Előfizetés

Szombathelyi győzelemmel rajtolt a Ferencváros

Az előző idényben ezüstérmes Ferencváros két góllal nyert a Szombathelyi Haladás vendégeként a labdarúgó OTP Bank Liga nyitófordulójának vasárnapi játéknapján.

A Ferencváros sorozatban 21. bajnoki mérkőzésén maradt veretlen. Thomas Doll együttese legutóbb az előző szezon tizedik fordulójában, tavaly októberben, a Diósgyőr vendégeként kapott ki.

OTP Bank Liga, 1. forduló:
Szombathelyi Swietelsky-Haladás - Ferencváros 0-2 (0-1)

Rohonczi út, 4395 néző, v.: Kassai
gólszerzők: Lamah (10.), Sesták (95.)
sárga lap: Martínez (42.), Jagodics (47.), illetve Gera (59.), Nalepa (75.)

Szombathelyi Swietelsky-Haladás:

Király - Angyal, Jagodics, S. Wils, Bosnjak - T. Wils (Popin, 64.), Iszlai, Gosztonyi (Németh M., 76.)- Ugrai, Martínez, Halmosi (Nagy P., 35.)

Ferencváros:

Dibusz - Dilaver, Nalepa, Gyömbér, Leandro - Somalia - Lamah, Gera, Hajnal (Busai, 68.), Varga R. (Radó, 59.) - Böde (Sesták, 59.)

Jól kezdett a Ferencváros: Lamah már a 10. percben vezetést szerzett. A folytatásban is a fővárosiak futballoztak veszélyesebben, de nem tudták növelni előnyüket. A játékrész hajrájában elvesztette csapatkapitányát a szombathelyi együttes, Halmosinak eltört a járomcsontja, amikor ütközött az egyik ferencvárosi védővel.
A szünet után nagy tempóban kezdett a Haladás, a Ferencvárostól a "Radó-üzlet" keretében visszatérő Ugrai volt a legaktívabb. A vendégek játéka viszont már nem volt annyira lendületes, igaz, még így is veszélyt teremtettek, de Lamah fejesét a magyar élvonalba 18 év után visszatérő Király bravúrral hárította.
A hajrában a Haladás küzdött az egyenlítésért, de kinyílt a védelme, Sesták pedig egy kontra végén a 95. percben eldöntötte a három pont sorsát.

A rezsiharc vesztesei mi vagyunk

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2015.07.19. 20:31
A kép illusztráció. FOTÓ: Népszava
Az államnak nem érdeke az energiahatékonyság és a takarékosság támogatása, hiszen az megkérdőjelezhetné Paks II. bővítésének létjogosultságát. A rezsiharc eddig már több tízmilliárd forintjába került az adófizetőknek, és a lakossági földgáz után az áramszolgáltatás államosításával még tovább nőnek ezek a terhek.

Rezsiharc győzelmi jelentést adott ki Fónagy János a napokban. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára ugyanis büszkén közölte: 2013-ban és 2014-ben, vagyis két év alatt 334 milliárd forint megtakarítást jelentett nagyjából 3,8 millió háztartásnak a rezsicsökkentés, és ez az összeg idén az év végéig további 240 milliárd forinttal növekszik.

Először is nézzük a tényeket: a földgáz árát összesen 25, a villamos energiáét 24,5, a távhőét pedig 22,6 százalékkal csökkentették. Így az uniós tagállamok között a magyar lakossági földgáz és villamosenergia árak a második legalacsonyabbak, az NFM számításai szerint. Azonban a fejlesztési államtitkár a korábbi kormányzati kijelentéseknél már óvatosabban fogalmazott az ipari rezsicsökkentéssel kapcsolatban, azt ugyanis egy megfoghatatlan jövőbe helyezte.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet legfrissebb tanulmánya szerint ugyanakkor megtört a rezsicsökkentés lendülete, és arra hívták fel a figyelmet, hogy a három év alatt elért, illetve elérendő, több mint 570 milliárd forintos megtakarításból, akár 300 ezer lakás energiahatékonyságán lehetett volna javítani, a háztartások energia költségeit pedig megfelezni. A villany és a gáz ára az unióban valóban Magyarországon az egyik legolcsóbb, ám vásárlóerő-paritáson – azaz pénztárcánkhoz mérve - a gáz és áram együttes költségeit tekintve az unió 28 tagállamának utolsó harmadában helyezkedünk el. Az elmúlt évtizedben a magyar háztartások energiahatékonysági javulása a „futottak még” kategóriába került, az uniós átlag ugyanis a magyarénál 2,5-szer magasabb. Az intézet tanulmánya szerint az igazi rezsicsökkentés az energiahatékonyság ösztönzésében rejlik. Kidolgoztak egy programot, amely 2014-2020 között 420 milliárd forint állami, illetve uniós forrás bevonásával évi 40 ezer lakás energiahatékonyságát oldaná meg. A rezsicsökkenés mellett több tízezer új munkahely jönne létre - az intézet szakértőinek véleménye szerint.

