hogy egyre több forrást vonnak ki az oktatásból; míg korábban a GDP 1 százalékának megfelelő állami támogatást állt rendelkezésre az egyetemek finanszírozására, addig ma ez 0,5 százalékra csökkent.

Az oktatók és hallgatók vasárnap a Kossuth téren tiltakoztak a felsőoktatási törvény módosítása ellen. A demonstráción felszólaló Majtényi Balázs, az ELTE docense szerint a kormány tisztességtelen eszközökkel járt el, amikor a nyilvánosság kizárásával, érdemi tárgyalások nélkül kötött háttéralkuk révén alakította át a rendszert.

Szerző