Szamizdat lehet Vasil Bilak könyvéből

Publikálás dátuma
2015.07.09. 07:31
Németországi tiltakozás 1968-ban a szovjet hadsereg csehszlovákiai bevonulása ellen FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Vissza kell hívatnia a könyvesboltokból a kiadónak Vasil Bilak egykori kommunista vezető emlékiratait, s a példányokat be kell zúzatnia – döntött a minap a bíróság, amely ezzel helyt adott a kommunista párt főideológusa leszármazottai kérésének, akik azt állították, hogy a kiadó nem szerezte meg a kiadáshoz szükséges jogokat.

Ha az interneten böngészünk, 403 koronáért még megrendelhetjük az Az po mé smrti, azaz „A halálom után” című könyvet, Vasil Bilak emlékiratait. Hogy meddig, az nagy kérdés, miután kedden a bírák a BVD kiadót a könyv bezúzására kötelezték. A kiadó ugyan nem tagadta, hogy nem szerezte meg a jogot, de avval érvelt: a könyv olyan a cseh(szlovák) történelem szempontjából lényeges információkat tartalmaz, amelyekről igenis joga van tudni a cseh társadalomnak

Másként látják ezt Bilak leszármazottjai, két gyermeke, Dmitrij Bilak és Nadezda Sevcová. Úgy vélik, ha nincs jog, nem születhet az emlékiratokból könyv sem, akár érdekli a téma az embereket, akár nem. A legfelsőbb bíróság nekik adott igazat, s miután minden könyvet meg kell semmisíteni, az a furcsa helyzet állhat elő, hogy szamizdatként kell majd terjeszteni annak a politikusnak az emlékiratait, aki egykor Csehszlovákiában épp az elnyomás szinonimája volt, s irtotta az ellenzéki kiadványokat.

Nem tartozott éppenséggel a legkedveltebb kommunista vezetők közé, hiszen ő is tagja volt annak a csoportnak, amely kérvényezte a Varsói Szerződés csapatainak bevonulását 1968 augusztusában, s ezzel véget vetettek a Prágai Tavasznak, leverték a demokratikus mozgalmat. A bírónő, Dagmar Javurková azzal érvelt, hogy egyszerűen nem volt más lehetősége, hiszen a jog, az jog. A kiadó ugyanis valóban nem rendezte a szerzői jogok kérdését.

Bilak emlékiratait első ízben 1991-ben tették közzé „Életem mérföldkövei” címmel. Maga a szerző azonban azt közölte, hogy kalózkiadásról van szó, amelynek közlését ő maga nem engedélyezte. Később a BVD kiadó próbálta megszerezni a jogokat, fel is vette vele a kapcsolatot. Mint a kiadó vezetője, Svatopluk Stefl közölte, kezdetben nagyon ellenezte a mű publikálását, mert attól tartott, hogy meghurcolják a kommunista időkben játszott szerepéért, börtönbe zárják, s az emlékiratok közlése tovább nehezítene a helyzetén.

A kilencvenes évek vége felé már kevésbé tartott ettől, s szóban igent is mondott a BVD-nek, írásos szerződés azonban nem született. Stefl szerint Bilak megtiltotta a kiadónak, hogy bármit változtassanak a szövegen. A könyv ki is jött rögtön a kommunista tavaly februárban bekövetkezett halála után, de bővített kiadásban. Ez tehát nem teljesen egyezett az 1991-es változattal.

Ki volt Vasil Bilak? Minek köszönhette, hogy Gustav Husák rendszerének egyik leggyűlöltebb figurája lett? 1917-ben született a szlovákiai Bátorhegyen. Vasil Gyulaként anyakönyvezték. Ruszin származású révén egész életében komoly akcentussal beszélte a szlovák nyelvet. Tinédzserként szabómesternek tanult. 1945-ben lépett be a kommunista pártba. 1950-ben aztán szélvész gyorsasággal emelkedett felfelé a társadalmi ranglétrán.

A visszaemlékezések egészen 1949-ig nyúlnak vissza, amikor Bilak beiratkozott a körzeti politikai iskolába. 1954-ben a szlovák parlament tagja lett. Még ugyanebben az évben a párt Központi Bizottságába is beválasztották, amelynek az 1989-es Bársonyos Forradalomig tagja volt. A hatvanas évek elején pedig tárcanélküli miniszter volt.

