Velünk hal az ügyfélkapu

Módosítottak az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról szóló rendeleten, amelyben rögzítették, hogy a felhasználó halála után mi történik az elhunyt adataival, dokumentumaival az Ügyfélkapu rendszerben. A felhasználói fiók így vagy úgy, de mindenképpen törlésre kerül.

Az új rendelkezés részletei a Magyar Közlöny múlt keddi számában jelentek meg, az egyik legnagyobb változás, hogy most már részletesen kifejtik, mi történik akkor, amikor az ügyfélkapu felhasználója meghalt. A módosítás értelmében, ha a regisztrációs adatbázis kezelője - dokumentumokkal alátámasztott bejelentés útján - értesül a felhasználó haláláról, kezdeményezi az elhunyt személy ügyfélkapujának tárhelyvizsgálatát.

Ha azon nem található dokumentum, úgy az ügyfélkaput meg is szüntetik. Ha a tárhelyen található valamilyen dokumentum, a szolgáltató azonnal tárolja azokat, majd értesítést küld az adatkezelőnek, hogy törölheti a fiókot.

Az ügyfélkapu megszüntetésével egyidejűleg az adatbázis kezelője a dokumentumok átvételének módjáról és helyéről tájékoztatja a hagyatéki leltár felvételére hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságot. Amennyiben az elhalálozás időpontjától számított 5 éven belül jelentkezik az örökös, a szolgáltató a személyazonosságának, valamint az öröklés tényének vagy öröklésre való jogosultságának ellenőrzését követően az örökössel egyeztetve biztosítja az elhunyt ügyfélkapujának tárhelyén található dokumentumok átadását.

Ha a felhasználó halálát követő 5 éven belül nem jelentkezik az örökös, a szolgáltató gondoskodik a korábban a tárhelyről letárolt dokumentumok helyreállíthatatlan módon való törléséről.

Az internethasználókat már évek óta foglalkoztatja a "digitális hagyaték" kérdése, az ügyfélkapu rendszereken kívül számos más tárhelyen is tárolunk adatokat, személyes és hivatalos dokumentumokat. Mi történhet halálunk után például a Google-fiókokban vagy a Facebookon tárolt adatainkkal?

A Google az "Inaktív fiók kezelő" szolgáltatást hozta létre arra a célra, hogy hogyan kezelje a rendszer az adatokat, ha a fiókba hosszú időn keresztül nem lépett be senki. Itt beállíthatunk egy időkorlátot - három hónap és egy év közti időszakot adhatunk meg - melynek lejárta előtt a rendszer értesítést küld telefonra vagy egy alternatív email címre.

Megadhatjuk egy ismerős vagy családtag elérhetőségeit is, így ők is kapnak figyelmeztetést - de beállíthatjuk azt is, hogy ha az értesítés és az időkorlát lejárta után nem jelentkezik be senki a fiókba, akkor a Google törölje azt. A Facebook más utat választott: ha a közösségi oldal egy felhasználója meghal, az ismerősei jelzése után lehetőség van egy emlékezés profil létrehozására - itt felhasználók kiválasztják azt az örököst, aki jogosult lesz egy utolsó poszt megírására az elhunyt nevében.

Mi is az ügyfélkapu?

Az Ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszere. Biztosítja, hogy felhasználói a személyazonosság igazolása mellett, egyszeri belépéssel, biztonságosan kapcsolatba léphessenek az elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó szervekkel. Az Ügyfélkapun keresztül lehet elkészíteni az szja bevallást, igényelhetjük a személyi azonosító okmányainak pótlását, megnézhetjük, hogy munkáltatónk bejelentette, elküldte-e havi járulék bevallást, stb.

