"Németország szétfeszíti az euróövezet kereteit"

Az euróövezet fennmaradását csak reformokkal lehet biztosítani, különben Németország szétfeszíti a jelenlegi kereteket - írja a német Der Spiegel kolumnistája Wolfgang Münchnau.

Gazdaságilag Görögország életképtelenné vált az euróövezetben, ebből a szempontból Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszternek teljesen igaza van - szögezi le a cikk szerzője, megjegyezve, hogy Görögország számára is jobb lenne, ha távozna az devizaközösségből. Már nem Görögország a tét - mutat rá -, hanem az euróövezet túlélése.

Gazdasági szempontból azonban van még egy ország, amelynek tarthatatlanná vált a helyzete az euróövezetben, legalábbis a jelenlegi körülmények között. És ez nem Portugália, hanem Németország - hangsúlyozza Wolfgang Münchnau. Németország folyó fizetési mérlegtöbblete a GDP 7,5 százaléka és egyre növekszik - mutat rá. Ilyen nagymértékű gazdasági egyensúlytalanság szét tudja feszíteni az euróövezetet, ha nem korrigálják.

Az a különös helyzet állt elő, hogy Németország a költségvetési szabályok betartásával csak tovább súlyosbítja a helyzetet és minél nagyobb lesz a német költségvetés, illetve a folyó fizetési mérleg többlete, annál inkább romlanak az euróövezet túlélési esélyei - írja a szerző, majd három lehetséges forgatókönyvet vázol fel.

Az egyik lehetséges megoldás az eruóövezet reformja lenne Francois Hollande francia elnök javaslatai nyomán, miszerint az euróövezet saját gazdasági kormányzatot kapna. Nem a tagországok pénzügyminisztereiből álló, hanem egy tőlük teljesen független kormányzatot. Külön parlamentje lenne az euróövezetnek is, az Európai Parlamenttől eltérő összetétellel. Az euróövezetnek saját költségvetése, saját munkanélküli ellátása és bankfelügyelete, valamint közös kötvénykibocsátása lenne.

A második megoldás a saját nemzetgazdaságukat a német gazdasághoz igazítani hajlandó euróövezeti tagállamok önkéntes tömörülése lehetne. Egy nem igazán európai, hanem sokkal inkább német-központú mag kialakítása.

A harmadik lehetőség pedig a széthullás. Ez akár véletlenül is bekövetkezhet, például egy újabb bankválság miatt, vagy ha nem indul be a gazdasági növekedés és így elszabadul az olasz adósság, vagy akár egy esetleges francia politikai fordulat, illetve külső világgazdasági sokk miatt.

A szerző cikkében rámutat, hogy a politika választhat ugyan a három lehetséges forgatókönyv közül, de a gazdasági törvényszerűségek az utolsó kettő közül valamelyiket mindenképpen ki fogják kényszeríteni.

Szerző

Iszlám, váltságdíj vagy halál

Három lehetőséget vázolt fel az Iszlám Állam annak az egyiptomi keresztény túsz családjának, akit vasárnap hurcolt el a dzsihadista szervezet Líbiában: a rokonok a telefonon közölt feltételek szerint most az iszlám hitre való áttérés, a váltságdíj kifizetése vagy a túsz halála között választhatnak - adta hírül az al-Vatan című egyiptomi napilap hétfőn.

Az IÁ egy napja jelentette be, hogy Líbiában elrabolt három afrikai keresztényt. A közlemény szerint az egyiptomi kopt mellett egy ghánai és egy nigériai állampolgár van a terroristák fogságában, s ezt a nemzetközileg elismert líbiai kormány katonai szóvivője, Mohamed el-Hedzsázi is megerősítette.

Az al-Vatan az egyiptomi vendégmunkás fivérére hivatkozva azt írta, hogy a túsz családja tárgyalásokat folytat az emberrablókkal. A felső-egyiptomi Szóhág tartományban található falucska, Kóm Badrár egy másik lakója szerint a 21 éves Bahít Afrank Nádzseh Abíd tíz napja szökött át a szomszéd országba, röviddel azután, hogy megismert valakit, aki egyiptomi vendégmunkásokat juttat át a líbiai határon.

