Előfizetés

Több mint százezer fiatal sorsa dőlt el

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2015.07.23. 22:00
Ünneplő, szórakozó, várakozó fiatalok a budapesti Orczy-kertben FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, egyetemre vagy főiskolára a tavalyi adatokhoz képest kicsivel kevesebben jelentkeztek. Akik elégedetlenek a hazai oktatási rendszerrel, külföldön tanulnának tovább, kutatások szerint a fiatalok körében erős a külföldi tanulási kedv, az iparkamara felmérése szerint azonban ez nem igaz: állítják, a végzős gimnazisták túlnyomó része hazai egyetemet választ. A ponthatárokat egy partin is megismerhették a fiatalok. Fotógalériánkat itt találja!
Látható határok
A hivatalos ponthatárok először a felvi.hu-n váltak elérhetővé. A legtöbb pontot idén az ELTE angol nyelv és kultúra, valamint német és nemzetiségi német nyelv és kultúra osztatlan tanári szakra való bekerüléshez kellett elérni, itt a ponthatár 492 volt a maximális 500-ból. Az egyetemen 14 másik szaknál volt szükség 450-nél több pontra. A legnépszerűbb szakoknak a gazdasági , társadalomtudományi és műszaki képzések számítottak, a ponthatárok – a várakozásoknak megfelelően – elég magasra sikeredtek: a Budapesti Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan képzésére való bekerüléshez 466 pontot kellett elérni, a kormány által feleslegesnek gondolt nemzetközi tanulmányok szaknál  ugyancsak 466 pont elérését várták a jelentkezőktől az ELTE-n. A Műszaki Egyetem gépészmérnöki képzéséhez viszont „csupán” 383 pont is elegendő volt. A szakok listáján legnépszerűbbnek számító gazdálkodási és menedzsment képzéshez – az előzetes központi ponthatárnak megfelelően - 455 pont kellett a Corvinuson. 

Magyarországi felsőoktatási intézménybe jelentkezik a végzős gimnazisták 98 százaléka a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének felmérése szerint. A vizsgálat során harminc állami gimnázium végzős diákjait kérdezték továbbtanulási szándékaikról. Kiderült: külföldi intézményekbe csupán öt százalékuk adná be jelentkezését. A Parragh László - akinek egyébként döntő szava van a valódi oktatási szakemberek által sokat vitatott, felsőoktatást érintő átalakításokban - által vezetett kamara felmérése nyilvánvalóan azokat a kutatásokat próbálja ellensúlyozni, amelyek szerint a magyar fiatalok egyre inkább fontolgatják a külföldi továbbtanulást.

Az Engame Akadémia nemrégiben publikált ifjúságkutatása szerint a magyar diákok és szüleik nagy része elégedetlen a hazai oktatási rendszerrel, a végzős gimnazisták csupán 40 százaléka biztos abban, hogy itthon szeretne továbbtanulni (a jelenleg külföldön tanuló magyar fiatalok száma 8-10 ezer közé tehető). Tíz szülőből nyolc támogatná is, hogy gyereke külföldön tanuljon. Az Aktív Fiatalok Magyarországon Kutatócsoport friss jelentése is arra mutatott rá, hogy az egyetemisták körében is erős a külföldön tanulási kedv. Az iparkamara munkatársai azonban azt állítják: az ilyen megállapításokat semmi sem támasztja alá.

Az viszont világosan látszik, hogy amióta az Orbán-kormány saját szája íze szerint kezdte el átszabni az oktatási rendszert, a felsőoktatásba jelentkező és felvett fiatalok száma nagymértékben csökkent. Míg 2011-ben több mint 140 ezren jelentkeztek (és 98 ezren nyertek felvételt), addig 2013-ban 95 ezer volt a jelentkezők száma (felvettek 72 ezret). A kevesebb jelentkező persze nem jelenti azt, hogy ennyivel kevesebben szeretnének diplomát szerezni: itt jön képbe a külföldi továbbtanulás, amely egyre csábítóbb a hallgatói szerződésekkel, állandó bizonytalansággal terhelt és forráshiánnyal küszködő magyar felsőoktatással szemben, nem beszélve az egyetemi autonómia "hatékonyságnövelés" álnév alatt történő megnyirbálásáról.

A 2013-as adatokhoz képest tavaly valamennyivel többen, 106 ezren jelentkeztek és 74 ezer diákot vettek fel. Palkovics László felsőoktatási államtitkár az eredményeket a kormány oktatáspolitikájának sikereként értékelte, nagyvonalúan megfeledkezve a korábbi évek drasztikus csökkenéséről. Az idén szeptemberben induló képzésekre 105 ezren adták be jelentkezésüket, a legnépszerűbb szakoknak - a korábbi évekhez hasonlóan - a műszaki, gazdálkodástudományi képzési területek, valamint a pedagógusképzés szakjai bizonyultak. Az ő sorsuk dőlt el este, amikor is nyilvánosságra hozták az ősszel induló állami ösztöndíjas és önköltséges felsőoktatási képzések ponthatárait, amelyeket a felvételizők számának, az intézmények kapacitásainak (maximálisan felvehető hallgatók száma), valamint a jelentkezők eredményeinek figyelembevételével határoztak meg.