Szerző
Frissítve: 2015.07.06. 21:39

Átment a vasfüggöny-módosítás

Publikálás dátuma
2015.07.07. 07:07
Az LMP képviselői s az őket rendreutasító Kövér László is elemében volt a Ház nyári szünet előtti utolsó ülésnapján FOTÓ: MTI/KO
Szabadságra megy a törvénygyár, de tegnap még huszonegy szavazást tartottak a Házban. Első napirendi pontként a magyar-szerb határra tervezett fal építésével, valamint a migrációval összefüggő törvényjavaslatot vitatták meg, majd 151 igen szavazattal, 42 nem ellenében el is fogadta a parlament. A nyári pihenő előtt Kövér László búcsúzóul még megvonta a szót az LMP-s Szél Bernadettől, akinek táblákkal tiltakozó frakcióját pedig felszólította: "fejezzék be a bohóckodást".

Most végre kiderül, ki bevándorláspárti és ki nem. A Fidesz-kormány természetesen felelősen akarja védeni Magyarország és Európa határait és tudja, a migráció megállítására nem az intézményrendszer megerősítése a megoldás, ha ezt tennék, egyre több bevándorlót csábítanának Európába. Szigor és határzár kell, a nemzeti konzultáció során ugyanis kiderült, akik visszaküldik a kérdőívet, nem megengedők a menekülőkkel szemben. Minderről Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője beszélt tegnap az Országgyűlésben, ahol egyetlen nap alatt, kivételes eljárásban vitáztak, majd döntöttek a migrációval összefüggő törvényjavaslatok módosításáról, valamint az új vasfüggöny létesítése miatt szükséges jogszabályokról.

Bohócbohózat Kövér-módra
"Fejezzék be a bohóckodást". Erre Kövér László figyelmeztette az LMP-frakció tagjait, akik Szél Bernadett felszólalása közben néhány táblán hirdették, mely közszolgák bérét kellene emelni. A fideszes házelnök meg is vonta a szót a párt társelnökétől, aki arról beszélt, hogy a munkavállalók szerinte mindennap veszítenek a Fidesz kormányzásával. Később Szél közölte, pártját nem lehet elhallgattatni, továbbra is fel fognak szólalni a kormány gyakorlata ellen, amely megakadályozza, hogy a magyar dolgozó emberek tisztes bért kapjanak a munkájukért.

A szintén kormánypárti Kósa Lajos sokadszorra is megismételte, hogy a politikai menedékjoggal tömegesen visszaélnek. Magyarország frontország, a görögök nem tartják be a schengeni megállapodást, ezért jönnek hozzánk az illegális bevándorlók. Megtudhattuk azt is, hogy a Fidesz ügyvezető alelnöke mit gondol a Magyar Kétfarkú Kutya Párt plakátjairól. Szerinte "a bevándorláspártiak kitörő örömmel üdvözölték azt a plakátot, amin annyit írnak: Welcome to Hungary. Ők azt szeretnék, ha még többen jönnének, százezrek, milliók".

A szocialista Harangozó Tamás szerint viszont a Fidesz-kormány képtelen megvédeni Magyarország, és az unió határait, a polgárait. Fél éven keresztül nem tett semmit és erre lehet számítani a következő fél évben is - emelte ki az MSZP vezérszónoka. Idézte Radnóti Miklós Töredék című versét, majd úgy fogalmazott: "rasszista, idegengyűlölő duma" volt az előtte elhangzott vezérszónoklat. A szintén szocialista Bárándy Gergely a vitában elismerte a migráció valós probléma az Unióban és Magyarországon egyaránt, aki másként gondolja, téved. Az a törekvés viszont, ami szembe állítja a bevándorláspártiakat és az azt elutasítókat, nem más, mint az emberek egymásnak uszítása. Idegenellenességet szítani Bárándy szerint gazemberség. A politikus arra figyelmeztetett, hogy a kormány bűnbakot csinál a migránsokból, a bűnbakkeresés pedig a jóféle diktatúrák bevett módszere. Az LMP-s Schiffer András azt vetette fel: mivel a kerítés néhány méterrel az országon belül lesz, aki arra legalább egy kis részen fel tud mászni, már kérhetne Magyarországtól menekültstátuszt, tehát elképzelhető, hogy jogilag sem lesz értelme a határzárnak.