A Prágai Tavasz iránt kezdettől fogva ellenszenvvel viseltetett. Dubcek törekvéseit nemcsak nem értette meg, veszélyt látott benne, úgy vélte, hogy az „ellenforradalom szele” Magyarország után Csehszlovákiát is elérte. Emlékiratai azért is érdekesek, mert fény derül Csehszlovákia múltjának egyik legérdekesebb, egyben legtragikusabb időszakára. Moszkva ugyanis mindmáig nem adta ki a kommunista párt konzervatív szárnyához tartozók - Visal mellett Alois Indra, Drahomír Kolder, Oldrich Svestka és Antonín Kapek - által aláírt levelet.

„Országunkban veszélybe került a szocializmus, a jobboldali erők ellenforradalomhoz vezető körülményeket teremtettek... az ellenforradalom veszélyét Csehszlovákia csak az önök segítségével tudja elhárítani” - állt egyebek mellett a levélben, amelyet 1968-ban az öt csehszlovák pártvezető küldött Moszkvába Leonyid Iljics Brezsnyevnek, az SZKP központi bizottsága akkori főtitkárának. 1968. augusztus 21-re virradó éjjel a Varsói Szerződés csapatai megszállták Csehszlovákiát, egyszer s mindenkorra véget vetettek a Prágai Tavaszhoz köthető reformfolyamatnak.

Bilak a visszaemlékezésekben elismeri, hogy a Prágai Tavasz elárulását jelentő, vagy ahogy ő fogalmazott, a baráti segítséget igénylő levelet már augusztus előtt megírták, de „időt adtak” annak, hogy „kedvező fordulat” következzék be. Ez azonban nem történt meg. „Szükséges volt a Varsói Szerződés csapatainak bevonulása, mert meg kellett védeni a szocializmust” - hangzik Bilak érvelése.

Az 1968-as erők ugyanis a teljes összeomlás felé vezették az országot - állította. Úgy vélte, a szocialista ideológiát csak részben viselték meg az akkori események, ugyanakkor ő is kénytelen volt elismerni, hogy az emberek elvesztették a kommunizmusba vetett bizalmukat.

Nem tartja hibátlannak magát az akkori események alakulásában. Abban követett el mulasztást, hogy „nem szigetelték el időben az ellenforradalmi erőket”, amelyek Dubcek köré vegyültek. Megemlíti azt is, alulbecsülte a Csehszlovák Kommunista Párton, a CSKP-n belüli „egészséges erők bátorságát”, például Alois Indráét, akit kormányfőnek is el tudott volna képzelni.

Bilak a hetvenes években Brezsnyev leghűségesebb hívei közé tartozott Prágában, s a CSKP konzervatív szárnyának vezéralakja lett. Komoly befolyása volt a döntésekre, s a neosztálinista dogmatizmust képviselte. Bilak a visszaemlékezéseiben is elismerően írt a volt szovjet pártfőtitkárról.

Bilak 1989. december 12-én mondott le elnökségi tagságáról azt követően, hogy kinevezték Marian Calfa kormányát. Ekkor már tudta, hiába kér segítséget a Kremltől, hiszen Moszkvában is új szelek fújtak. Bilak és társai ezúttal erőszakkal sem akadályozhatták meg a Bársonyos Forradalom győzelmét. Sejthette, hogy a politikában nem lehet maradása. December 19-én parlamenti mandátumáról is lemondott. Két nappal később kizárták a pártból arra hivatkozva, hogy a Varsói Szerződés csapatainak behívását kezdeményezte. Rajta kívül Milos Jakes és Mirouslav Stepán is a kizárás sorsára jutott.

Bilak ezután visszavonultan élt Pozsonyban, a Pálffy villában. Veje az a Jozef Sevc volt, aki 1998-2006 között állt a cseh kommunista párt élén, s apósához hasonlóan őt is ultrakonzervatívnak tartották.

Bilakkal szemben 1991-ben indítottak vizsgálatot, 2005-ben pedig eljárást indítottak ellene a „segélykérő” levél miatt. 2011-ben azonban lezárták az eljárást, részben amiatt, mert az érintettek nagy része már nem élt. Másodsorban közvetlen bizonyíték sem volt arra, hogy tényleg aláírta levelet, hiszen a perdöntő bizonyíték az orosz levéltárban maradt. Így Bilakot és társait sosem ítélték el. Tavaly februárban halt meg 96 éves korában.