A beszámoló szerint Abíd hét másik ember társaságában kelt útra, akik közül mindenki muzulmán vallású volt. A vendégmunkások egy mikrobuszban tartottak Tripoli felé, amikor az IÁ egyik ellenőrzőpontjánál megállították őket.
A líbiai katonai szóvivő, Hedzsázi szerint a három keresztényt az IÁ által májusban elfoglalt kikötőváros, a líbiai partvonal közepén fekvő Szirttől délkeletre, en-Naufalíja település közelében ejtették foglyul. Az egyiptomi túsz rokonai szerint a dzsihadisták 20 ezer dollár (közel 5,7 millió forint) váltságdíjat követelnek. A család elfogadta az összeget, és jelenleg annak összegyűjtésén fáradozik.

Az Iszlám Állam líbiai ága februárban húsz egyiptomi és egy nem azonosított származású afrikai keresztényt fejezett le kamerák előtt, áprilisban pedig harminc etióp kereszténnyel végeztek hasonlóan brutális módon.

A líbiai forradalom előtt becslések szerint legkevesebb egymillió egyiptomi vendégmunkás dolgozott az olajban gazdag szomszéd országban, így biztosítva hátrahagyott családjuk megélhetését. Sajtóértesülések szerint a nyomor elől továbbra is sok egyiptomi menekül a polgárháborús vidékre a rájuk leselkedő veszélyek, és a Kairó által bejelentett utazási tilalom ellenére.

Szerző

Iszlám, váltságdíj vagy halál

Három lehetőséget vázolt fel az Iszlám Állam annak az egyiptomi keresztény túsz családjának, akit vasárnap hurcolt el a dzsihadista szervezet Líbiában: a rokonok a telefonon közölt feltételek szerint most az iszlám hitre való áttérés, a váltságdíj kifizetése vagy a túsz halála között választhatnak - adta hírül az al-Vatan című egyiptomi napilap hétfőn.

Az IÁ egy napja jelentette be, hogy Líbiában elrabolt három afrikai keresztényt. A közlemény szerint az egyiptomi kopt mellett egy ghánai és egy nigériai állampolgár van a terroristák fogságában, s ezt a nemzetközileg elismert líbiai kormány katonai szóvivője, Mohamed el-Hedzsázi is megerősítette.

Az al-Vatan az egyiptomi vendégmunkás fivérére hivatkozva azt írta, hogy a túsz családja tárgyalásokat folytat az emberrablókkal. A felső-egyiptomi Szóhág tartományban található falucska, Kóm Badrár egy másik lakója szerint a 21 éves Bahít Afrank Nádzseh Abíd tíz napja szökött át a szomszéd országba, röviddel azután, hogy megismert valakit, aki egyiptomi vendégmunkásokat juttat át a líbiai határon.

A beszámoló szerint Abíd hét másik ember társaságában kelt útra, akik közül mindenki muzulmán vallású volt. A vendégmunkások egy mikrobuszban tartottak Tripoli felé, amikor az IÁ egyik ellenőrzőpontjánál megállították őket.
A líbiai katonai szóvivő, Hedzsázi szerint a három keresztényt az IÁ által májusban elfoglalt kikötőváros, a líbiai partvonal közepén fekvő Szirttől délkeletre, en-Naufalíja település közelében ejtették foglyul. Az egyiptomi túsz rokonai szerint a dzsihadisták 20 ezer dollár (közel 5,7 millió forint) váltságdíjat követelnek. A család elfogadta az összeget, és jelenleg annak összegyűjtésén fáradozik.

Az Iszlám Állam líbiai ága februárban húsz egyiptomi és egy nem azonosított származású afrikai keresztényt fejezett le kamerák előtt, áprilisban pedig harminc etióp kereszténnyel végeztek hasonlóan brutális módon.

A líbiai forradalom előtt becslések szerint legkevesebb egymillió egyiptomi vendégmunkás dolgozott az olajban gazdag szomszéd országban, így biztosítva hátrahagyott családjuk megélhetését. Sajtóértesülések szerint a nyomor elől továbbra is sok egyiptomi menekül a polgárháborús vidékre a rájuk leselkedő veszélyek, és a Kairó által bejelentett utazási tilalom ellenére.

Szerző