Életveszélyben
Életveszélyes állapotban van az a szír férfi, aki Hegyeshalomnál leesett egy kamion alvázáról és a jármű egyik kereke áthajtott rajta. A Kisalföld információja szerint a kamion vezetőjének fogalma sem volt, hogy valaki felkapaszkodott az alvázra. A húsz év körüli fiatalembert több órán át műtötték a győri kórházban. A megyei rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a rendőrség vizsgálja az eset körülményeit. Péntektől vasárnapig egyébként összesen 2296 határsértőt fogtak el a rendőrök az országban. Hét gyanúsított ellen embercsempészés, nyolc emberrel szemben pedig közokirat-hamisítás miatt indult büntetőeljárás. Eközben tegnap délután a Betyársereg 50-60 tagja kivonult Szegeden a nagyállomás elé, ahol a MigSzol aktivistái segítik a menedékkérőket. A rendőrség is nagy erőkkel jelent meg a helyszínen, a helyzet feszült volt, de nyílt konfliktusra lapzártánkig nem került sor.

Azért van szükség a migrációval kapcsolatos törvénymódosításokra, hogy a magyar szervek minél előbb beazonosíthassák a nemzetközi védelemre jogosultakat, a gazdasági bevándorlókat pedig gyorsan kitoloncolhassák. Ezt már Kontrát Károly belügyi államtitkár tette nyilvánvalóvá tegnap a Házban. Miután Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarországra csak gazdasági migránsok érkeznek, hiszen az Afrikából menekülők nem itt lépték át az EU határát, így a frissen elfogadott jogszabály értelmében várhatóan szinte minden menedékkérőt kiutasíthatnak majd. Kontrát szintén a kormányfőt követve újkori népvándorlást emlegetett és közölte, a határzárral megvédik az országot. Úgy vélte, sok gazdasági bevándorló használja ki a helyzetet, aki Magyarországon keresztül törvénytelenül próbál bejutni az EU-ba - fogalmazott Kontrát, aki megismételte azt is: idén eddig 71 ezer 871 ember lépte át a zöldhatárt, közülük több mint 71 ezer 200 jött a szerb határon keresztül.

A Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott és tegnap elfogadott csomag értelmében a menekültek bizonyos esetekben fizetnek majd ellátásukért, de közmunkát is vállalhatnak. A vasfüggöny, valamint az esetleges további határzárak létesítése érdekében a Ház kimondta, a jövőben a magyar államot a schengeni külső határokon a határvonaltól számított tíz méteres sávon belül közérdekű használati jog illeti meg, magyarán az ottani földek kisajátíthatóak erre a célra. A magyar-szerb határra tervezett 175 kilométeres fal vonalában nagyjából 3500 telek található, ebből 2300 van most magánkézben, amit a tulajdonosok kártalanításért cserébe kötelesek lesznek az államnak átadni. Az augusztus 1-én hatályba lépő csomagot végül 151 igen szavazattal, 42 nem ellenében fogadta el a Ház. Az előterjesztést a kormánypártiak és a jobbikosok támogatták, míg a szocialisták, az LMP-sek és a függetlenek nemmel szavaztak, ahogyan egy fideszes képviselő, Kovács Zoltán is, véletlenül nem gombot nyomott.

