Június végéig sem sikerült minden beszállítónak megállapodnia a kórházakkal a lejárt tartozások kifizetéséről, holott az egészségügyi államtitkárság és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) vezetői május végén egyhónapos határidőt szabtak az intézményeknek az egyezkedésre és a tartozások kifizetésére. Ellentétes adatok láttak napvilágot a már rendezett számlák értékéről. Egyes hírek szerint a kifizetések lassan elérik az állami konszolidációra szánt 59,2 milliárd forintos keret 90 százalékát, mások azt mondják, ennél nagyobb az elmaradás.
Holchacker Péter, a beszállítókat képviselő egyik szövetség vezetője a Népszavának úgy fogalmazott: borítékolható volt, hogy a kórházak nem tudnak megbirkózni az elszámolások, a szerződések és kifizetések hatalmas adminisztratív feladataival azok után, hogy a tárgyalásokkal megbízott ÁEEK szerződést kötött a félmilliárd fölötti követeléseket számlákkal bizonyító cégekkel, az összeghatár alatti adósságokról azonban minden intézménynek minden vállalkozással egyedi tárgyalásokon kellett megállapodnia. Az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) elnöke elmondta, hogy a kórházaknak szétküldött szerződésminták alapján valamennyi beszállítónak el kellett volna fogadnia, hogy lemond a sok tízmilliós késedelmi kamatokról, ha hozzá akar jutni a pénzéhez. Az egyesületnek nincs pontos adata, hogy ezt hány cég vállalta, vagy, hogy mi történt azokkal, amelyek nem mentek bele a jelentős hátrányt okozó egyezségbe, de a kifizetések elhúzódása azt jelzi, több helyen még mindig tart az egyezkedés.
Az adósságkonszolidáció a március 31-én fennálló harminc napon túli követelések kifizetéséről szólt, de a valóságban nem jutott hozzá mindenki a teljes összeghez. Rásky László, a beszállítók másik szervezete, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) elnöke a Napi Gazdaságnak úgy fogalmazott, hogy a hozzájuk tartozó cégeknek csak 60 százaléka kapta meg a teljes követelését, a többieknek kevesebbel kell beérniük. A kórházaknak szeptember végére kell beadniuk az ÁEEK-nek a teljes elszámolást arról, hogy milyen megállapodások alapján mekkora összeget fizettek ki a 8 ezer vállalkozásnak.
Holchacker Péter ugyanakkor emlékeztet rá, hogy az Államkincstár adatai szerint a még kifizetetlen konszolidációs számlákkal együtt ismét 45 milliárd forint közelébe ért a hazai állami, egyházi kórházak és klinikák adóssága, és ha folytatódik az év eleje óta töretlenül tartó növekedés, akkor az újabb adósságállomány az év végére eléri az első konszolidációs keret 60 milliárdos összegét. Valamennyi egészségügyi szakmai szervezet, független közgazdászok és utcára vonuló szakápolók, orvosok követelték az ágazat szerkezeti és finanszírozási változásait, mert sok egyéb tünet mellett ezeknek a tartozásoknak a folytonos újratermelődése is jelzi a jelenlegi ellátórendszer tarthatatlanságát. Mégsem történik semmi. A gondot tetézi, hogy a befejezéséhez közeledő kórházi konszolidációra az állam a központi tartalékból adott 60 milliárdot, de Zombor Gábor államtitkár már bejelentette, az év hátralévő részében keletkező újabb tartozáscsomagra az Egészségbiztosítási Alap szokásos 30-40 milliárdnyi maradványa lesz a fedezet. Szerinte ez elég lesz, mások szerint viszont nem.
