Így védi a határt a Fidesz

Publikálás dátuma
2015.07.17. 19:00
MTI FOTÓ: Kelemen Zoltán Geregely
Elfogadhatatlan, hogy a zöldhatáron bárki kénye-kedve szerint átjárhat - fogalmazott az M1-en Kovács Zoltán. A kormányszóvivő szerint ezért van szükség arra, hogy a határsértés ismét bűncselekmény legyen. Tuzson Bence a Fidesz frakció nevében pénteken be is jelentette, készek módosítani a Büntető Törvénykönyvet, ha a kormány erre vonatkozó javaslata az Országgyűlés elé kerül. A frakció szóvivő sokadik fideszesként védelmébe vette a vasfüggönyt, amit Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök legutóbb szerdán utasított el.

Ez az egyetlen hatékony megoldás, amivel a déli országhatárt megvédhetjük. A fideszes Tuzson Bence pénteken így érvelt a november végére elkészülő vasfüggöny mellett. A kormánypárti frakció szóvivője szerint minden lépésüknek az a célja, hogy jóval kevesebb illegális bevándorló érkezzen hozzánk és csökkenjen a magyar emberekre, a hatóságokra háruló nyomás. Ez ugyanis már olyan mértékű, amit sem a magyar szociális, sem az államigazgatási rendszer nem képes kezelni. Csütörtök éjfélig 82 451 illegális bevándorló érkezett az országba, döntő többségük a szerb-magyar határon keresztül. Az áradatot nem csupán kerítéssel, hanem a szabályok szigorításával akarja megfékezni a kormány. Lázár János szokásos csütörtöki tájékoztatóján beszélt arról, hogy módosítani fogják a büntető törvénykönyvet, így ősszel a tiltott határátlépést már börtönnel fogják büntetni. Tuzson pénteken jelezte: a kormánypárti képviselők készek a módosítására. A javaslat ősszel kerülhet az Országgyűlés elé.

A fideszes politikus pártja és a kormány retorikáját követve ismét elmondta, az intézkedéseket a magyar emberek is támogatják, a példátlan sikerű nemzeti konzultáció is ezt mutatja. (A kérdőívet eredetileg nyolcmillió választásra jogosult kapta meg, és a szerdai, meghosszabbított határidőig a magyarok mindössze tizenkét és fél százaléka válaszolt Orbán Viktornak. Közülük sem mindenki állt ki a szigorítások mellett. - A szerk.)

Miután a nemzetközi egyezményeket Magyarországnak illik tiszteletben tartania, Kovács Zoltán pénteken az M1-en már arról beszélt, hogy a Btk. megváltoztatásának összhangban kell lennie az uniós szabályozással. A kormányszóvivő természetesen helyesli, hogy a határsértés ismét bűncselekmény legyen szabálysértés helyett, hiszen ezt korábban is büntették nálunk. Az elmúlt években viszont részben az európai uniós jogharmonizációnak, részben a "korszellemnek" megfelelően mérséklődött szabálysértésre. Kovács szerint elfogadhatatlan, hogy a zöldhatáron bárki kénye-kedve szerint átjárhat. A határzárról kijelentette, "egy kerítésnek akkor van értelme, ha a funkcióját el tudja látni".

A migrációs kérdést nem falakkal, hanem az Európai Unió és a tranzitországok közös politikájával lehet megoldani. Ezt Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök mondta szerdán a szerb-macedón határhoz közeli Presevóban, ahol egy hete nyílt háromszáz migráns elszállásolására alkalmas befogadó központ. Vucic arra figyelmeztetett, "nem lehet leállítani egy olyan folyamatot, amelyben az emberek Közép-Ázsiából és a Közel-Keletről a jobb élet reményében érkeznek ide Németország vagy más nyugat-európai ország felé haladva". Nem riogatott, sőt arról beszélt, hogy a menekültáradat miatt Szerbiában nem romlott a biztonsági helyzet, a "migránsok nem azért érkeznek az országba, hogy incidenseket okozzanak, hanem a szerencsétlenségek és a háború elől menekültek el, a jobb életet, nem pedig a bajt keresik". A migránsok célja az, hogy minél hamarabb tovább menjenek, ebben pedig nem lehet őket megakadályozni.

