Drón, az újfajta terrorfenyegetés?

Nincs valódi ellenszere egy drónnal elkövethető esetleges terrortámadásnak, merényletnek. A ma már szinte mindenütt kapható távirányítású, kamerával is felszerelt kisgépek a bűnüldözés új kihívását jelenhetik. A szakember szerint csoda, hogy még nem okoztak ilyen módszerrel tragédiát.

Néhány napja, késő este a spanyol királyi rezidencia felett drón-berepülést észlelt a biztonsági szolgálat. A távirányítású quadkopter feltehetően felvételeket készített az objektumról. Nem ez volt az első eset, ami komoly pánikot okozott a védelmi szervezeteknél. Januárban a washingtoni Fehér Ház kertjébe repült be egy kisméretű drón, ami végül fának ütközött, és lezuhant.

Később kiderült, hogy egy kormányalkalmazott irányította a gépet, de valós szándékairól nem tudni semmit. Ugyancsak januárban pilóta nélküli kis repülőgépet észleltek a párizsi elnöki palota közelében is, egy héttel azután, hogy a francia fővárosban három dzsihadista terrortámadásokat hajtott végre, amelyekben 17-en vesztették életüket. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) tavaly őrizetbe vett egy Connecticutban élő marokkói férfit, akit a vád szerint arra készült, hogy drónok segítségével intézzen bombatámadást egy, az állam területén található szövetségi épület és egy egyetem ellen.

A drónok – távirányítású vagy programozott útvonalú, igen precízen navigálható – négy-hat légcsavaros apró, helikopterre emlékeztető repülőeszközök. Általában kamerával kiegészítve légifelvételek készítéséhez használják, de puszta szórakozásból, illetve versenyeken is röptetik. Néhány tízezer forinttól milliós összegig is kapható szerte a világban, illetve az interneten. Alkalmasak viszont arra is, hogy velük eddig nem ismert módon hajtsanak végre bűncselekményeket, akár terrortámadást is.

Valójában az a csoda, hogy eddig még nem történt drónnal elkövetett komolyabb támadás – mondja lapunknak egy, a terrorelhárításban is tapasztalt rendőrtiszt. A biztonsági szervezetek, és a titkosszolgálatok ugyan igyekeznek megfelelő óvintézkedéseket tenni, de ez általánosságban még nem volt sikeres. A titkosszolgálatok, melyek maguk is használnak drónokat felderítéshez, megfigyeléshez – és ezt se zárjuk ki: merényletekhez -, nem tudtak még megfelelő választ adni erre a viharsebesen terjedő technológiára.

Képzeljük el, hogy egy drón, egy apró, plasztik robbanóanyaggal töltött pokolgéppel berepül mondjuk Erzsébet királynő nyitott ablakán vagy megcélozza a sétáló pápát vagy a strandon napozó elnököt – hoz példát a szakember. Nincs az a testőrség, mely időben, sikerrel hatástalaníthatná, kilőhetné az apró szerkezetet – ráadásul úgy, hogy az esetleges robbanás ne okozzon még nagyobb bajt. E módszerrel egy „közönséges” maffialeszámolás vagy „hétköznapi” emberölés is könnyedén megtörténhet.

A rádiójelek blokkolása, a GPS zavarása létező módszer, de több okból is nehézkes, és veszélyes. Egyfelől más eszközöket is lebéníthat, más oldalról viszont kiterjedten nem is alkalmazható. Különös veszélyben vannak az úgynevezett kritikus infrastruktúra létesítményei, melyekre nem terjed ki olyan technológiai védelem, mint mondjuk egy atomerőműre vagy egy Obama-konvojra. A villamosenergia-ipar, a vízellátás vagy egy olajvezeték szinte védtelen egy alattomos dróntámadástól vagy akár merényletsorozattól.

A pilóta nélküli kisgépek új kihívást jelentenek a bűnüldözésben – véli a szakértő. Nem utolsósorban azért, mert az irányítók személyükben nem lesznek köthetők a támadáshoz, a helyszínhez, akár kilométeres távolságból követhetik el, közvetlen nyomot nem hagynak, így lényegében azonosíthatatlanok maradhatnak.