Előfizetés

Kammerer elvesztette a szolnoki szétlövést

Publikálás dátuma
2015.07.22. 07:53
A háromszoros olimpiai bajnok Kammerer (képünkön) nem tudta lehajrázni Ceinert FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Óriási meglepetésre Ceiner Benjámin nyert K-1 5000 méteren a háromszoros olimpiai bajnok Kammerer Zoltán ellen. Rajta kívül a tegnapi szolnoki szétlövésen győzött Medveczky Erika, 500 méteren pedig Hufnágel Tibor és a Forgó Christopher, Sarudi Pál összeállítású kenupáros is.

Ceiner merész taktikát választott a férfi kajak egyesek 5000 méteres távján, szinte végig ő ment elől, Kammerer mégsem tudta lehajrázni. Az ifjú versenyző múlt vasárnap úgy nyerte meg a második válogatót, hogy a korábban győztes Kammerer nem állt rajthoz.

A fél kilométeres távon is a múlt heti második fordulóban győztes egységek domináltak. C-2-ben a rajt után még az első válogatón győztes Korisánszky Dávid, Ballér Tamás duó tűnt gyorsabbnak, a finisben azonban jobbak voltak Sarudiék, és szoros versenyben kivívták a vb-részvétel lehetőségét. K-1-ben Hufnágel végig uralta a pályát és több mint egy hajóval verte meg honvédos csapattársát, Noé Milánt, akinél az első válogatón még hat másodperccel lassabb volt.

Egyedül női K-1 5000 méteren borult az az elmélet, hogy a szétlövésen fölényben van, aki a második válogatót tudja megnyerni. Igaz, a vasárnapi versenyen Medveczky tulajdonképpen nem kapott ki Csay Renátától, hanem a körülmények áldozata lett, mert hajója felakadt egy víz alatt lebegő, félig leeresztett gumimatracon. Ezúttal nem történt hasonló malőr, a két versenyző váltott vízen teljesítette a távot, a hajrát viszont Medveczky bírta jobban, így az 1000 méter után a leghosszabb gyorsasági távon is készülhet a milánói vb-re.

„Jó versenyeket láthattunk, külön érdekes volt, hogy nagy taktikai csata zajlott mindkét 5000 méteres számban, annak ellenére, hogy csak ketten álltak rajthoz. - mondta Storcz Botond szövetségi vezetőedző. - Ezzel összeállt a csapat, a világbajnokságon annyi kvótát kell megszereznünk, hogy legyen esélyünk a kimagasló szereplésre a jövő évi olimpián. Éremelvárásom most nincs, de azt szeretném, hogy idén is megtartsuk vezető pozíciónkat a világ kajak-kenu sportjában.”

A szövetség elnökségének hétfői döntése értelmében női K-1 200 méteren nem rendeztek szétlövést, annak ellenére, hogy az első válogatót Kozák Danuta, a másodikat pedig Kárász Anna nyerte meg. Egyikük sem fog ugyanis rajthoz állni a vb-n ebben a számban, Kozák párosban és négyesben, Kárász pedig egyesben és négyesben versenyez majd 500 méteren. K-1 200 méteren Vad Ninetta állhat rajthoz Milánóban. Férfi C-1 500 méteren pedig azért nem rendeztek külön versenyt, mert a második válogató győztese, Kiss Tamás négyesben fog versenyezni, így Korisánszky Dávid lehet ott ebben a számban a vb-n.

Az olimpiai kvalifikációs világbajnokságot augusztus 20. és 23. között rendezik meg Olaszországban.

Vége a kamatvágásnak

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2015.07.22. 07:25
Matolcsy György jegybankelnök és csapata nem meri tovább vágni a kamatot FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A jegybank tegnapi alapkamat-csökkentésével, amelynek 15 bázispontos mértéke nagy meglepetést okozott, ismét történelmet írt: még soha nem fordult elő, hogy ilyen alacsony, 1,35 százalékos legyen a ráta. A Monetáris Tanács, konok módon március óta hónapról hónapra vág az alapkamaton, semmibe véve a forint tartós gyengülését az euróval szemben. Most azonban megálltak, a megtakarítók így reménykedhetnek, feljebb kúszhatnak a banki kamatok.

Nagy Márton lesz az új MNB alelnök

Orbán Viktor kormányfő Nagy Mártont, az MNB eddigi felelős igazgatóját javasolta a jegybank új, monetáris politikáért és hitelezéséért felelős alelnökévé. Erről Matolcsy György a tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta: a bölcs és kreatív jegybankár Balog Ádámot váltja, aki az MKB elnök-vezérigazgatójaként folytatja pályafutását. Matolcsy szerint az MKB szanálása jól működött, hiszen az elmúlt években 100 milliárdos veszteséget termelő bank idén már - a bankadótól eltekintve - nulla közeli eredményt fog hozni.

