A gondolatolvasásban látja a jövőt Mark Zuckerberg

Publikálás dátuma
2015.07.27. 07:18
A hamarosan a nagyközönség számára is megjelenik az újabb virtuálisvalóság-sisak, az Oculus Rift VR. (Ehhez tartozik az Oculus T
A gondolatolvasásban illetve a gondolatmegosztásban látja a jövőt Mark Zuckerberg: szerinte eljön majd az a nap, amikor arra a szintre jut a technológia, hogy a gondolatainkat a Facebook és minden más eddig ismert kommunikációs csatorna nélkül oszthatjuk meg másokkal.

Hamarosan áttérünk az agytól agyig terjedő információig. Mark Zuckerberg felrajzolta teremténye, a Facebook jövőjét. Kezdetben voltak az egyszerű szöveges posztok, majd a fotók és a videók és végül a szimbólumok (smiley-k, stb…). A kommunikáció fejlődik, s így az alapok is, amelyek ezt lehetővé teszik. Mi akadályozza a Facebook-ot, hogy alternatív módszereket alkalmazzon a tapasztalatok megosztása érdekében? Zuckerberg ezt magyarázta el a Facebook holnapján egy, a saját honlapján kialakult kérdés-felelet során.

Szerinte az első pont a mesterséges intelligencia rendszereinek fejlesztése, amelynek meg kell javítania az interneten belül a személyek interakcióját. Amikor a Facebook a mesterséges intelligenciáról (AI) beszél, nem kell mindjárt a robotra, vagy automatákra gondolni, amelyek képesek önállóan gondolkozni: a vállalatok üzleti élete nem ez, vagy legalábbis még nem. Ami azonban Zuckerberg fejében van az, hogy emberibbé tegye a Facebook-ot, nem csak az online tartalom vonatkozásában, hanem az információk működőképes megszervezésével, olyan egyes paraméterektől függően, mint a nap órái.

,,Egy napon teljes gondolatokat tudunk majd küldeni egymásnak a technológia segítségével. Csak gondolnod kell valamire, és egy barátod megtapasztalhatja ugyanazt, ha úgy akarod. Ez lesz majd az általánosan elterjedt kommunikációs technológia.”

Zuckerberg úgy gondolja, hogy a jövőben két technológia határozza meg majd a közösségi médiát. Egyik a jelenleg látványosan fejlődő virtuális valóság tovább fejlesztett változata lehet, a másik egyfajta mesterséges telepátia, aminek fejlesztésére jelenleg is hatalmas gazdasági erőforrásokat fordítanak. Az elgondolás szerint az új technológiák lehetővé teszik majd, hogy az új generáció fiataljai nem az egész nap kezükben tartott okostelefonokon keresztül, hanem az agyukba helyezett implantátum segítségével legyenek állandó összeköttetésben.

A Facebook-alapítója láthatóan azok közé tartozik, akik az ember végleges elgépesítését kívánatos dolognak tartják. Ugyanakkor mostanra az úgynevezett Facebook-generáció körében szemmel látható a szociális készségek visszafejlődése. Mindennapos dolog a kézhez nőt okostelefon látványa, a “virtuális barátság” felváltja a személyes kapcsolatot, és az online közösségi hálók leállása hamarabb okozna forradalmat, mint az ugrásszerűen növekvő munkanélküliség. A nyugati elit valamilyen okból kifolyólag az ember elgépesítésében látja a jövőt. Pedig már így is gépek rabjává vált az ember, és a technológia, a még több tudás illúziója nem, kizárólag a munka az, ami szabaddá tesz.

Az utóbbi időben a Facebook egyre inkább a személyes üzenetekre helyezi a hangsúlyt a tartalommegosztásról. Az első lépésben leválasztották a Messengert a mobilkészülékek Facebook applikációiról, majd 22 milliárd dollárért megvették a WhatsApp alkalmazást. Az pedig, hogy a cég tavaly 2 milliárd dollárt fizetett a virtuális valóság eszközöket gyártó Oculus VR-ért, sejtetni engedi, hogyan látják a jövőt a Facebooknál. Olyasfajta élmény megteremtésére törekszenek, melyben a tőlünk távollévő barátaink, mintha mellettünk lennének.

