A szerb törvényhozás ezen a héten tárgyalja a törvényt, amely a tervek szerint az ország gazdasági helyzetének javítását szolgálja majd. A szerb állam a bruttó hazai termék (GDP) 11,8 százalékát költi a közszférában dolgozók bérére, a törvényjavaslat viszont ezt a számot a GDP 8 százalékában maximálja. A lépéstől azt várják, hogy megállítható, 2017-től pedig visszafordítható lesz az államadósság növekedése, amely jelenleg a GDP 74 százalékát teszi ki.
A törvénytervezet ugyan nem tartalmaz az elbocsátásokra vonatkozó számokat, csak azt határozza meg, hogyan kell megállapítani a dolgozók maximális létszámát, amit a jelenlegi adatokhoz képest leépítésekkel lehet majd elérni. A kormány adatai szerint a közszférában körülbelül 493 ezren dolgoznak. A szerb sajtóban megjelent becslések szerint ez a szükségesnél mintegy 30 ezerrel több, és a 9 ezres csökkentés így csak az első lépés a felduzzadt adminisztráció leépítésében.
A Vecernje Novosti című belgrádi napilap úgy értesült, hogy "csak" 4500 főt kell majd elbocsátani, ugyanennyien ugyanis nyugdíjba vonulnak. Az elbocsátottak a munkában töltött évek után 200 eurónyi (62 ezer forint) végkielégítést kapnak. A parlament emellett várhatóan azt a törvényt is elfogadja a héten, amely lehetővé teszi, hogy nyilvántartást vezessenek a dolgozók nemzeti hovatartozásáról. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy az arányos foglalkoztatás terén előrehaladást lehessen elérni a gyakorlatban - mondta az MTI tudósítójának Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti frakcióvezetője.
A részarányos foglalkoztatás a vajdasági magyarság szempontjából jelentős lépés, és a törvény elfogadásával - fogalmazott Pásztor Bálint - a vajdasági magyar politika 25 éves célkitűzése valósul meg. Leépítéskor nem csökkenhet a kisebbségekhez tartozó foglalkoztatottak részaránya a többségi nemzethez képest. Szerbiában a legutóbbi - 2011-es - népszámlálás adatai szerint 21 nemzeti kisebbség él.
A belgrádi parlament várhatóan pénteken szavaz a két törvénytervezetről.