Ökotárs;KEHI;

A tavaly szeptemberi rendőrségi akció törvénytelen volt FOTÓ: TÓTH GERGŐ

- Félretájékoztat a Kehi

Még kaphatnak kártérítést az őket ért jogsértések miatt a hónapokon át vegzált civil szervezetek, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) állításával szemben ugyanis csak formai okokra hivatkozva utasították el az idevágó beadványaikat, ráadásul nem is mind a négy érintett szervezetét.

Móra Veronika: "naiv várakozás lenne Lázár János bocsánatkérésére várni, de ez nekünk nem is fontos, csak az, hogy végezhessük a munkánkat"

Valóban elutasította a Fővárosi Törvényszék a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) pénzosztásában részt vevő két alapítvány vonatkozó beadványát, de csak formai okokból - mondta lapunknak Móra Veronika. Az Ökotárs Alapítvány és a konzorcium vezetője szerint ugyanakkor a Kehi közlésével szemben ez nem azt jelenti, hogy a hónapokon át vegzált alapítványok nem kapnak kártérítést az államtól a jogszerűtlen eljárásmód miatt, hiszen a bíróság 30 napot adott a fellebbezésre, amit mind a két esetben meg is fognak tenni. Ráadásul az NCTA lebonyolításában résztvevő másik két szervezet ilyen irányú keresete jelenleg is a bíróságon van, azokat nem utasították el sem formai, sem tartalmi okok miatt.

Ki kell adni, kit ellenőriztek
A bíróság jogerősen döntött: a Kehi nem titkolhatja, hogy pontosan melyik civil szervezeteket ellenőrizte a Norvég Civil Alap vizsgálat során - tette közzé az idevágó végzést honlapján a Transparency International. A Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, miszerint a Kehinek ki kell adnia, mely programokat és mely szervezeteket vonta be az ellenőrzésbe.

Móra azt is elmondta, valóban lezárult szinte minden, a pénzalap működését érintő, a kormány által büntetőjoginak szánt vizsgálat, s még az ügyészség sem talált kivetnivalót a munkájukban. Ugyanakkor jelenleg is folyamatban vannak az NCTA-lebonyolítók által indított perek azért, mert a Kehi kezdeményezésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felfüggesztette az adószámaikat. Jelenleg ez utóbbi ügy az Alkotmánybíróságon van, hiszen a perekben eljáró bírónak is alkotmányossági aggálya merült föl amiatt, hogy a Kehinek egyáltalán volt-e joga az alapítványok ellenőrzésére, szankciók kivetésére, így adószámuk felfüggesztésére. Az NCTA szerint ugyanis az ezt lehetővé tévő kormányrendelet alaptörvénybe ütközhet, hiszen abban nem biztosított a szervezetek számára a jogorvoslat.

Mindemellett - Móra beszámolója szerint - hét norvégos szervezet adóhatósági vizsgálata még mindig folyamatban van, hónapok óta semmiféle hírük nincs ezekkel kapcsolatban. A rendőrség - a Kehi közlése szerint - átadta a civil alap vizsgálatában felmerült, szerintük gyanús szálakat a NAV bűnügyi főigazgatóságának, ám az Ökotárs vezetője szerint az adóhatóságtól eddig semmiféle megkeresés nem érkezett hozzájuk, senkit sem gyanúsítottak meg, vagy hallgattak ki. Kérdésünkre azt is elmondta, Lázár János máig nem kért tőlük bocsánatot, ám naiv várakozás is lenne a Miniszterelnökséget vezető miniszter sajnálkozására várni. "De ez nekünk nem is fontos, csak az, hogy a munkánkat tudjuk végezni. Márpedig mi végezzük a munkánkat" - fogalmazott Móra.

Megírtuk: a norvég civil alap magyarországi pénzosztásaival kapcsolatos politikai kampány 2014 májusában kezdődött, miután a Miniszterelnökség azzal a gyanúval kérte fel a Kehit az NCTA felhasználásának teljes körű vizsgálatára, hogy a norvég pénzekből áttételesen politikai és politika közeli civil szervezeteket támogattak. Később a készenléti rendőrség tartott meglehetősen megfélemlítő hatású házkutatást - erről azóta a bíróság is kimondta, hogy jogtalan volt. Az alapítványok tevékenységében előbb egy norvég kormány által független könyvvizsgáló cég is azt állapította meg, hogy teljesen szabályosan működtek, majd idén júniusban az ügyészség is azzal zárta le a törvényességi vizsgálatot, hogy nem történt semmilyen bűncselekmény.

Máris káosz alakult ki a szociális segélyezés márciusi átalakítása miatt. Rengeteg település pályázott központi támogatásra, hogy legalább részben visszakapja a költségvetéstől a legszegényebbek lakhatási és adósságrendezési segélyeire kifizetett pénzeit, de mindössze 166 városnak és községnek ítélt meg a Belügyminisztérium (BM) összesen valamivel több, mint félmilliárd forintos rendkívüli szociális támogatást.