Az augusztus 1-jén hatályba lépő új alapellátási törvény ismét rögzíti: a települési önkormányzat feladata, hogy gondoskodjon „az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátásról”. A megkérdezett háziorvosok azonban attól függetlenül panaszkodnak a megoldásra, hogy az önkormányzat magában, társulásban, vagy külső magánvállalkozásként működő ellátásszervezővel, esetleg a mentőszolgálattal szerződve oldja meg a lakosság alapszintű gyógyítását az esti, éjszakai órákban és hétvégeken.
Az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének (FAKOOSZ) elnöke a gondokat sorolva elsőként azt említi, hogy sokfelé nem szabályos az ügyeletek megszervezése, hiszen hivatalosan délután 4-től másnap reggel munkakezdésig, vagyis 8 óráig tartana a hétköznapi ügyeleti idő, de gyakran este 8-ig is dolgoznak saját praxisukban a háziorvosok. Selmeczi Kamillt éppen a zalaegerszegi ügyelete megkezdésekor értük el telefonon, innen reggel egyenesen megy Alsónemesapátiba, ahol egyébként háziorvos. Ha nagyon belehúz, csak kicsit kell várnia az első betegének. A szakmai szervezet vezetője azt mondja: várják, hogy az alapellátási törvény alapján az ügyeletek megszervezéséről is megszülessen az új végrehajtási rendelet, mert nagy szükség lenne egységes szerződésmintákra, amelyek alapján az önkormányzat megállapodna a működtetővel, utóbbi pedig szerződne a háziorvosokkal az ügyeleti feladatokról. Ma ahány ház, annyi szerződés.
Borsodnádasd körzetében öten ügyelnek, ha szétosztják a hétvégéket, figyelembe veszik a szabadságokat, netán lebetegszik valaki, hetente több nap jut egy orvosra. Benkő Gábor bruttó ezer forintos óradíjat kap a munkájáért, 60 évével majdnem a legfiatalabb a csapatban és azt mondja, hiába próbálnak találni valakit a térség üresen álló körzetére, hosszú ideje senki nem jelentkezik. - Nyomasztó gond ez az orvosoknak, mert tudjuk, hogy egy átdolgozott éjszaka után az ember könnyebben hibázik a másnapi rendelésen, de muszáj csinálnunk, mert nem vagyunk elegen – mondja és kéri, hangsúlyozzuk ki, mennyire elkeseredettek a falusi háziorvosok. A megyei tisztifőorvostól már sokszor kértek segítséget – sorolja, de minden jó szándék ellenére kormányzati intézkedés nélkül nincs megoldás. Égető a dolog – hangzik a segélykiáltás, mert a kis falvakban bármikor összeomolhat az ügyeleti ellátás.
Ennél is bonyolultabb a helyzet az üdülőterületeken, hiszen a nagy tavaink mellett, vagy a Dunakanyarban a nyári szezonban az állandó lakosság öt-tízszerese tölt el pár hetet, ha bármi gondja van, felkeresi az ügyeletet. Ezért az érintett települések tíz százalékkal megemelt alapdíjat kapnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP), ami 48 forint lakosonként és havonta számolva. Sirák András nemcsak orvosként, hanem Velence alpolgármestereként is érintett a kérdésben. Náluk magasabb az ügyeleti óradíj, mint Észak-Magyarországon, de ennek csak orvosként tud örülni, önkormányzati vezetőként nem. Az egészségpénztár támogatásához ugyanis legalább ugyanakkora összeggel kell hozzájárulnia a településnek, ha fedezni akarja az ügyeleti kiadásokat.
A nyugat.hu májusi beszámolója szerint Szombathely környékén 39 településen került veszélybe az ügyeleti rendszer működtetése, mert az eddigi szervező felmondta a településekkel még 2003-ban kötött szerződést, miután a térség négy háziorvosa velük bontott megállapodást, egy új doki pedig nem is akart aláírni. A Népszava információi szerint az önkormányzatok most saját szervezetüket, a Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulását bízták meg a feladattal, de az átszervezés várhatóan csak október végére fejeződik be. Addig sikerült átmeneti megállapodásra jutni a korábbi működtetővel, hogy a lakosság ne maradjon ellátatlanul.
Nem az orvoshiány, hanem a másik tipikus gond, a pénztelenség miatt állt elő vészhelyzet a heol.hu beszámolói szerint Mátraderecske körzetében, ahol a húsz éve működő rendszerhez képest napi 543(!) forinttal olcsóbb ajánlat érkezett év elején a recski ügyelet ellátására, ami felcsigázta az önkormányzatok fantáziáját. Végül azonban az orvosok, asszisztensek és gépkocsivezetők megvétózták a tervet, a régi vezető lemondott, tehát most egy a körzetet ismerő doktornő vállalta be a működtetés feladatait – ugyanazokkal a feltételekkel, mint elődje.
Az ország nyugati megyéiben dolgozó háziorvosok kicsit irigykedve tekintenek burgenlandi társaikra, akik arról számolnak be, hogy ott a lakosság csak végső esetben fordul orvoshoz a rendelési időn túl. Nálunk viszont „lazábban” veszik az emberek az ügyeletet: sokszor akkor is késő este vagy hétvégén jelentkeznek, ha hét közben nem értek rá megmutatni valamit az orvosnak, netán nem tudtak gyógyszert íratni. Ebből a körből hallottuk példaként, hogy a hét elején, az éjszaka közepén hívták a szülők az ügyeletet, mert órák óta sírt a kisgyerek - aki persze békésen aludt, mire az orvos megérkezett. Ilyenkor az ügyeletes nyel egyet és tovább megy, a szülők pedig tudják, hogy legközelebb megint ugraszthatják, mert nem meri megtenni, hogy nem veszi komolyan a riasztást.
Készül a miniszteri rendelet a rendelési időn kívüli ügyeleti ellátás szakmai szabályairól. Selmeczi Kamill megerősíti, hogy ebben szerepelnie kellene az állami normatíva megemelésének, mert ma minden egy forinthoz egy másikat kell odatenni az önkormányzatoknak, hogy ne omoljon össze a rendszer és máris van olyan térség az országban, ahol ezt nem tudják kigazdálkodni a települések. A FAKOOSZ elnöke úgy tudja, Bodrogköz háziorvosai már bírósághoz fordultak, mert fizetésképtelenségre hivatkozva több önkormányzat nem fizette ki a nekik járó ügyeleti díjakat. Nemcsak az alapdíjakat kellene megemelni a zavartalan ellátás biztosításához, hanem azoknak az alkalmazottaknak a bérét is rendezni kellene, akik nem a vállalkozó háziorvostól, hanem az önkormányzattól kapják a juttatásukat. Az ügyeletben dolgozó gépkocsivezetők, ápolók, de takarítók sem kaptak egy fillért sem az utóbbi években.