A népszerűségi listán első helyen a gazdálkodási és menedzsment alapszak végzett, amire majdnem hétezren jelentkeztek, ezen a szakon áprilisban központi ponthatárt is húztak: 455 pont alatt ösztöndíjjal nem lehetett bekerülni. Központi ponthatárt 2013-ban húztak először 16 népszerű szaknál, a lista azóta már bővült, idén 41 szak esetében határoztak meg - sokszor az átlagosnál jóval magasabb - ponthatárokat. Ez azonban a szakos kapacitástól, a hallgatók számától, pontszámától függően lefelé vagy fölfelé is változhat. A jogszabályban meghatározott minimális ponthatár idén alap-, és osztatlan képzések esetében 280, mesterképzésen 50, felsőoktatási szakképzésen pedig 240 pont - ezek alatt még önköltséges képzésekre sem lehetett bekerülni.

Egyre kevesebben nyelvvizsgáznak
Az elmúlt évtizedben hullámzóan alakult a nyelvvizsgák száma, az utóbbi néhány évben azonban egyre kevesebben szerezték meg a nyelvtudást igazoló bizonyítványaikat az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának adatai szerint - írta csütörtöki számában a Napi Gazdaság. A nyelvvizsgák száma 2010-ig 171-175 ezer között mozgott; a legtöbbet - 180 ezret - 2006-ban tették le. Tavaly azonban már csak 123 ezer nyelvvizsgát regisztráltak, ezek 70 százalékát angolból. A lap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) évkönyvére hivatkozva azt írja: a csökkenés hátterében egyrészt a demográfiai mutatók változása áll, mivel a nyelvvizsgázók több mint kilenctizede 40 év alatti, másrészt pedig évről évre nő az idegen nyelvi emelt szintű érettségik száma is.

Megdőltek a napi melegrekordok

Publikálás dátuma
2015.07.23. 21:45
Illusztráció/Thinkstock
A fővárosi és az országos napi melegrekord is megdőlt csütörtökön. Több helyen 39 Celsius-fokig emelkedett a hőmérséklet – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Mostanáig ezen a napon 1988-ban Kiskunfélegyházán mérték a legmelegebbet, akkor 38,2 fok volt. A budapesti július 23-ai melegrekordot szintén 1998-ban rögzítették, akkor 36,4 fokig melegedett a levegő a fővárosban. Ehhez képest most több mint 1,5 fokkal melegebb volt a fővárosban. A legmelegebb Újpesten volt, ahol 38 fokot mértek.

Az új országos napi melegrekord 39 fok lett. Ezt az értéket a meteorológiai szolgálat három állomásán is - Békéssámsonban, Felcsúton és Tápiószelén - mérték. Az országos tisztifőorvos vasárnap éjfélig meghosszabbította a hőségriadót. Az Országos Meteorológiai Szolgálat országos középtávú előrejelzése szerint a következő napokban többfelé lehetnek záporok, zivatarok, de még így is sok helyen 35 Celsius-fok feletti maximumhőmérséklet várható. Vasárnap már jobban mérséklődhet a kánikula.

Fák dőltek a sínekre, szünetel a vonatközlekedés

Szünetel a vonatközlekedés a Budapest-Vác-Szob vasútvonalon Nagymaros és Szob között csütörtök este, mert fák dőltek a vasúti sínekre, de az ország több vasútvonalán is késéssekkel kell számolni - közölte a Mávinform sajtóügyeletese.

Kavalecz Imre tájékoztatása szerint a vonatközlekedés megszervezése folyamatban van. Közölte továbbá, hogy országszerte több vonalon is késéssel közlekednek a szerelvények a napközbeni kánikula, illetve a délutáni óráktól kialakult heves zivatarok miatt. 

A Budapest-Dombóvár-Pécs vasútvonalon Keszőhidegkút-Gyönk és Szakály-Hőgyész között elromlott a biztosítóberendezés. A vonatok ezért a szokásosnál lassabban haladhatnak, ami félórás késéseket okoz.  Monor és Pilis között csak az egyik vágányon közlekedhetnek a vonatok, mert a másikon a felsővezeték-rendszer hibája miatt ideiglenesen szünetel a forgalom, 20-30 percet késnek a Budapest-Cegléd vonalon a vonatok.

A szakemberek dolgoznak a berendezések helyreállításán, a műszaki hibák elhárításán.