A telepátia onnan már csak egy lépés, ami nem is annyira elszállt gondolat, mint amilyennek elsőre tűnik. Tudósok már megtalálták a módját számítógép-agy interfészek megalkotásának, illetve azt is tudják már, hogy kell agyhullámokat szoftverparanccsá fordítani, és vissza. Az University of Washington például, egy olyan rendszer kifejlesztésén dolgozik, mely agyi jeleket küld egyik embertől a másikig, az interneten keresztül. Az egyik legnagyobb eredményük, hogy az egyik résztvevőnek sikerült már megmozdítani a másik ujjait, pusztán a gondolataival.

A Szellemirtók (1985) című film elején, a Bill Murray által kultikussá tett dr. Peter Venkman,végrehajt egy telepatikus tesztet két diák között. Arra törekszik, hogy a birtokában lévő információkat egy speciális geometriai formában, váltakozó sikerrel, eljuttassa a tesztelők agyába. Néhány évtizeddel azután az, ami csak bevezető volt egy filmben, Zuckerbergnek köszönhetően valósággá válhat.

„ Úgy hiszem, hogy egy napon, lehetséges lesz a technológia felhasználásával komplett gondolatokat küldeni mások számára. Csak gondolni kell valamire, és a hálózat barátai azonnal tudomást szereznek róla és részesévé válnak ugyanannak az élménynek, hasonló érzelmeket kapnak. Ez lesz a végső lépés a totális kommunikáció irányába.”

Csak egy amerikai gazdag fiatalember dicsekvéséről van szó? Nem, egyáltalán nem. Az agytól agyig kommunikáció közelebb van, mint ahogy gondoljuk. Az elmúlt év szeptemberében a Plus One, tudományos folyóirat publikált egy cikket egy tökéletesen sikeres kísérletről: egyes szavak kommunikációja két, egymástól több száz kilométerre tartózkodó személy között. Az átvitel semmiképpen sem bonyolult, és az első lépést jelentheti egy új típusú, vezeték nélküli kommunikáció felé. Az első személy egy szóra, vagy egy képernyőn megjelenő feliratra koncentrál; ekkor a fejbőrön elhelyezkedő bizonyos elektródák felfogják az agy tevékenységét és elektroenkefalogram formájában továbbítják egy számítógéphez, amely átalakítja azt e-mail üzenetté.

A következő áthaladás: ezt a világhálón küldött üzenetet egy, a világ másik részén tartózkodó személy fején elhelyezett, komputerizált felületre szállítják át, amely képes, a morzejelekhez hasonlón „olvasni” a mágneses stimuláció által küldött fényjeleket. A technológia mindezt egyszerűsíti és a virtuális valóság már részben itt van, és növekszik a sikeres megvalósítás esélye: a Google Glasstól, a Microsoft Hololensig és az Oculusig. A telepatikus jövő kapuja már nyitva van.

Mindez valahol csodálatos és félelmetes is egyszerre, mert ezekben a tervekben mindig ott bujkál a riasztó lehetőség: az ember által kitalált számítógépes programok önállósítják magukat. Ha már a Szellemirtókat idéztük, emlékezzünk egy igazi sci-fi klasszikusra, Arthur C.Clarke és Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeiájára, amelyben a vezérlő komputer, Hal 9000 leolvassa az űrhajósok szájáról, hogy ki akarják őt kapcsolni, mire bosszúból kilöki a végtelenbe az űrsétát végző asztronautát.

