Kovács István főpróbát tart

Publikálás dátuma
2015.07.18. 07:52
Kokó: egy métert sem adnék oda senkinek FORRÁS: FACEBOOK
Kovács István ezen a hétvégén sem fog unatkozni, nem mintha ez valaha is jellemző lett volna rá. Az ökölvívóként szinte minden lehetséges címet begyűjtő sportember évek óta a futás és a kerékpározás megszállottja, s miután az úszótudását is szépen fejlesztette, belevágott a triatlonos kalandba.

Aki ismeri Kokót, az pontosan tudja, a céljait ezúttal is igencsak magasra tette, a jövő hét végén Nagyatádon Ironman-távon áll rajthoz. Sejthető, hogy a 3,8 kilométernyi úszás, majd 180 bringázás után teljesítendő maratoni futás emberfeletti kitartást igényel, Kovács szerint bizonyos értelemben 38 éves sportolói múlt (hét volt, amikor bunyózni kezdett) van mögötte. A triatlon persze rövidebb szerelem, amely három és fél esztendeje tart.

„Rengeteget edzettem, ám minden pillanatát ugyanúgy élveztem, a megtett távokból egy métert sem adnék oda senkinek – mondta az egykori virtuóz bokszoló. – Még a fájdalmat sem. A nagyatádi viadal bizonyosan fájni fog, de ezt is, ennek az élményét is várom.”

Kokó a jövő hétre már csak átmozgató edzéseket tervez, ám addig még vár rá egy s más. Ma kerékpárral teszi meg a 100-120 kilométeres utat Balatonfüredig, ahol – a félmaratoni távon - két órás iramot diktál az I love Balaton Éjszakai Futáson, másnap pedig vízbe ugrik, és részt vesz a Tihany és Füred közti öbölátúszáson. „Most könnyed, megerőltetés nélküli szakaszokat tervezek, jövő szombaton pedig jöhet az Ironman – tette hozzá Kovács István. – Reggel fél nyolckor kezdünk, és az a tervem, hogy este nyolc előtt célba érjek. Ha sikerül, én leszek az első magyar olimpiai bajnok, aki teljesítette a hosszú távú triatlont.”

S, hogy miért csinálja? „Egyáltalán nem tartom magam csodabogárnak, egyszerűen imádok sportolni – így Kokó, aki triatlonosként csapatban nyert már bajnoki címet a Ferencváros színeiben. – Talán szokatlan, hogy egy élsportoló aktív marad, nem hagyja el magát, miután visszavonult, ám a triatlonos mezőnyben vannak nálam sokkal nagyobb hősök. A New York Marathonról tartottam hazafelé, amikor láttam egy összefoglalót a 2012-es Hawaii Ironmanről: ennél csodálatosabb motivációs videó nem létezik. Ott eldőlt a sorsom, megfogadtam, hogy ezt az élményt nekem is át kell élnem.”

Szerző

A pécsi városvezetés megmenti a PMFC labdarúgócsapatát

Sikerült megállapodniuk a pécsi városvezetőknek Matyi Dezső klubtulajdonossal, így elhárult az akadály, hogy Pécs megmentse a PMFC labdarúgócsapatát - írta pénteki közleményében a Polgármesteri Kabinetiroda.

"Az önkormányzat nettó 300 millió forintot és egy belvárosi ingatlant tudott felajánlani Matyinak, ezért pedig a megállapodás értelmében Pécs visszakapja az összes infrastruktúrát, eszközt, pályákat és a futballstadiont (Újmecsekalja, kovácstelepi edzőpályák), valamint 50 évig Pécs rendelkezhet a Kinizsi-pályával is, amelynek felújítására több százmillió forintos TAO-s támogatás áll rendelkezésre" - áll a közleményben.

A pénteken aláírt egyezség révén mindezek mellett Pécsé lesz az összes olyan jog, amely a csapathoz köthető, mint például a név (PMFC), a mezek, a színek és licencek, azaz a mecsekaljai város visszaszerezte a csapatot, az utánpótlásképzés és az akadémia jogát is. "Nehéz döntést kellett hozniuk a városvezetőknek, hiszen lényegében a nulláról kell újra felépíteni a PMFC-t, mivel most a megyei I. osztályban tud csak indulni a csapat, de hosszútávon ez szolgálja Pécs és a pécsi futball érdekeit is" - olvasható a közleményben.

Páva Zsolt polgármester hangsúlyozta, a megállapodás lehetővé teszi, hogy tiszta, jogi és gazdálkodási szempontból is teljesen új, átlátható keretek között szervezzék újjá a pécsi profi futballt. Kijelentette, a legfontosabb szempont a tehetséges pécsi fiatalok, vagyis az utánpótlás további nevelése és fennmaradása volt, emellett bízik abban is, hogy magánbefektető is lát fantáziát majd a PMFC-ben.

"A célunk világos: újra az élmezőnybe juttatni a pécsi futballt" - közölte Páva Zsolt, aki a Vári Attila olimpiai bajnok egykori vízilabdázó vezette Pécsi Sport Nonprofit Zrt.-t bízta meg a működéssel és fenntartással kapcsolatos feladatokkal.

A pécsi csapat a 2014/15-ös szezonban még az élvonalban szerepelt, a bajnokságot 11. helyén zárta, de az MLSZ fellebbviteli licencadó bizottsága május végén a Nyíregyháza, a Kecskemét, a Pápa és a Győr mellett a pécsi klubnak sem adta meg az élvonalbeli induláshoz szükséges licencet.

Szerző
Témák
foci Pécs PMFC

Ilike, az E. T.

Ilikét egy éve nem láttam, azóta kész nő lett. Karcsú, sudár, szép arcú. Ilike mégis elégedetlen magával és az egész életével. Nem találja a helyét. Ausztriában él, ott is született, a szülei magyarok, vagy húsz éve költöztek ki új hazát keresni. Rendben is lenne minden – van saját házuk, munkájuk -, csak Ilike nem találja a helyét. Komoly pszichés problémái vannak, mintha nem tudná eldönteni ki is ő valójában. Osztrák? Magyar? És amikor nem tudja a választ, időnként kár tesz magában. Így menekül a saját kis világa csapdái elől.

Melyik gyerek nem próbált meg legalább egyszer elmenekülni a szülői házból? Kilépni a család megszokott napi életéből? Én talán hat éves lehettem, amikor egy délután fogtam az ovis táskámat és kisurrantam a lakásból. Nem mentem túl messzire, csak a közeli játszótérre, ahol nagy búsan letelepedtem és vártam, hogy megtaláljanak. Aztán este lett, és hazamentem.

De Ilike, meg annak a fél millió kivándorolt magyar családnak a gyerekei nem bújhatnak el a közeli játszótéren, és ha este nem megy értük senki, még talán haza sem kulloghatnak. Mert nekik a „haza megyek” fogalma kicsit többet jelent a két-három sarokra lévő családi otthonnál. De az is lehet, hogy éppen az a bajuk, nincs hová „haza menni”. Idegenek abban a világban, amelybe megpróbálnak – több-kevesebb sikerrel – beilleszkedni, és idegenek abban a távoliban is, ahonnan kiszakadtak.

Nekem erről a bolygójáról eltévedt E.T. története jut eszembe. Hogy megtalálják önmagukat Ilikének, meg a többieknek sokkal több kellene, mint a „Gyere haza!” program, meg a Túró Rudi. De ezt úgysem értik, akiknek kellene.

Szerző