A sors különös fintora, hogy másfél hónappal Bilak halála után vesztette életét Miroslav Stepan, a prágai pártbizottság egykori elnöke, a Központi Bizottság tagja. Ő volt az egyetlen kommunista vezér, akit pozíciójában elkövetett tetteiért jogerősen elítéltek. Ez is csak azért volt lehetséges, mert - mint a pozsonyi Új Szó elékeztet rá - bizonyítást nyert, hogy az 1989. november 17-i diákverésre közvetlenül ő adta ki az utasítást. Közel négy évet kapott hivatali visszaélés vádjával. A kilencvenes évek végén pártot alapított, de már esélye sem volt a politikába való visszatérésre. Tizedszázaléknyi eredmények után teljesen visszavonult.

Kedves Putyin! - Pamela Anderson levelet írt az orosz elnöknek

Publikálás dátuma
2015.07.08. 21:12
Fotó: Pascal Le Segretain/Getty Images
Nyílt levélben kérte Vlagyimir Putyint a hollywoodi filmsztár, hogy tiltsa meg az áthaladást az Északkeleti-átjárón egy védett bálnafaj húsát szállító Winter Bay nevű hajónak – jelentette internetes oldalán az RIA Novosztyi hírügynökség.

Pamela Anderson, akinek (mű)kebelméreténél csak a szíve nagyobb, és harcosan küzd az állatok jogaiért, a  Sea Shepherd környezetvédő szervezet mellett lobbizva írta meg levelét az orosz elnöknek. A csoport honlapján meg is jelentette a levelet

 A hajó 1700 tonna bálnahússal tart Izlandból Japánba. A rakomány tulajdonosa a Hvalur Hf. izlandi cég. A kékbálnával rokon közönséges barázdás bálna (balaenoptera physalus) vadászata 1982 óta tiltott, de Izland 2006-ban egyoldalúan ismét megkezdte a kereskedelmi célú vadászatát.

A Saint Kitts és Nevisben bejegyzett Winter Bay jelenleg a norvég partoknál várja, hogy behajózhasson az északi Jeges-tengerre. Korábban a hajót nem engedték át sem a Szuezi-, sem a Panama-csatornán, mert a rakománya megsérti a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmére vonatkozó egyezményt.

Szerző

Vasárnapig kapott haladékot Athén

Publikálás dátuma
2015.07.08. 20:14

Vasárnapig dől el Görögország sorsa. Ha addig nem lesz megállapodás az ország kormányával, Athént kitessékelik az euróövezetből. Erről egyeztek meg az euróövezet állam- és kormányfői a kedden késő este véget ért csúcstalálkozójukon, s ezt erősítette meg Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament előtt mondott szerdai beszédében is. Alekszisz Ciprasz görög kormányfő, aki szintén felszólalt az EP-ben, csütörtökre ígérte a görög reformjavaslatokat. Az elmúlt napok történéseit figyelembe véve kedvező fejlemény, hogy Görögország hivatalosan is hitelt kért az euróövezeti állandó mentőalaptól.

Nagyon kemény üzenetet küldtek az unió vezetői Görögországnak az euróövezet kedden késő este véget ért állam- és kormányfői csúcstalálkozóján. Egyértelműsítették: ha Athén nem tesz le az asztalra hiteles, nemcsak rövid- hanem hosszú távra is szóló reformprogramot, akkor vége a dalnak, bekövetkezik a Grexit, amelyre már vasárnap megteszik az első lépéseket. Athénnak csütörtök éjfélig kellene benyújtania reformprogramját. Az euróövezet pénzügyminiszterei péntektől vizsgálják a javaslatokat, és szombaton rendkívüli ülést tartanak Brüsszelben, egyúttal előkészítik az Európai Unió állam-és kormányfőinek vasárnapi, szintén rendkívüli csúcstalálkozóját.