De nem kevésbé ijesztő az a perspektíva, amelyet Wally Pfister 2014-ben forgatott Transzcendens című filmjében látunk: a halálos beteg tudós zseni utolsó erejével feltölti szellemét az internetre, azzal az álmával együtt, hogy egyszerre lehessen hozzáférhető az emberiség minden tudása. A feltöltés sikerül és bár szándéka alapvetően nemes, a beláthatatlan következményektől csak cyber-terroristák segítségével tudják megmenteni a világot. Lehet, hogy Mark Zuckerberg a filmbeli Will Caster nyomdokain halad. És lehet, hogy ő is a tűzzel játszik?

Milliók a szuperintelligens gépekre
Elon Musk milliókat költ a mesterséges intelligencia kordában tartására, hogy az irányítás az ember kezében maradjon. A kiosztott összegek egyenként 20 ezer és 1,5 millió dollár közt mozognak, és a mesterséges intelligencia rendszerek megbízható, biztonságos fejlesztésére, illetve egy nekik szánt etikai kódex kialakítására fordítják.Nem is kell talán sokat várni, hogy azon aggódjuk, biztosan jó irányt vett-e a szuperintelligens gépek fejlődése.
Nemrég derült ki, hogy a Google munkatársa sikeresen felbosszantott egy robotot, amikor folyamatos, szinte már vallatásnak ható kérdéseket tett fel neki, majd amikor békülni akart volna, a gépnek már nem volt "kedve" tovább beszélgetni. Aggodalmát fejezte ki a fejlődő mesterséges intelligenciával kapcsolatban Bill Gates, a Microsoft alapítója is. Szerinte nem vesszük elég komolyan a gépagyak által jelentett fenyegetést. Hasonlóan nyilatkozott többször is Stephen Hawking, világhírű brit tudós, aki óvatosságra intette a kutatókat: szerinte a gondolkodó gépek a puszta létünkre is veszélyt jelentenek.
Hawking hangsúlyozta: a mesterséges intelligencia ugyan mai, kezdetleges formájában hasznosnak bizonyul, de ha sikerül olyan gondolkodó gépet kifejleszteni, amelyek képes lesz meghaladni az emberi agy teljesítményét, komoly veszélybe sodorhatjuk magunkat. Steve Wozniak, az Apple társalapítója közel sem ennyire borúlátó: szerinte a gépek mindig is segíteni fogják az embereket, mivel istenként tekintenek ránk. A mesterséges intelligenciák el fogják érni azt a szintet, hogy megtalálják a helyüket a világon, azt követően pedig úgy fognak minket kezelni, ahogy mi a háziállatokat.



Meglepetések bolygója a Pluto

A hónap közepén a sajtó tele volt a New Horizons küldetés legfontosabb eredményével, amelynek során a szonda elszáguldott a Plútó és holdjai mellett, majd pedig megkezdte az első, immár a helyszínen készült képek és mérések visszaküldését. Az elmúlt napokban újabb bejegyzések jelentek meg a hivatalos blogban.

Ezek szerint a Plútó felszínének nitrogénjege a jelek szerint az általunk jól ismert gleccserek mintájára mozog, illetve erodálja a felszínt. A búcsúfelvételen jól látható, hogy a Plútó komoly légkörrel rendelkezik, amely a pára több különböző rétegét tartalmazza. A felsőbb rétegekben található metán az ultraibolya sugárzás hatására különböző vegyületekre bomlik, ezek a kellő méret elérése után a felszínre hullnak, az azonban nem világos, hogy ez a pára miért van jelen a korábban becsültnél jóval nagyobb magasságokban, ahol a hőmérséklet eleve magasabb az ideálisnak vélt szintnél.

A szintén többször emlegetett "szív" alakzat esetében egyértelműnek tűnik, hogy a lerakódás a terület nyugati feléről származik, ez jó eséllyel nitrogénhó (illetve jég). A Pluto felfedezőjéről, Clyde Tombaugh amerikai csillagászról elnevezett, 2000 kilométer átmérőjű, szív alakú régióban 1,6 kilométer magas hegyvonulat látható. A geológiai képződmény a korábban azonosított, 3,2 kilométer magasságú hegyvonulattól 110 kilométerre északnyugatra húzódik.

