Tizenhét éven át szervezte Vadas Vera ügyvezető igazgató a Zsidó Nyári Fesztivált, melynek fő célkitűzése volt, hogy széles közönség előtt ismertté tegye a zsidó kultúrát. A fesztivált nagy érdeklődés övezte, számos külföldi országból érkeztek érdeklődők, a rendezvény hozzájárult ahhoz, hogy a budapesti zsidó negyed újra reneszánszét élje. Lapunknak Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke elmondta, hogy idén a Mazsihisz és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) úgy döntött, hogy a saját hatáskörükben kívánják szervezni a zsidó kulturális fesztivált.
A Zsidó Nyári Fesztivál címet azonban Vadas Vera levédette, így az új rendezvény Zsidó Kulturális Fesztivál néven fut, és új emblémát is kapott. Heisler András elmondta, hogy megköszönték Vadas Verának az elmúlt tizenhét évet, és az új szervezés pedig át akarja menteni azokat az értékeket, melyeket a korábbi fesztivál képviselt. – A zsidó hagyományokat ápolni akarjuk. Zsidó fesztiválnak idén is lennie kell – mondta a sajtótájékoztatón Böjte József, filmrendező-producer, a Zsidó Kulturális Fesztivál művészeti vezetője. Vadas Vera azonban tervezi, hogy 2016-ban folytatja a Zsidó Nyári Fesztivált.
A Zsidó Kulturális Fesztivál színes programokkal és három helyszínen, a Rumbach és Dohány utcai zsinagógában, valamint a Wesselényi utcában található Goldmark teremben zajlik majd. Idén a zenei produkciók mellett már színházi előadásokat is meg lehet tekinteni. Mohácsi János rendező egy rendhagyó darabot, a Dohány utcai serifet hozza, mely két éve elnyerte a legjobb független színházi előadás és a legjobb színházi zene díját a kritikusoktól.
A Dohány utcai seriff különlegessége, hogy mindvégig koromsötétben játszódik, szövegét pedig visszaemlékezések és vendégszövegek, úgymint szépirodalmi művek, naplórészletek, történelmi források és jegyzőkönyvek alkotják. A rendező szerint nem egy könnyed nyár esti szórakozás lesz.
A sajtótájékoztatón beszélt Fodor Tamás is, aki két produkcióban játszik a fesztiválon. Az egyik Kárpáti Péter Negyedik kapu című darabja, mely Íreléről, a tanítványról szól, aki elindul, hogy megkeresse a tanítóját. – A történet haszid mesékre épül, de a végkicsengése cseppet sem humoros – így Fodor. A másik előadás a már harmadik éve futó Caligula helytartója, melyet ezúttal a Rumbach utcai zsinagógában játszanak el. A Székely János által írt darab fontos kérdéseket feszeget: például, melyek a hatalom végső határai.
Zenés programokban idén se lesz hiány. Igazi csemege lesz a „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország” című est, mely számos olyan fülbemászó dalt vonultat fel, melyekről nem is tudjuk, hogy zsidó származású volt a szerzőjük. Például a Gyere Bodri kutyám, a Nem tudom az életemet hol rontottam el, de gondolhatunk Kálmán Imre örökzöldjére a Csárdáskirálynő dallamaira is. A programot Gyarmati István szerkesztette, a dalokat előadja Csákányi Eszter, Bánfalvi Eszter, Fesztbaum Béla. A sajtótájékoztatón Gyarmati a következőt mondta az esttel kapcsolatban: – A zsidó származású alkotók maximálisan magyarok, feltéve, ha hagyják, hogy büszkén vallhassák magukat magyarnak.
A nemzetközi hírű Snétberger Ferenc két programmal is készül. A „Népem emlékére” című művét a Kossuth-díjas művész a holokauszt 50. évfordulójára komponálta, az alkotást a hagyományos roma dallamok ihlették. A fesztiválon a művet a világhírű Liszt Ferenc Kamarazenekarral mutatja be. A műsor második felében a Quartetjével lép fel, és képviseltetik magukat a Snétberger Zenei Tehetség Központ növendékei is.
A Klezmer Band jubileumi koncerttel készül, 25 éves fennállásukat ünneplik meg. A negyedszázad alatt az együttes Európában és Amerikában is ismert lett, valamint több színházi előadásban is zenélt, mint a Hegedűs a háztetőben vagy a Menyasszonytánc című produkciókban. A fesztiválon az est sztárvendége Szinetár Dóra lesz. Kern András a Mi van velem? című estjén régi és új dalaival érkezik barátai társaságában. Együtt énekel vele Hernádi Judit, Hegyi Barbara, Fesztbaum Béla és Kern több dalának szövegírója, Heilig Gábor is.
A Budafoki Dohnányi Zenekar a mozi dallamainak világába kalauzol el a Filmzenék a nagyvilágból című produkciójában. Többek között olyan híres hollywoodi filmzenék csendülnek fel, mint a Karib-tenger kalózai, az Indiana Jones, a Harry Potter és a Jurassic Park. A filmzenék mellett olyan klasszikus zenei művek is szerepet kapnak, melyek egy-egy híres film révén váltak ismertté. Például Mascagni Parasztbecsület Intermezzo című szerzeménye, mely Coppola gengszterfilmjében szólt, a Keresztapában.