Rohamszerűen döntöttek egyebek mellett

- Az online kaszinójátékot szabályozó törvényről

- Az információszabadság törvény módosításáról

- Az e-kártya bevezetéséről

- Az MFB-törvény új verziójáról

- Az Országgyűlésről szóló törvény módosításáról

- A felsőoktatási törvény változtatásáról

- A szociális és gyerekvédelmi törvényekről

- Az egészségügyi alapellátás szabályairól

- Módosult az egyesülési törvény

- Változnak a házi segítségnyújtás szabályai

- Az állam veszi át az akkreditáló testület munkáját

- Módosult a civil szervezetek működéséről szóló törvény

- Csökkentették az állami vezetői juttatásokat

- Megválasztották a jegybank felügyelőbizottságát

 - A 2017-es vizes vb-hez kapcsolódva újabb törvénymódosításról

- A 2024-es olimpia rendezési szándékának kinyilvánításáról

MSZP: nem az olimpiára

Egy kivétellel nemet mondtak a 2024-es nyári olimpia és paralimpia budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándékra a szocialista képviselők. Kunhalmi Ágnes, az MSZP fővárosi elnöke tartózkodott a szavazáson, amire előzetesen engedélyt kért a frakciótól. Tóbiás József pártelnök-frakcióvezető múlt szerdán jelentette be, miután az előterjesztés tartalma teljesen ellentétes azzal, amiről egy korábbi ötpárti egyeztetésen beszéltek, ezért mégis el fogják utasítani. Arra a felvetésre, hogy Kunhalmi és Horváth Csaba fővárosi közgyűlési képviselő támogatóan nyilatkozott az 2024-es olimpia budapesti megrendezéséről, a pártelnök azt mondta, a nap folyamán tartott elnökségi ülés után már "biztos, hogy nem így van". A fővárosi közgyűlésben viszont korábban a szocialisták is megszavazták azt az előterjesztést, amiben Budapest támogatja a MOB pályázatát. Horváth Csaba lapunknak úgy nyilatkozott, Budapestnek elemi érdeke olimpia, hogy a kormány fejlessze a várost, amelyet csakis úgy lehet elérni a Fidesznél, ha egy ilyen megaberuházáshoz jut Magyarország. A Ház tegnap végül 151 igen, 33 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett fogadta el a javaslatot, a Fideszből csak Bencsik János nem támogatta.

Szerző

"Fekete zászlót az egyetemekre!"

Publikálás dátuma
2015.07.07. 07:06
Corvinus/Népszava
Elfogadta tegnap a parlament a felsőoktatási törvény módosítását is, így létrejöhet az egyetemeken kívül egy új intézményi kategória, az alkalmazott tudományok egyeteme, megjelenik a hallgatók kompetencia mérése, s bevezetik a mesteroktató kategóriát is. 

Változnak a hallgatói átsorolás feltételei is: a hallgatóknak két félév átlagában 20 kreditet kell elvégezni és az intézmény által meghatározott tanulmányi eredményt kell elérni - a kormány így 40 kredit megszerzését határozná meg minimumkövetelményként egy tanévben a hallgatók számára az eddigi 30 helyett, a változás oda vezethet, hogy csökkenni fog az állami ösztöndíjas hallgatók száma.

Tűzzék ki a fekete zászlót!
Vasárnap „Halotti torna” keretében tiltakoztak a felsőoktatásban dolgozók és tanulók Budapesten. Az Orbán-rezsim konzisztóriumokkal fosztja meg maradék autonómiájuktól az egyetemeket, szakokat szüntet meg, tovább szűkíti a továbbtanulási lehetőségeket. A Párbeszéd Magyarországért ezért az javasolja a főiskolák, egyetemek vezetőinek, hogy a törvény hétfői elfogadása után fekete zászló kitűzésével fejezzék ki tiltakozásukat.

Az állami felsőoktatási intézményekben ezentúl az "intézményi stratégiai döntések megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése céljából" egy új testület, a konzisztórium jön létre; Heller Mária szerint az egyetemek ezzel elveszítik tudományos autonómiájukat.

Az ELTE oktatója, az Oktatói Hálózat tagja a Klubrádióban elmondta: komoly probléma az is, hogy egyre több forrást vonnak ki az oktatásból; míg korábban a GDP 1 százalékának megfelelő állami támogatást állt rendelkezésre az egyetemek finanszírozására, addig ma ez 0,5 százalékra csökkent.

Az oktatók és hallgatók vasárnap a Kossuth téren tiltakoztak a felsőoktatási törvény módosítása ellen. A demonstráción felszólaló Majtényi Balázs, az ELTE docense szerint a kormány tisztességtelen eszközökkel járt el, amikor a nyilvánosság kizárásával, érdemi tárgyalások nélkül kötött háttéralkuk révén alakította át a rendszert.

Szerző