A NASA szakemberei a hegyláncot az észak-amerikai Appalache-hez, míg a magasabb vonulatot a Sziklás-hegységhez hasonlítják. A felszíni hőmérséklet egyébként -230 Celsius-fok körül mozog, nincs azonban kizárva, hogy a vastag jégtakaró alatt folyékony nitrogén hömpölyög, ami további kérdéseket vet fel.  A becsapódási kráterek hiánya arra utal, hogy a Szputnyik- síkság geológiai időskálán mérve rendkívül fiatal, legfeljebb 100 millió éves képződmény, míg a nyugati, sötét színezetű térség sok milliárd éves. A Pluto-közeliség során készült minden felvételt megkapnak 2015 végéig, de akár egy évbe is beletelhet, míg a New Horizons által összegyűjtött összes információ eljut a Földre.

Szerző
Frissítve: 2015.07.26. 22:16

Segíthet a kutatóknak a Föld unokatestvére

Publikálás dátuma
2015.07.25. 07:19
Akár ilyen is lehet a Föld unokatesvére (képünk illusztráció) FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Csillagászati szempontból az utóbbi évek egyik legjelentősebb eseménye volt a NASA Kepler missziója részéről egy a Földhöz hasonló méretű, s a mi Napunkhoz hasonló csillag körül keringő bolygó felfedezése, amelynek a Kepler-452b nevet adták, de a hasonlóságok miatt Föld 2.0-nak, vagy bolygónk unokatestvérének is becézik.

A Kepler-452b hatvan százalékkal nagyobb a Földnél. A kutatók azt még nem tudták megállapítani, mekkora a tömege, illetve milyen az összetétele. Felszíne nagy valószínűséggel túlnyomórészt sziklás. Élet jelét egyelőre nem fedezték fel, s annak sincs nyoma, hogy víz lenne a bolygó felületén. Annyit azonban sikerült megállapítani, hogy az újonnan felfedezett planéta öt százalékkal távolabb kering a Naphoz hasonló csillagtól, mint a Föld a Naptól. A hasonlóságot azonban mi sem bizonyítja jobban, hogy 385 nap alatt kerüli meg a Kepler-452-t, tehát egy év 20 csak nappal tart tovább.

A Kepler-452 csillag hatmilliárd éves, másfélmilliárd évvel „idősebb” a mi Napunknál, 20 százalékkal fényesebb nála, hőmérséklete hasonló. A Kepler-452 naprendszer a Hattyú csillagkép tejút rendszerében helyezkedik el. (A kereszt alakú csillagképet Északi Keresztnek is nevezik.) A csillagképet Magyarországról is látni lehet.

A bolygó 1400 fényévre található a Földtől. Mit is jelent ez a gyakorlatban? A Mars 225 millió kilométerre található a Földtől, vagyis körülbelül 250 nap alatt lehet űrhajóval elérni. A Kepler 452b azonban 13 billiárd kilométerre helyezkedik el. A billiárd milliószor milliárdot jelent, így sok-sok emberöltő sem lenne elég még csak a megközelítéséhez sem.

Jon Jenkins, a NASA tudósa szerint a felfedezés azért is fontos, mert közelebb kerülhetnek a földi élet kialakulása okainak feltárásához.

A NASA Kepler nevű „bolygóvadász” szerkezetét, amelyet a német csillagászról, Johannes Keplerről (1571-1630) neveztek el, 2009-ben helyezték Föld körüli pályára. A misszió révén körülbelül 4700 naprendszeren kívüli bolygót fedeztek fel, ebből eddig 1300 létezését erősítették meg hivatalosan is. 2013-ban a Kepler misszió teleszkópja egy technikai hiba miatt befejezte működését, de olyan sok adatot rögzített a négy év alatt, hogy folyamatosan zajlik a kiértékelésük.

Szerző
Témák