A számla ismét 45 milliárd

Publikálás dátuma
2015.07.24. 07:00
Gyógyszerezés helyett végre műteni kellene az ágazatot FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
A kórházak adósságait rendező állami pluszkeretből még nem fizettek ki minden beszállítót, közben a tartozások újra nőnek, az Államkincstár ismét 44,8 milliárd forintos adósságot tart nyilván.

Június végéig sem sikerült minden beszállítónak megállapodnia a kórházakkal a lejárt tartozások kifizetéséről, holott az egészségügyi államtitkárság és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) vezetői május végén egyhónapos határidőt szabtak az intézményeknek az egyezkedésre és a tartozások kifizetésére. Ellentétes adatok láttak napvilágot a már rendezett számlák értékéről. Egyes hírek szerint a kifizetések lassan elérik az állami konszolidációra szánt 59,2 milliárd forintos keret 90 százalékát, mások azt mondják, ennél nagyobb az elmaradás.

Holchacker Péter, a beszállítókat képviselő egyik szövetség vezetője a Népszavának úgy fogalmazott: borítékolható volt, hogy a kórházak nem tudnak megbirkózni az elszámolások, a szerződések és kifizetések hatalmas adminisztratív feladataival azok után, hogy a tárgyalásokkal megbízott ÁEEK szerződést kötött a félmilliárd fölötti követeléseket számlákkal bizonyító cégekkel, az összeghatár alatti adósságokról azonban minden intézménynek minden vállalkozással egyedi tárgyalásokon kellett megállapodnia. Az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) elnöke elmondta, hogy a kórházaknak szétküldött szerződésminták alapján valamennyi beszállítónak el kellett volna fogadnia, hogy lemond a sok tízmilliós késedelmi kamatokról, ha hozzá akar jutni a pénzéhez. Az egyesületnek nincs pontos adata, hogy ezt hány cég vállalta, vagy, hogy mi történt azokkal, amelyek nem mentek bele a jelentős hátrányt okozó egyezségbe, de a kifizetések elhúzódása azt jelzi, több helyen még mindig tart az egyezkedés.

Az adósságkonszolidáció a március 31-én fennálló harminc napon túli követelések kifizetéséről szólt, de a valóságban nem jutott hozzá mindenki a teljes összeghez. Rásky László, a beszállítók másik szervezete, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) elnöke a Napi Gazdaságnak úgy fogalmazott, hogy a hozzájuk tartozó cégeknek csak 60 százaléka kapta meg a teljes követelését, a többieknek kevesebbel kell beérniük. A kórházaknak szeptember végére kell beadniuk az ÁEEK-nek a teljes elszámolást arról, hogy milyen megállapodások alapján mekkora összeget fizettek ki a 8 ezer vállalkozásnak.

Holchacker Péter ugyanakkor emlékeztet rá, hogy az Államkincstár adatai szerint a még kifizetetlen konszolidációs számlákkal együtt ismét 45 milliárd forint közelébe ért a hazai állami, egyházi kórházak és klinikák adóssága, és ha folytatódik az év eleje óta töretlenül tartó növekedés, akkor az újabb adósságállomány az év végére eléri az első konszolidációs keret 60 milliárdos összegét. Valamennyi egészségügyi szakmai szervezet, független közgazdászok és utcára vonuló szakápolók, orvosok követelték az ágazat szerkezeti és finanszírozási változásait, mert sok egyéb tünet mellett ezeknek a tartozásoknak a folytonos újratermelődése is jelzi a jelenlegi ellátórendszer tarthatatlanságát. Mégsem történik semmi. A gondot tetézi, hogy a befejezéséhez közeledő kórházi konszolidációra az állam a központi tartalékból adott 60 milliárdot, de Zombor Gábor államtitkár már bejelentette, az év hátralévő részében keletkező újabb tartozáscsomagra az Egészségbiztosítási Alap szokásos 30-40 milliárdnyi maradványa lesz a fedezet. Szerinte ez elég lesz, mások szerint viszont nem.

Ismét járható a budavári alagút

Ismét járható a budai Vár alatti alagút - tájékoztatott Gulyás-Kovács Anna, a Fővárosi Vízművek szóvivője csütörtök este.

Szerda reggel egy 500 milliméteres cső törött el az Alagút utcában, ezért a rendőrség lezárta a területet a forgalom elől. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tájékoztatása szerint a 16-os és 105-ös buszok ismét eredeti útvonalukon közlekednek.

Szerző
Témák

Nyilvánosak a felsőoktatási ponthatárok

Publikálás dátuma
2015.07.23. 22:31
Érdeklődők a Pont Ott Parti hivatalos ponthatárváró rendezvényen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem előtt 2015. július 23-án. Ezen
Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat csütörtök este. A www.felvi.hu oldalon közzétett adatok alapján államilag támogatott képzésben az egyik legmagasabb pontszám, minimum 465, az alkalmazott közgazdaságtan szakra, gazdaságelemzési képzésre és nemzetközi tanulmányok szakra kellett. Ez a szám már ismert volt, ugyanis mindhárom szak azon 41 közé tartozik, amelyen korábban - tavaly decemberben - központilag meghatározták a ponthatárokat.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyes osztatlan tanári képzésein rendkívül magas pontszámok szerepelnek, fizika-informatika szakos tanárképzésen például 480, olasz-magyar tanárszakon 478. A Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán pedig költségtérítéses képzésben is 451 pont kellett a bejutáshoz.

Idén 105 ezer fiatal jelentkezett a felsőoktatásba. A legkedveltebb intézmény ebben az évben is az Eötvös Loránd Tudományegyetem volt, a második helyen a Szegedi Tudományegyetem végzett.

Szerző