A jegybank új alelnök-jelöltje, Nagy Márton ugyancsak a tegnapi sajtótájékoztatón a devizaalapú autóhitelekkel kapcsolatban szükséges intézkedésre hívta fel a figyelmet. Nagy szerint ugyan a jelzálogalapú hiteleknek csak a 10 százalékát teszi ki a svájci frank alapú hitelek állománya, az érintett családok száma viszont jelentős, hiszen 250 ezer ilyen szerződés van még mindig a bankrendszerben. Ahogy azt a mostani görög válság során is láttuk, a devizaárfolyamok továbbra is hektikusan mozognak, és egy forintos elmozdulás a forint-frank jegyzésében egy milliárd forintos pluszterhet jelent az érintettek számára - mondta Nagy. Szerinte már csak azért is kell minél hamarabb megoldani ezt a problémát, mivel jelentős "fertőzésveszély" áll fenn, ugyanis az ilyen hitellel rendelkezők jelentékeny része jelzáloghitellel is rendelkezik. Ezzel kapcsolatban Matolcsy arra hívta fel a figyelmet, hogy a Monetáris Tanács 1,1 milliárd euró összeg erejéig devizát nyújt az autó- és fogyasztási hitelek forintosításához.

Mától az MKB élén álló Balog Ádám szerint az MKB szanálása elérkezett ahhoz a ponthoz, hogy nem elég a távirányítású menedzsment. A bank ugyanis piaci megoldásokkal leépítette rossz portfólióját, a működését pedig áramvonalasította, így most már a piaci működés felgyorsítása az elsődleges feladat. Már csak azért is, mert a bankot legkésőbb év végén értékesíteni kell - hangsúlyozta Balog.

Kockázat nélkül nincs hozam

A rendkívül alacsony alapkamat megváltoztatta a megtakarítási szokásokat, nem is egy alkalommal. Mivel a kamatcsökkentéseket nem követte a pénzügyi szolgáltatók által alkalmazott díjak, jutalékok, költségek mérséklése, emellett a kamatadó is csak jövőre csökken 16 százalékról 15 százalékra, és létezik - az állampapírok kivételével - a pénzügyi termékeknél felszámított egészségügyi hozzájárulás is (eho), így a megtakarítóknak tekintélyes banki terheket kell elviselniük. A legtöbb banknál a díjaknak már nincs felső plafonja. Ez a helyzet oda vezetett, hogy Magyarországon is képes már negatív hozamot eredményezni egy egyébként teljesen kockázatmentes befektetés. (A rossz nyelvek szerint a pénzintézetek csak azért nem alkalmaznak negatív kamatot, mert azt a jogszabályok tiltják.) Bár a néhány tized százalékos kamatmódosulás valóban nem jelentős, de ne feledjük, hogy a 2,0 százalékos szint alatt még ezt is megérzik a megtakarítók. A mától érvényes 1,35 százalékos alapkamat nyomán feltehetően nagy betéti kamatcsökkentés már nem lesz, a banki szakértők 2015 végére a mostanihoz hasonló mértékű kamatokat jósolnak, úgy 1,5-1,6 százalékos mértékkel. Ha a nemzetközi környezet nem romlik nagy mértékben, akkor a jövő év végén 1,8 százalékos kamattal "örvendeztethetik meg" a betéteseket.

Előretekintve, a bankközi hozamgörbe alakulása alapján 2015 végére a jelenlegihez hasonló, míg 2016 végére csak enyhén magasabb kamatszint rajzolódik ki, amely azt mutatja, hogy a tartósan alacsony kamatkörnyezet Magyarországon a piaci és elemzői várakozások alapján hosszabb távon fennmaradhat.

Amikor a betétekre elkezdtek rossz napok járni, lépten-nyomon azt olvashattuk, hogy nagy tömegben áramlik a pénz a befektetési alapokban. Volt olyan időszak, hogy a friss tőke itt magasabb volt, mint a hagyományos betéteknél. Időközben kiderült, hogy a lakosság kamatétvágya ugyan nagy, de a kockázatviselő képessége ezzel nincs arányban. Ezért a friss tőke beáramlása erőteljesen lelassult. Emellett az egyes befektetési alapok közötti átcsoportosításnak is tanúi lehetünk, a kevésbé kockázatosoktól, mint amilyenek a pénzpiaci alapok, a kockázatosabbak felé. Idő kellett ahhoz, hogy az emberek belássák: kockázatviselés nélkül egyáltalán nem lehet pénzt keresni. Erre jó példát kínálnak a részvényalapok, ahol 2014-ben 11 milliárdos pénzkiáramlás volt erről a területről, míg idén májusig már plusz 12 milliárdnál tartott ez a terület.