"Egyesek saját magukat kerítik el, nem Szerbiát". Vucic így reagált a múlt héten arra, hogy Mórahalom határában elkezdték építeni a vasfüggönyt. Országa illően viselkedik ebben a helyzetben, és nem szeretne rontani a szerb-magyar kapcsolatokon - mondta, de hozzátette, "mindenki csak a saját lépései miatt szégyenkezhet, másokéi miatt nem". Angela Merkel német kancellár Belgrádban arra figyelmeztetett, a falak építése nem jelent megoldást.

A határzár miatt a horvátok is aggódnak. A Vecernji List című napilap korábban úgy vélte, hogy Horvátország számára drámai következményekkel járhat, ha Magyarország lezárja határait Szerbiával. Annak ellenére, hogy Horvátország nem tagja a schengeni övezetnek, a lezárás arra ösztönözhetné a balkáni útnak nevezett menekülési vonalon érkező illegális menekülteket, hogy nagy részük Horvátország felé vegye az irányt - írta lap.

Miközben a kormány a nyilvánosságot afgán, szír, iraki migráns-áradattal riogatja, és azt állítja, hogy a magyar szociális rendszer már nem bírja el ezt a népvándorlást, a szlovákiai Új Szó szerint a magyar, a lengyel és a szlovák kormány a közelmúltban egyeztetett azzal kapcsolatban, hogy ha Ukrajnában esetleg szétesik a központi hatalom, akkor menekülthullám várható Kárpátaljáról. Több tízezer ember befogadására is fel kell készülnie a szomszédos országoknak. Állítólag már arról is egyezség született, hogy Magyarország és Szlovákia 20-20 ezer menekült befogadására próbál felkészülni, Lengyelország pedig 40 ezer embert engedne be.

A magyar kormány fokozott figyelemmel, aggodalommal követi a kárpátaljai eseményeket - mondta csütörtöki tájékoztatóján a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A tárcavezető a Munkácson történtekkel kapcsolatban hangsúlyozta: a magyar kabinet reméli, hogy az ukrán központi kormányzat képes úrrá lenni a helyzeten, és minden kárpátaljai magyar biztonságát tudja garantálni. "Reméljük, csak a sajtótudósításokból tűnik ki az a kép, hogy a központi állam Kárpátalján nem ura a helyzetnek" - fogalmazott Lázár. Kiderült, a magyar kormány folyamatosan tájékozódik a kérdésben, és szükség szerint kész egyeztetni Ukrajnával.

Alkotmányos jog plakátot tépni
"Jó hírünk van minden plakátjavítónak és plakátletépőnek!". Ezzel kommentálta a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet a Facebook-oldalán azt a hírt, hogy a bíróság megszüntette a szabálysértési eljárást kollégájuk, Szeles András ügyében, aki Kalocsai Kinga Reginával júniusban letépett egy bevándorló-ellenes kormányzati plakátot. A Pesti Központi Kerületi Bíróság kimondta, hogy a fiatalok a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos alapjogával éltek. "A véleménynyilvánítás mindenkit megillető önkifejezésünk szabadságát biztosító alapvető jog, így amennyiben ezt korlátozzák, úgy a sérelmet szenved a társadalmi igazságosság" - hangzik az indoklás. A bíróság azt is kimondta: "Az Alaptörvény hivatkozott IX. cikkének célja, hogy a közéleti szólásszabadság biztosításával a demokratikus közvélemény és az egyén számára biztosítsa a demokratikus közélet fejlődését. Lehetővé tegye az egyén számára a véleményének kifejtését, mások véleményének formálást, és hogy meggyőzhessen másokat a saját álláspontjáról. Jelen esetben az eljárás alá vontak az előzőekben hivatkozott alapjogaikkal éltek, amikor politikai véleményüknek a plakát mondanivalója okán annak részbeni eltávolításával adtak hangot." A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. A fiatalok a budapesti Ferdinánd hídnál szaggatták le a kormány egyik bevándorlás-ellenes plakátját, majd miután összetakarítottak, föladták magukat a rendőrségen.