Itt születik végső döntés arról, az euróövezetben maradhat-e Görögország, vagy sem, de ha a a pénzügyminiszterek reménytelennek ítélik meg a helyzetet, elképzelhető akár a vasárnapi csúcstalálkozó lefújása is. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kifejtette, bár nem híve a határidők megszabásának, most már időhöz kellett kötni a görög kérdés megoldását. Nagy várakozások előzték meg Alekszisz Ciprasz felszólalását az EP-ben. A görög miniszterelnök kemény bírálatokat kapott Manfred Webertől, az Európai Néppárt frakcióvezetőjétől, valamint a liberális képviselőcsoportot irányító volt belga miniszterelnöktől, Guy Verhofstadtól. A német Weber azzal vádolta Cipraszt, hogy továbbra sem állt elő megfelelő javaslatokkal, nem mondja el az embereknek az igazságot, és „tönkreteszi az Európába vetett bizalmat”.

Verhofstadt azt is megkérdőjelezte, hogy Ciprasz az euróövezetben akarja tartani Athént, amire a görög miniszter azt közölte, ha Grexitet akarna, akkor most nem állna itt, az EP honatyái előtt. Visszafogottabban beszélt a görög válságról Gianni Pittella, a szociáldemokrata frakció vezetője, aki a Grexittel szemben foglalt állást. „Sosem fogjuk elfogadni a Grexitet. Soha!” - szögezte le az olasz politikus.

Ciprasz görög miniszterelnök beszédében haza is üzent, bírálta az eddigi hitelmegállapodásokat, azzal vádolva a hitelezőket, hazájával kísérleteztek. Ismételten európai problémának nevezte a görög válságot. Kifejtette, bízik benne, hogy a következő napokban megállapodásra jutnak a hitelezőkkel, s kiemelte, nem a többi uniós ország adófizetőinek pénzéből akarnak megoldást találni. Érdemi megállapítás is elhangzott részéről, mint mondta, csütörtökön a görög kormány előterjeszti részletes és hiteles reformjavaslatait.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a hitelezőket és a görög kormányt is felelőssé tette azért, hogy mindeddig nem született megállapodás. Emlékeztetett arra, ha a következő napokban sem jutnak dűlőre, a tárgyalásoknak vége, és a görög bankrendszer fizetésképtelenné válhat. Tusk ismét figyelmeztetett arra is, hogy megállapodás nélkül négy nap múlva egy „másik Európában ébredhetünk”, és ez az utolsó lehetőség a megállapodásra. Ciprasz egyébként egy komoly támogatóra is szert tett az EP-ben. A brit Nigel Farage bátorságáért dicsérte a görög népet, s arra kérte a görög miniszterelnököt, „emelt fővel” vezesse ki hazáját az euróövezetből. Az euroszkeptikus UKIP vezetőjének szolidaritása láthatóan nagyon nem volt Ciprasz ínyére.

Kedvező fejleményként értékelhető, hogy megkapta a görög hitelkérelmet az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM). A görög kabinet ezúttal nem két, hanem három évre javasolt finanszírozási megállapodást a mentőalapnak. A támogatás fejében mélyreható reformokat ígért, amely az adó- és nyugdíjrendszer átalakítását is magában foglalná. Azt egyelőre nem tudni, mennyire tervez valóban mélyreható változásokat a Ciprasz-kabinet, amint egyelőre az sem világos, mekkora támogatást igényelne. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) múlt héten közzétett elemzésében úgy vélte, Athénnak 2018 végéig további 50 milliárd eurós külső finanszírozásra és fennálló hiteleinek átütemezésére, akár újabb jelentős adósságelengedésre lesz szüksége. A három éves program összege ugyanakkor a 70 milliárd dollárt is elérheti.

Szerdán meghosszabbították a görög bankok zárva tartásának idejét, amelyek legalább jövő hétfőig nem nyithatnak meg a görög betétesek előtt. Az EU állam- és kormányfői egyébként megállapodtak arról is, hogy humanitárius segélyt biztosítanak Görögországnak a Grexit bekövetkezése esetén. A Reuters kutatása szerint a közgazdászok most először látnak nagyobb esélyt a Grexitre, mint arra, hogy az ország az euróöveezet kötelékében maradhat. 55 százalék vélekedett így, ami 10 százalékos emelkedés egyetlen hét alatt. A görög vitába beszállt Jack Lew amerikai pénzügyminiszter, aki figyelmeztetett arra, a görög adósság fenntarthatatlan, s újra kell ütemezni az adósság visszafizetését.

