Előfizetés

Perelnek a leégett köröndi ház lakói

Egy éve égett le a Kodály köröndi palota tetőszerkezete, azóta megtörtént a romok eltakarítása, és egy védőtető is felépült, amely átmenetileg védi az épület megmaradt részeit a további gyors leromlástól.

A lakosoknak azonban nincs nyugalmuk, a biztosító ugyanis nem hajlandó fizetni. "Bár hűségesen fizette a társasház a magas éves biztosítást, az MKB Biztosító építési tevékenység okozta tűzre hivatkozva nem kíván fizetni, a rendőrség jelenleg is nyomoz, a kormányhivatal viszont már a tűz után nem sokkal kötelezte a tulajdonosokat, hogy három éven belül építsék vissza a műemlék épület tetejét" - olvasható a lakók közleményében, amit tegnap a terézvárosi önkormányzat tett közzé.

Mint írták, pályázati támogatással hamarosan hozzákezdenek a közművek helyreállításához és sikerült megerősíteni az életveszélyessé vált függőfolyosókat. "Felkészültünk, hogy a biztosítóval szemben peres úton érvényesítsük követeléseinket, a szakértői vélemények, tanúvallomások birtokában bizakodva várjuk a bíróság döntését" - jelezték. Az idő azonban sürget, az ideiglenes tető három évig maradhat fent, addig meg kell oldani a tetőtér beépítését.

A lakóközösség ehhez befektetőket keres, állításuk szerint már vannak érdeklődők. "Több ajánlatot kaptunk komoly referenciákkal rendelkező, és ami számunkra a legfontosabb, megfelelő pénzügyi és jogi garanciákat felmutatni képes beruházóktól" - írták, hozzátéve: a megvalósítás azonban az összes tulajdonos, az önkormányzat és a korábbi beruházó felszámolóbiztosának egységes fellépésével lehetséges.

Szegregáció: Brüsszel figyel

A magyarországi roma gyerekek iskolai elkülönítésével kapcsolatban az Európai Bizottság (EB) felvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal - írta Vera Jourová igazságügyi uniós biztos Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) európai parlamenti képviselőjének adott válaszában. 

A DK-s politikus azt követően fordult a cseh biztoshoz, hogy a Kúria áprilisban kimondta: a görög katolikus egyház által fenntartott nyíregyházi Huszár-telepi iskolában nincs szegregáció, holott az intézményben csak roma gyerekek tanulnak, a szegregáció tényét pedig korábban az alsóbb fokú bíróságok is megállapították. A Kúria azonban úgy látta, hogy az iskola a szabad iskolaválasztás és a szabad vallásgyakorlás jogának eleget téve működik - ez pedig szerintük felülírja az elkülönítés tilalmát.

Magyarországon tehát megengedett az egyházi köntösbe bújtatott szegregáció, amelyet a kormány - egy nemrég kiszivárgott rendelettervezet szerint, amelyre a Roma Sajtóközpont hívta fel a figyelmet - jogszabályilag is lehetővé tenne. Niedermüller szerint "egy ilyen ítélet után erősen kétséges, hogy a hatályos magyar jogi környezet és bírósági gyakorlat megfelelő védelmet nyújt-e a roma gyerekek elkülönítése és hátrányos megkülönböztetése ellen", az EB-től pedig azt szerette volna megtudni, vizsgálják-e a magyarországi jogi helyzetet, és ha azt nem találják megfelelőnek, indítanak-e kötelezettségszegési eljárást. Az uniós igazságügyi biztos válaszában hangsúlyozta: a származáson alapuló iskolai szegregációt tiltja az uniós jog, és készek minden eszközt bevetni, hogy fellépjenek a jogtalan elkülönítések ellen. Hozzátette: a brüsszeli testület ismeri a Kúria döntését.

Mint megtudtuk, nem is rosszul: az ítélethirdetést követően az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) részletes elemzést küldött a bizottságnak a Kúria döntéséről. "Brüsszelben köztudott, hogy nemcsak Magyarországon, a környező országokban is gyakran éri diszkrimináció a romákat, az iskolai szegregáció máshol is súlyos probléma" - mondta lapunknak Kegye Adél. A CFCF jogásza emlékeztetett, Brüsszel a közelmúltban már Csehország és Szlovákia ellen is kötelezettségszegési eljárást indított, s nem titok, hogy egy ideje folyamatban van egy "szorosabb vizsgálat" Magyarországon is. A roma jogvédő szervezet folyamatos tájékoztatást nyújt az EB-nek a magyarországi fejleményekről, s most egy olyan anyagon dolgoznak, amelyben részletesebben elmagyarázzák az egyházak iskolai szegregációban játszott sajátos szerepét.

Szegregáció: Brüsszel figyel

A magyarországi roma gyerekek iskolai elkülönítésével kapcsolatban az Európai Bizottság (EB) felvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal - írta Vera Jourová igazságügyi uniós biztos Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) európai parlamenti képviselőjének adott válaszában. 

A DK-s politikus azt követően fordult a cseh biztoshoz, hogy a Kúria áprilisban kimondta: a görög katolikus egyház által fenntartott nyíregyházi Huszár-telepi iskolában nincs szegregáció, holott az intézményben csak roma gyerekek tanulnak, a szegregáció tényét pedig korábban az alsóbb fokú bíróságok is megállapították. A Kúria azonban úgy látta, hogy az iskola a szabad iskolaválasztás és a szabad vallásgyakorlás jogának eleget téve működik - ez pedig szerintük felülírja az elkülönítés tilalmát.

Magyarországon tehát megengedett az egyházi köntösbe bújtatott szegregáció, amelyet a kormány - egy nemrég kiszivárgott rendelettervezet szerint, amelyre a Roma Sajtóközpont hívta fel a figyelmet - jogszabályilag is lehetővé tenne. Niedermüller szerint "egy ilyen ítélet után erősen kétséges, hogy a hatályos magyar jogi környezet és bírósági gyakorlat megfelelő védelmet nyújt-e a roma gyerekek elkülönítése és hátrányos megkülönböztetése ellen", az EB-től pedig azt szerette volna megtudni, vizsgálják-e a magyarországi jogi helyzetet, és ha azt nem találják megfelelőnek, indítanak-e kötelezettségszegési eljárást. Az uniós igazságügyi biztos válaszában hangsúlyozta: a származáson alapuló iskolai szegregációt tiltja az uniós jog, és készek minden eszközt bevetni, hogy fellépjenek a jogtalan elkülönítések ellen. Hozzátette: a brüsszeli testület ismeri a Kúria döntését.

Mint megtudtuk, nem is rosszul: az ítélethirdetést követően az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) részletes elemzést küldött a bizottságnak a Kúria döntéséről. "Brüsszelben köztudott, hogy nemcsak Magyarországon, a környező országokban is gyakran éri diszkrimináció a romákat, az iskolai szegregáció máshol is súlyos probléma" - mondta lapunknak Kegye Adél. A CFCF jogásza emlékeztetett, Brüsszel a közelmúltban már Csehország és Szlovákia ellen is kötelezettségszegési eljárást indított, s nem titok, hogy egy ideje folyamatban van egy "szorosabb vizsgálat" Magyarországon is. A roma jogvédő szervezet folyamatos tájékoztatást nyújt az EB-nek a magyarországi fejleményekről, s most egy olyan anyagon dolgoznak, amelyben részletesebben elmagyarázzák az egyházak iskolai szegregációban játszott sajátos szerepét.