Szerző

Nézegessen Deutsch Tamást, ahogy fiataloknak magyaráz!

Publikálás dátuma
2015.07.17. 18:56
MTI Fotó: Kovács Tamás
Deutsch Tamás, az internetről szóló nemzeti konzultáció előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos a 40. alkalommal megrendezett Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozóján Velencén tartott közvetlen stílusú előadást az internetről, illetve a megbízásáról. 

memóriafrissítés:

"Halottról vagy jót vagy semmit" - így kommentálta az internet megadóztatását érintő kormányzati elképzeléseket firtató újságírói aggályokat Deutsch Tamás - írta a Népszava tavaly decemberben, vagyis akkor, amikor a kivételesen attraktív tüntetés hatására a kormány (Orbán Viktor) visszakozott a netadó bevezetésének ötletétől.  A fideszes EP-képviselő akkor azt közölte, hogy az internet magyarországi szabályozását érintő "digitális konzultáció" 2015. március és április között zajlik majd, és arról - Deutsch szerint - biztosan nem lesz benne szó, hogy legyen-e internetadó, és ha igen, milyen mértékű. "Szerencsére ez az ötlet egyszer s mindenkorra halott, és nem fog feltámadni" - szögezte le akkor a fideszes EP-képviselő.

A Fidesz.hu azonban idén már februárban örömmel jelentette: elindult az internetről szóló nemzeti konzultáció. A portálon olvashatók szerint Deutsch Tamás akkor meg is fogalmazta a sajátos fideszes módszer célját: ez pedig nem más, minthogy teret adjon a magyar internet jövőjéről szóló párbeszédnek. Mint a miniszterelnöki biztos elmagyarázta: azt az alapvető kérdést szeretnék körüljárni, hogy milyen lesz a jövő magyar internete. 

a jelen:

Az EFOTT-on tartott előadás minden bizonnyal egy lépéssel közelebb vitt a kérdés körüljárásához

És, hogy ne tapogatózzunk tovább a sötétben, szerencsénkre a távirati iroda a fotó mellett, hírt is adott az eseményről: 

Deutsch Tamás, miután Fiala János műsorvezetővel beszélgetett az EFOTT civil terén megjelent fiatalokkal, az MTI kérdésére elmondta: eddig 18 ezer 500-an válaszoltak az internetről szóló nemzeti konzultáció kérdéseire, és reményei szerint a július végi zárásig még rendelkezésre álló két hétben tovább emelkedik a válaszadók száma. Hozzátette, amint lezárul a véleménynyilvánítási lehetőség, nyilvánosságra hozzák a válaszadók számát és azt, hogy egyes kérdéseknél hogyan oszlott meg az emberek véleménye. Ezek alapján az érintettekkel konzultálva októberig olyan szakmai döntés-előkészítő anyagot terjesztenek a kormány elé, amiben világosan meghatározzák, hogy a polgárok akaratnyilvánítását 

Szerző

Carsharing-rendszeren dolgozik a BKK

A BKK Zrt. kérdőív kitöltésére kéri a carsharing szolgáltatás iránt érdeklődő piaci szereplőket. 

A BKK Zrt. kérdőív kitöltésére kéri a carsharing szolgáltatás iránt érdeklődő piaci szereplőket.

Az "autómegosztás" rendszere  környezetbarát alapú, a hagyomány mintegy fél évszázadra nyúlik vissza, a hippik használták előszeretettel. 

A BKK egyelőre egy kérdőív kitöltésre kér, a honlapon ezt írják:

A válaszok kulcsfontosságú információkkal szolgálhatnak a carsharing szolgáltatás alapjainak lefektetéséhez. A mellékelt kérdőív elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a BKK Zrt. felmérje a jelenleg még kialakulóban lévő autómegosztási szolgáltatás rendszerigényeit a potenciális szolgáltatók bevonásával. A beérkezett adatok feldolgozása után a BKK Zrt. a kérdőív kitöltőivel személyes konzultációt kezdeményez, ahol vizsgálja a jövőbeni együttműködés lehetőségeit és feltételeit.

Kérdőívünk augusztus 9-ig ezen a linken érhető el. 

Szerző