Az állampapírok külön kategóriát képviselnek. Kétségtelen tény, hogy ezek kockázatossága minimális. Az állam, hogy a külföldi devizákban elhelyezett kitettségünket csökkentse, egyre inkább kivetette a hálóját a bankoktól kiáramló pénzekre, a devizahiteleseknél jelentkező forintosításra, a növekvő reálbérekre. Mivel kamatprémiumot fizetnek a közepes és hosszú futamidejű papírok után, így ezek verik a banki betéti kamatokat. Ez azért szokatlan, mert külföldön az állampapírok mindenütt kevesebbet fizetnek, mint a bankiak, hozamuk általában az alapkamat körül alakul. Nálunk más a helyzet, így a lakosság egyre nagyobb mértékben finanszírozza az államadósságot. Az más kérdés, hogy ez egy drága finanszírozás, amit majd az államnak a lejáratkor újabb kötvények kibocsátásával kell pótolni. De nem csak ezt. A külföldiek számára már így sem vonzó magyar állampapírba fektetni, ezért az utóbbi időben szokatlanul nagy mértékben kezdődött meg a külföldiek tőkekivonása a magyar államkötvényekből. A lejáró papírokat nem újították meg, és az állam által felajánlott idő előtti visszaváltásokkal is gyakran éltek.

Vége a kamatvágásnak

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2015.07.22. 07:25
Matolcsy György jegybankelnök és csapata nem meri tovább vágni a kamatot FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A jegybank tegnapi alapkamat-csökkentésével, amelynek 15 bázispontos mértéke nagy meglepetést okozott, ismét történelmet írt: még soha nem fordult elő, hogy ilyen alacsony, 1,35 százalékos legyen a ráta. A Monetáris Tanács, konok módon március óta hónapról hónapra vág az alapkamaton, semmibe véve a forint tartós gyengülését az euróval szemben. Most azonban megálltak, a megtakarítók így reménykedhetnek, feljebb kúszhatnak a banki kamatok.

Nagy Márton lesz az új MNB alelnök

Orbán Viktor kormányfő Nagy Mártont, az MNB eddigi felelős igazgatóját javasolta a jegybank új, monetáris politikáért és hitelezéséért felelős alelnökévé. Erről Matolcsy György a tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta: a bölcs és kreatív jegybankár Balog Ádámot váltja, aki az MKB elnök-vezérigazgatójaként folytatja pályafutását. Matolcsy szerint az MKB szanálása jól működött, hiszen az elmúlt években 100 milliárdos veszteséget termelő bank idén már - a bankadótól eltekintve - nulla közeli eredményt fog hozni.

A jegybank új alelnök-jelöltje, Nagy Márton ugyancsak a tegnapi sajtótájékoztatón a devizaalapú autóhitelekkel kapcsolatban szükséges intézkedésre hívta fel a figyelmet. Nagy szerint ugyan a jelzálogalapú hiteleknek csak a 10 százalékát teszi ki a svájci frank alapú hitelek állománya, az érintett családok száma viszont jelentős, hiszen 250 ezer ilyen szerződés van még mindig a bankrendszerben. Ahogy azt a mostani görög válság során is láttuk, a devizaárfolyamok továbbra is hektikusan mozognak, és egy forintos elmozdulás a forint-frank jegyzésében egy milliárd forintos pluszterhet jelent az érintettek számára - mondta Nagy. Szerinte már csak azért is kell minél hamarabb megoldani ezt a problémát, mivel jelentős "fertőzésveszély" áll fenn, ugyanis az ilyen hitellel rendelkezők jelentékeny része jelzáloghitellel is rendelkezik. Ezzel kapcsolatban Matolcsy arra hívta fel a figyelmet, hogy a Monetáris Tanács 1,1 milliárd euró összeg erejéig devizát nyújt az autó- és fogyasztási hitelek forintosításához.