A kormánynak azonban nem érdeke az energiahatékonyság javítása, az alternatív energiatermelés támogatása, hiszen ha érdemben csökkenne a hazai villamosáram iránti igény, miből törlesztenék az adósságot - mondta lapunk érdeklődésére Holoda Attila, energetikai szakértő. Talán az sem véletlen, hogy a napelemek környezetvédelmi adója magasabb mint az akkumulátoroké, vagy az, hogy évek óta nem adtak ki a hatóságok új szélerőmű létesítési engedélyt. Az állam a rezsicsökkentéssel belenyúlt egy kényes egyensúllyal működő rendszerbe úgy, hogy például a szolgáltatóknak nem engedi meg jelenleg sem a jogos költségeik elszámolását, miközben többletadókkal is sújtották az ágazatot. Ilyen egyebek mellett az úgynevezett közműadó is. Kevés szó esik viszont arról, hogy a távhőszolgáltatás, - amelynek a szektorban egyedül 5 százalékos az áfája - jelentős állami támogatásra szorul, éppen a rezsicsökkentés miatt. A szakértő szerint a rezsicsökkentés fontos eleme lehetett volna a többi energiahordozónál is a 27 százalékos áfa csökkentése, a kormány azonban a jelentős bevételkieséstől tartva inkább a díjakból faragott le, majd a több tízmilliárd forintos veszteséget felhalmozó lakossági földgázpiacot államosította.

Holoda Attila a rezsicsökkentés hátrányai között megemlítette azt is, hogy miközben a lakosság egyre kevesebbet fizetett, addig a szolgáltatók állandó költségei nem mérséklődtek, így kénytelenek voltak az ipari fogyasztókra terhelni a többletköltségeket, amit közvetve az állampolgárok fizetnek meg, és ezzel - szinte észrevétlenül - elvesztik a rezsicsökkentésen nyert forintjaikat. A versenyszféra rezsidíjai így már korántsem tartoznak az unió legalacsonyabb harmadába, ami rontja a vállalkozások versenyképességét. A szakértő azt is hungarikumnak tartotta, hogy míg mindenhol máshol a nagy tételben vásárló olcsóbban jut a termékhez, például az energiához, Magyarországon ez éppen fordítva van.

Ha az energiakereskedő és a -szolgáltató is állami kézben van akkor az árakat ugyan mesterségesen alacsonyan tarthatja, de ha a veszteséget költségvetési forrásból pótolja a kormányzat, az az uniós versenyjogba ütközhet, illetve tiltott állami támogatásnak minősülhet. Holoda Attila mégsem zárta ki, hogy a kormány a választások előtt leszorítja a versenyszférában is a rezsidíjakat, mert pontosan tudja, hogy Brüsszel malmai lassan őrölnek, s mire megszületik az elmarasztaló ítélet, a Fidesz akár újabb négy évet nyerhet.

A rezsicsökkentés egy másik ma még láthatatlan hátulütője, hogy az elmúlt 2-3 évben a hazai energetikai beruházások egyharmaddal csökkentek. Ezt - statisztikailag - látványosan fel lehet tornászni Paksi bővítés 2018-ra ígért megkezdésével.

Megrázó adó
A rezsicsökkentés az Elmü-Émász esetében is hátrányosan érintette a hálózatra költhető összegeket, valamint növelte a lakossági szolgáltatás veszteségeit. Ennél azonban nagyobb érvágást jelentett a meglehetősen igazságtalan a közmű adó, hiszen nem az árbevétel, vagy a nyereség után vetik ki, hanem a vezetékek hossza alapján. Az jár tehát a legrosszabbul, aki jelentős áldozatokkal a leghosszabb hálózatot létesítette. Éppen ez a közteher az, ami az utóbbi időben hátráltatta a fejlesztéseket - említette a Népszavának Boros Norbert, a cég szóvivője. Egyelőre még bírja a hálózat a terhelést, bár főleg az irodaházak, bevásárlóközpontok légkondicionáló kapacitása miatt a nyári áramfogyasztás már csak hajszállal marad el a téli fűtési szezonétól.
Az Elmü-Émász tulajdonosa a német RWE és az EnBW szándéknyilatkozatot írt alá a kormányzattal, hogy lemond a lakossági áramszolgáltatásról, az egyeztetések folyamatban vannak. (Információink szerint a vállalat évente 8 milliárd forint körüli veszteséget könyvelhetett el a lakossági szektorban. Ezt veheti át az állam.)
Újdonság: az áramszolgáltató cég idén július 1-jétől beszállt az országos földgázpiaci versenybe.