Az európai tőzsdék egyelőre mintha továbbra is immunisak lennének a görög válságra, illetve az ettől független kínai tőzsde visszaesésére. Emelkedett a francia CAC-40 index, s a londoni FTSE 100-as index, az osztrák ATX és a német DAX is. A görög tőzsde ezúttal sem nyitott ki, s hétfőig biztosan nem is fog. Német szakértők a következő hetekben sem számítanak jelentős visszaesésre a börzén, a Grexit bekövetkezése esetén sem. A Dow Jones ugyanakkor 200 pontos eséssel nyitott, ez azonban inkább a kínai tőzsdeválságra vezethető vissza.

Mely országok hozzájárulása szükséges a hitelprogram elfogadásához?
(Zárójelben, százalékban ekkora hozzájárulást nyújtanak az ESM-nek)
Németország (27,15) Szavazás a Bundestagban, egyszerű többséggel
Franciaország (20,39) Parlamenti beszámoló
Olaszország (17,91) A kormány dekrétuma után 60 napon belül kell szavaznia a parlament két házának
Spanyolország (11,90) Nincs szükség további lépésekre
Hollandia (5,72) Parlamenti beszámoló
Belgium (3,48) Parlamenti beszámoló
Görögország (2,82) Parlamenti szavazás, egyszerű többség
Portugália (2,78) Parlamenti szavazás, egyszerű többség
Finnország (2,51) Parlamenti szavazás, abszolút többség
Írország (1,80) Parlamenti beszámoló
Szlovákia (1,59) Parlamenti beszámoló
Szlovénia (0,82) Parlamenti szavazás, egyszerű többség
Luxemburg (0,43) Jelentés a költségvetési bizottságnak
Ciprus (0,25) Nincs szükség további lépésekre
Észtország (0,19) Parlamenti szavazás, abszolút többség
Málta (0,07) Esetektől függ



A Grexit várható hatásai – pro és kontra

  • Drágább-e a Grexit, mint Görögország megmentése?

Igen

A Grexit hívei szerint ennek költségei kiszámolhatóak. Hosszabb távon azonban nagyon nehéz megjósolni, hogy a bankok részvényeinek csökkenése, az euróárfolyam ingadozása és egy sor más gazdasági anomália mennyiben vezethető vissza a görög válságra. A Grexit hívei szerint ha nagy engedményeket tennének a görögöknek, elengednék az adósság egy részét, más nagy adósságot felhalmozott államok is ezt kérhetik. Írországban egy felmérés szerint 87 százalék véli úgy, ha leírják a görögök adósságát, akkor ezt Dublinnak is kérvényeznie kell. A görögök összesen 320 milliárd euróval tartoznak a hitelezőknek, ebből 240 milliárdot kaptak az első két mentőcsomagból. A Grexit mostani közvetlen hatásai 2020-ig kisebbek, mint utána. Ettől az évtől ugyanis az országnak legalább 5 milliárd eurót kell visszafizetnie, hiszen ekkortól kell törlesztenie a két mentőcsomagban kapott 240 milliárd eurót. 2034-től ráadásul a törlesztendő összeg már a 7 milliárd eurós határt is átlépheti.

Az eredeti tervek arról szóltak, hogy az utolsó bilaterális hitelt 2041-ben törleszti az ország, míg a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (EFSF) 2057-ig kellene törlesztenie. Az Európai Központi Bank (EKB) is sok pénzt vesztene, hiszen az uniós jegybank görög államkötvényeket vásárolt. A német jegybank 110 milliárd euróra becsüli a veszteségeket. Ez a legrosszabb forgatókönyvet jelentené, tehát ha Athén teljesen leállítaná a törlesztést. Ha Görögország kikerülne az euróövezetből, a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet szerint Németország 87 milliárd eurót veszítene a Grexittel. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is elveszítené görögországi kitettségeit, Athén június 30-ig nem tudott visszafizetni egy 1,6 milliárd eurós kölcsönt az IMF számára.