Mától az MKB élén álló Balog Ádám szerint az MKB szanálása elérkezett ahhoz a ponthoz, hogy nem elég a távirányítású menedzsment. A bank ugyanis piaci megoldásokkal leépítette rossz portfólióját, a működését pedig áramvonalasította, így most már a piaci működés felgyorsítása az elsődleges feladat. Már csak azért is, mert a bankot legkésőbb év végén értékesíteni kell - hangsúlyozta Balog.

Kockázat nélkül nincs hozam

A rendkívül alacsony alapkamat megváltoztatta a megtakarítási szokásokat, nem is egy alkalommal. Mivel a kamatcsökkentéseket nem követte a pénzügyi szolgáltatók által alkalmazott díjak, jutalékok, költségek mérséklése, emellett a kamatadó is csak jövőre csökken 16 százalékról 15 százalékra, és létezik - az állampapírok kivételével - a pénzügyi termékeknél felszámított egészségügyi hozzájárulás is (eho), így a megtakarítóknak tekintélyes banki terheket kell elviselniük. A legtöbb banknál a díjaknak már nincs felső plafonja. Ez a helyzet oda vezetett, hogy Magyarországon is képes már negatív hozamot eredményezni egy egyébként teljesen kockázatmentes befektetés. (A rossz nyelvek szerint a pénzintézetek csak azért nem alkalmaznak negatív kamatot, mert azt a jogszabályok tiltják.) Bár a néhány tized százalékos kamatmódosulás valóban nem jelentős, de ne feledjük, hogy a 2,0 százalékos szint alatt még ezt is megérzik a megtakarítók. A mától érvényes 1,35 százalékos alapkamat nyomán feltehetően nagy betéti kamatcsökkentés már nem lesz, a banki szakértők 2015 végére a mostanihoz hasonló mértékű kamatokat jósolnak, úgy 1,5-1,6 százalékos mértékkel. Ha a nemzetközi környezet nem romlik nagy mértékben, akkor a jövő év végén 1,8 százalékos kamattal "örvendeztethetik meg" a betéteseket.

Előretekintve, a bankközi hozamgörbe alakulása alapján 2015 végére a jelenlegihez hasonló, míg 2016 végére csak enyhén magasabb kamatszint rajzolódik ki, amely azt mutatja, hogy a tartósan alacsony kamatkörnyezet Magyarországon a piaci és elemzői várakozások alapján hosszabb távon fennmaradhat.

Amikor a betétekre elkezdtek rossz napok járni, lépten-nyomon azt olvashattuk, hogy nagy tömegben áramlik a pénz a befektetési alapokban. Volt olyan időszak, hogy a friss tőke itt magasabb volt, mint a hagyományos betéteknél. Időközben kiderült, hogy a lakosság kamatétvágya ugyan nagy, de a kockázatviselő képessége ezzel nincs arányban. Ezért a friss tőke beáramlása erőteljesen lelassult. Emellett az egyes befektetési alapok közötti átcsoportosításnak is tanúi lehetünk, a kevésbé kockázatosoktól, mint amilyenek a pénzpiaci alapok, a kockázatosabbak felé. Idő kellett ahhoz, hogy az emberek belássák: kockázatviselés nélkül egyáltalán nem lehet pénzt keresni. Erre jó példát kínálnak a részvényalapok, ahol 2014-ben 11 milliárdos pénzkiáramlás volt erről a területről, míg idén májusig már plusz 12 milliárdnál tartott ez a terület.

Az állampapírok külön kategóriát képviselnek. Kétségtelen tény, hogy ezek kockázatossága minimális. Az állam, hogy a külföldi devizákban elhelyezett kitettségünket csökkentse, egyre inkább kivetette a hálóját a bankoktól kiáramló pénzekre, a devizahiteleseknél jelentkező forintosításra, a növekvő reálbérekre. Mivel kamatprémiumot fizetnek a közepes és hosszú futamidejű papírok után, így ezek verik a banki betéti kamatokat. Ez azért szokatlan, mert külföldön az állampapírok mindenütt kevesebbet fizetnek, mint a bankiak, hozamuk általában az alapkamat körül alakul. Nálunk más a helyzet, így a lakosság egyre nagyobb mértékben finanszírozza az államadósságot. Az más kérdés, hogy ez egy drága finanszírozás, amit majd az államnak a lejáratkor újabb kötvények kibocsátásával kell pótolni. De nem csak ezt. A külföldiek számára már így sem vonzó magyar állampapírba fektetni, ezért az utóbbi időben szokatlanul nagy mértékben kezdődött meg a külföldiek tőkekivonása a magyar államkötvényekből. A lejáró papírokat nem újították meg, és az állam által felajánlott idő előtti visszaváltásokkal is gyakran éltek.