Görögország - Elemzők a Grexitre készülnek

Londoni pénzügyi elemzők szerint az elmúlt héten elért megállapodással több akadály is elhárult ugyan az újabb görög pénzügyi segélycsomag összeállítása elől, a görög adósságválság legvalószínűbb végkifejlete azonban továbbra is a Grexit, vagyis Görögország távozása az euróövezetből.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics heti visszatekintő helyzetértékelése szerint több alapos ok is van annak feltételezésére, hogy a hivatalos hitelezők és Görögország megállapodása nem vet véget a görög válságnak. Ezek egyike a ház szerint az, hogy minden olyan hét, amelyet Görögország a tőkekorlátozások hatálya alatt tölt - miközben a görög gazdaság teljesítménye ismét zsugorodik -, csökkenti az egyezség életképességének esélyeit.

A Capital Economics londoni elemzői szerint ha a görög bankok ki is nyitnak hétfőn, a pénzkivételre megszabott korlátozások valószínűleg még hosszú ideig érvényben lesznek, és ez önmagában nagyon negatív hatást gyakorol a görög gazdaság aktivitására. A ház elemzői közölték: jelenlegi, lefelé módosított előrejelzésük az, hogy a görög hazai össztermék (GDP) az idén 3 százalékkal csökken. Hozzátették ugyanakkor, hogy ennél "sokkal rosszabb" teljesítmény sem kizárható. A cég szerint mindez arra vall, hogy a megállapodásban szereplő költségvetési célok - amelyek alapján szilárd gazdasági növekedéssel kellene jelentős elsődleges többleteket elérni a görög államháztartási egyenlegben - teljesen megvalósíthatatlanok.

Ráadásul vannak a megállapodásnak egyéb, kifejezetten ingatag elemei is, például az 50 milliárd eurós privatizációs eszközalap, amelynek bevételét a bankok újratőkésítésére és az adósságállomány csökkentésére kellene fordítani. Hasonló bevételi célokat kitűző privatizációs tervek már 2011-ben is voltak, és azokból végül nem egészen 5 milliárd euró folyt be - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.

A ház szerint azonban a legnagyobb probléma az, hogy a most elért megállapodás alapján továbbra is valószínűtlen bármiféle olyan arányú adósságkönnyítés, amellyel kezelhető szintre lehetne csökkenteni a görög államadósság-rátát, és amely megnyithatná Görögország előtt a kötvénypiacokat. A Capital Economics londoni elemzői szerint mindezt egybevetve enyhülhetett annak a kockázata, hogy Görögország már a következő néhány hétben kiesik az euróövezetből, de továbbra is nagyobb a valószínűsége annak, hogy ez a következő tizenkét hónapban bekövetkezik, mint annak, hogy nem.

Ugyanerre a következtetésre jutott az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ egyik legnagyobb elemző és előrejelző intézete. A ház londoni elemzői közölték: középtávra jósolva továbbra is 60 százalékos esélyt adnak annak, hogy Görögország végül kénytelen lesz távozni az euróövezetből, annak ellenére is, hogy a hivatalos hitelezők és Athén megállapodásával a Grexit rövid távú kockázata csökkent.

Az EIU szerint a megállapodáshoz fűzött súlyos feltételrendszer, valamint a görög kormány és az euróövezeti partnerek közötti bizalom eróziója együtt azt jelenti, hogy a megállapodás végrehajtási kockázatai jelentősen emelkedtek. A ház mindezek alapján azt várja, hogy középtávú előrejelzési időszakán belül - vagyis 2019 előtt - Görögország elhagyja a valutauniót.

E prognózisát az EIU azzal a véleményével támasztja alá, hogy Görögország számára változatlanul nehéz lenne a versenyképesség helyreállítása és a gazdasági növekedés ezzel egyidejű beindítása az euróövezeten belül. Ráadásul a korábbi takarékossági intézkedések eredményei sem adnak okot a bizalomra azzal kapcsolatban, hogy a mostani megállapodás nyomán esetleg létrejövő új pénzügyi program a görög adósságráta fenntarthatóvá tételéhez elégséges mértékű növekedést eredményezhet a görög gazdaságban - fogalmaznak az EIU londoni elemzői.