Nem

Ezen vélemény képviselői szerint jobban megérné Görögország euróövezetben tartása abban az esetben, ha elengednék adósságának 30 százalékát és meghosszabbítanák a hitelvisszafizetésre szánt időt. Nemcsak a görög kormány képviselői látják így, hanem az IMF és egyes gazdasági intézetek is. Azzal érvelnek, hogy így a hitelezőknek kevesebb pénzről kellene lemondaniuk, mint a Grexit bekövetkezése esetén. Janisz Varufakisz hétfőn lemondott pénzügyminiszter több ezer milliárd euróra becsülte annak költségeit, ha hazájának ki kell lépnie az euróövezetből. Athén éppen erre építette politikáját. A Sziriza-kormány abból indult ki, hogy a hitelezők bármi áron az euróövezetben akarják tartani Görögországot a Grexit súlyos költségeitől tartva.

  • Veszélybe kerülne-e az euró a Grexit esetén?

Nem

Az euróövezeti országok 2010 májusában, a válság kitörését követően hívták életre az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF), melynek kölcsönző kapacitását 2011 júniusában emelték fel 440 milliárd euróra. Az EFSF-nek nincs saját tőkéje, kölcsöneit a saját maga kibocsátotta kötvényekből fedezi az euróövezeti országok garanciájával. A szavatosságban a tagországok az Európai Központi Bank (EKB) alaptőkéjéhez való hozzájárulásuk arányában osztoznak. Az európai stabilitási mechanizmus és a bankunió is elvi garanciákat ad az euróövezet fennmaradására. Mindezeken felül az EKB is vásárolhat az euróövezeti országoktól államkötvényeket, hogy megnyugtassa a piacokat. Ezért gazdasági szempontból a többi euróövezeti országot nem fenyegeti veszély a görögök esetleges kilépése esetén sem - vélik a Grexit hívei.

Igen

Az euróövezeti tagság nem olyan, mint egy klubé, nem lehet ki- belépegetni, erre az uniós alapszerződések sem adnak lehetőséget. Ha Görögország után egy másik állam is bajba kerül, akkor a piacok már nem veszik biztosra az adott ország megmentését, hanem arra kezdenek spekulálni, mikor engedik el a hitelezők a kezét. Már most is vannak politikusok Olaszországban, akik támogatnák a lírához való visszatérést.

  • Politikai szempontból árt-e a Grexit Európának?

Nem

A Grexit-hívek álláspontja szerint csekély politikai hatásai lennének a görögök euróövezetből való kilépésének. Ha ugyanis Athén az Európai Unió tagja marad, később, a gazdaság magára találása után visszatérhet az eurózónába, ráadásul jobb feltételekkel. A Grexit hívei szerint a kemény fellépésnek éppen kedvezőbb hatásai lehetnek, mert a példa statuálásával talán veszítenek népszerűségükből a Szirizához hasonló ideológiájú pártok, például a spanyol Podemos, illetve az euroszkeptikusok, így a francia jobboldali Nemzeti Front. A Grexittel megmutathatják: csak akkor számíthatnak más országok szolidaritásra, ha készséget mutatnak a reformok végrehajtására.

Igen

Angela Merkel kancellár is megjegyezte már: ha az eurónak vége, Európának is vége. Az EU eddig csak az integráció alapelvén nyugodott, egyre több tagot fogadott be, most azonban épp ezzel ellentétes folyamat kezdődhet, ami az Unió alapelveit sodorná veszélybe.

A világ Ciprasz szemével
„Adjanak nekünk hat hónapot, s Görögország egy másik ország lesz” (2015. február 19. Stern magazin)
- „Ha holnap népszavazást rendeznénk olyan kérdéssel, a méltóságot akarjuk-e, vagy az igazságtalan politika folytatását,mindenki a méltóságot választaná, járjon bármilyen nehézséggel is” (2015 március, Der Spiegel)
- „Az euróövezeti pénzügyminisztereknek a hitelprogram sorsával kapcsolatos döntésétől függetlenül Görögország életben marad” (2015. június 27.)
- „Az állampolgárok bankbetétei "teljes mértékben garantálva vannak" (2015. június 28.)- „Ebben az öt hónapban mindent megtettünk, ami emberileg lehetséges, hogy egyezségre jussunk” (2015. június 29.)
- „A görögök eltökélték, hogy saját kezükbe veszik a sorsukat” (2015. július 3., A népszavazás előtti nagygyűlésen)- „Görögország Európa megszorítás-laboratóriuma lett, és a kísérlet kudarcot vallott" (2015. július 8., Európai Parlamentben elhangzott beszéd)



Frissítve: 2015.07.09. 16:55