Lőrinci;azbesztszennyezés;Selyp Invest Kft;Borsody Gábor;

2015-07-10 07:12:00

Azbesztügy: bárki megbetegedhet

Szeptember végére elszállíthatják az összes mérgező azbeszthulladékot a lőrinci cementgyár területéről, melynek tulajdonosa ellen büntetőeljárás is indult a hatvani bíróságon. Az azbeszt azonban nemcsak a Heves megyei településen, de az egész országban problémát jelent. Civil szervezetek nemzeti azbesztmentesítő programot sürgetnek.

Az azbeszttel mérgezett hulladék felét elszállították a Heves megyei Lőrinciben található volt cementgyár területéről. A megyei kormányhivatal tájékoztatása szerint a területen a mintegy 26-28 ezer tonna szennyezett hulladékból eddig körülbelül 15 ezer tonnát szállítottak el.

A helyiek - akik közül sokan halálosan megbetegedtek az azbeszt miatt - attól tartottak, hogy a törmelékek "megbolygatása" miatt újból mérgező azbesztpor kerülhet a levegőbe, a mentesítést végző cégnek azonban több szigorú szabályt is be kell tartania. "A kiporzás meggátlása érdekében felületmegkötő és nedvesítő anyagokat alkalmaznak.

A ponyvával letakart teherautók ezt követően párakapu alatt haladnak át és szállítják az azbeszttartalmú veszélyes hulladékot a biztonságos, akkreditált lerakóhelyre" - közölte a kormányhivatal. Hogy melyik ez a lerakóhely, arra a hivatalnak "nincs rálátása", nem hivatalos forrásból viszont úgy tudjuk, hogy a törmeléket a Lőrincitől mintegy 20 kilométerre található galgamácsai veszélyes hulladék lerakóba szállítják.

Az ingatlan jelenleg a Selyp Invest Kft. tulajdona, a cég még 2013-ban a biztonsági előírásokat figyelmen kívül hagyva bontotta le a gyárat. A kft. ügyvezetője ellen büntetőeljárás indult, a Hatvani Járási Ügyészség a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt emelt vádat. Az első tárgyalást június végén tartották a Hatvani Járásbíróságon, ahol a 31 éves ügyvezető elmondta: amikor 2011-ben megvásárolta a területet, nem tudott róla, hogy ott mérgező hulladék található.

Az ügyészség ellenben azon az állásponton van, hogy a vádlottnak tudnia kellett erről, mivel tisztában volt azzal, hogy az üzemben korábban azbesztet dolgoztak fel. A tárgyalást elnapolták, a bíróság majd csak októberben hozhat döntést az ügyben.

A Heves megyei kormányhivatal szerint az azbesztmentesítési munkálatok szeptember 20-ig befejeződhetnek. Addigra a szennyezett talajt mindössze tíz(!) centiméteres, vagyis alig egy ásónyomnyi mélységig cserélik ki. Ez a szennyezés mértékét tekintve kevésnek tűnhet, ám a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége (MASZ) mégis bizakodó. "A selypi ügy a mentesítés szempontjából technikailag, műszakilag is kihívást jelent, hiszen maga a terület is különböző mértékben lehet szennyezett" - mondta a Népszavának Borsody Gábor.

A MASZ elnöke szerint a talaj tíz centiméteres cseréje a gyárterület egyes részen elég lehet, de előfordulhatnak olyan pontok, ahol nem. Amikor áprilisban a helyszínen jártunk, mi is tapasztaltuk, hogy a terület egyenetlen, s ráadásul a gyárromoknak vannak legalább két méteres mélységben a föld alatt elhelyezkedő részei is.

"Ezt a mentesítő cég is mindenképp figyelembe veszi, és biztos vagyok benne, hogy a mentesítés során a körülményeknek megfelelően járnak majd el" - mondta Borsody, hozzátéve: a mentesítésnél, a veszélyes anyagok szállításánál szigorú szabályok szerint kell eljárni, a szabálytalanságok pedig komoly, akár több milliós büntetést vonhatnak maguk után.

A MASZ elnöke emlékeztetett arra is, hogy országszerte több helyen kimutatható az azbesztszennyezés, ezeket pedig nem csupán gyárak vagy erőművek okozhatják: a szakember szerint azok a lakótelepek is veszélyben vannak, amelyeket szórt azbeszttel szigeteltek. "A szórt azbesztet cementtel keverték, ám ennek kötési szilárdsága maximum húsz-harminc év, ezután elkezd gyengülni, porladni. Ha ez megtörténik, azbesztszálak kerülnek a levegőbe" - figyelmeztetett Borsody.

Többek között emiatt is sürgeti egy nemzeti azbesztmentesítő program életre hívását a MASZ mellett a Levegő Munkacsoport is. A civil környezetvédő szervezet szerint haladéktalanul szükség volna az összes magyar ingatlan azbeszttartalmának felmérésére, valamint az azbesztmentesítéssel kapcsolatos rendelkezések szigorítására.

Emlékeztetnek: már 2002-ben elindult egy azbeszt-eltávolítási program Magyarországon, amely 2012-ig mintegy 120 ezer négyzetméter azbeszttartalmú szigetelés eltávolítását tűzte célul. A program azonban 2006 után lelassult a források elapadása miatt.

Borsody Gábor szerint az országban - panelházakban, sportlétesítményekben, középületekben - még legalább 4-500 ezer négyzetméter szórt azbeszt található. "Minél tovább haladunk az időben, annál nagyobb gond lesz. Ez egy időzített bomba, s csak az eltávolítás az egyetlen elfogadható megoldás. Mindaddig, amíg az azbeszt a közvetlen környezetünkben van, bárki megbetegedhet".