Ki látja az adatainkat az egészségügyben?

Októberben megkezdődik az új egészségügyi informatikai fejlesztések kipróbálása, a parlament ősszel elfogadhatja az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokat, de az ellátórendszer egészében csak 2017-től lehet kötelező az egységes programok használata. Utána egészségügyi alapadatainkat, az orvosi beavatkozásokat, leleteket, a felírt recepteket az ország bármelyik ellátó helyén láthatja, akinek erre engedélyt adunk.

Az év végétől fokozatosan próbálják ki, majd vezetik be a hazai ellátórendszerben az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) egyes elemeit. A hazai klinikák, kórházak, szakorvosok és háziorvosok, gyógyszertárak egy minden egészségügyben dolgozó számára elérhető, közös internetes felületen találják majd meg a pácienseik ellátását megkönnyítő adatokat, de az ellátórendszer hétköznapi működését segítő jelentéseket is ezen a portálon keresztül lehet majd eljuttatni az országos intézetekbe, a döntéshozókhoz.

A 2013-ban kezdett fejlesztések nem nulláról indultak, hiszen eddig is működtek háziorvosi és kórházi vagy gyógyszertári elektronikus adatbázisok, amelyek összeköttetésben állnak az Országos Egészségbiztosító Pénztár (OEP) adatbázisával. Évek óta így ellenőrzik a felkeresett egészségügyi intézmények, hogy érvényes-e a TAJ kártyánk. Csakhogy a számtalan háziorvosi, kórházi, klinikai és gyógyszertári rendszer egymás között nem átjárható, ezért aztán a beutalók és a leletek, zárójelentések és CT-eredmények papíron vagy CD-n vándorolnak szerte az országban, amerre a páciens az évek során megfordul. Az egységes új internetes portált úgy fejlesztették ki, hogy ne kelljen minden eddigi adatbázist megszüntetni, hanem valamennyi képes legyen információt szolgáltatni az új rendszeren keresztül is. Minden intézményben párhuzamosan működnek majd az átmeneti években az eddigi adatrögzítő és kezelő szoftverek, de a további fejlesztéseket már csak az új rendszerben lehet elképzelni – erősítették meg a napokban egy szakmai konferencián.

Az ellátórendszerben dolgozók ebben az egységes térben nyomon tudják követni minden beteg életútját a születésétől a haláláig: mikor, miért jelentkezett vizsgálatra, milyen gyógyszert kapott, milyen kórházi beavatkozásra volt szüksége, ki kezelte, milyen leletek alapján. A közös internetes felületen a szakrendelőkben vagy más kórházakban dolgozó kollégák megbeszélhetik egymással a szükséges beavatkozások vagy kezelések részleteit, miközben egy időben nézhetik majd ugyanazokat a felvételeket, leleteket. Mindenkinek lesz egy – az ő sürgősségi ellátását megkönnyítő - e-profilja olyan alapadatokkal, mint a vércsoportja, gyógyszerérzékenysége, más allergiája, krónikus betegségei, de működik majd az egész országban egységes beutaló rendszer is. Ehhez a páciens is csatlakozhat, ha időpontot akar majd kérni egyes vizsgálatokra. Az elektronikus receptkezelő program pedig megmondja, mikor és ki írt fel gyógyszert a betegnek, azt kiváltotta-e és ha igen, pontosan hol tette meg.

Mivel sokfelé régi, elavult számítógépekkel dolgoznak az egészségügyben, az új szolgáltatások zavartalan működéséhez gépeket, sőt szervereket is venni kell, ezek beszerzése is tart már - ismertették.

A nagyon összetett adatbázis minden elemét nem élesítik egyszerre, először csak bizonyos adatokhoz lehet majd hozzáférni ezen a felületen keresztül, majd amikor az látszik, hogy az egészségügyi felhasználók már eligazodnak benne, felkészültek a használatára, akkor mondja ki az ágazati vezetés, hogy országosan is elindulnak vele. A rendszer októberre kész a tesztelésre, a jelentkező intézményekben először szűk körben gyűjtik a tapasztalatokat, ahol kell, finomítanak és ma úgy gondolják, hogy a teljes csomag 2017 januárjától lehet kötelező az egészségügyi ágazat valamennyi szereplője számára.

A szerteágazó technikai csomagnak mégsem az elektronikai fejlesztés a legérzékenyebb része, hanem az életünk adatainak kezelése, annak megakadályozása, hogy ezek az információk illetéktelen kezekbe, netán a nyilvánosság elé kerüljenek, de azt is meg kell akadályozni, hogy adott orvos hozzáférjen, ha a beteg vele nem szeretne együttműködni, mert mondjuk úgy gondolja, hogy korábban félrekezelte. Az őszi parlamenti időszak kezdetére elkészül az „Egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény”, továbbá a személyazonosítás szabályait tartalmazó törvény módosítása, és az informatikai csomag jogászai azt ígérik, mire 2017-ben kötelező lesz ezeknek az adatbázisoknak a használata valamennyi állami fenntartású egészségügyi intézményben, az állami szerveknél, mint amilyen az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, továbbá a mentőknél és a gyógyszertárakban, addig a végrehajtási utasítások is megszületnek hozzá és 2017 januárjában lehet élesíteni a rendszert. Arról nem esett szó a konferencián, hogy bennünket, betegeket ki tanít majd meg a használatára.

Az orvosok nem kíváncsiak

Az orvosok és gyógyszerészek a beteg kórtörténetéről az utóbbi években már lekérdezhettek bizonyos adatokat, de a hazai egészségügyi adatvédelemmel foglalkozó egyik legismertebb szakember közérdekű adatkérése alapján egyértelmű, hogy csak a háziorvosok élnek a lehetőséggel. Alexin Zoltán az OEP-től kapott információk alapján azt tette közzé a tisztessegesadatkezeles.hu oldalon, hogy minden második háziorvos már használta a rendszert, de mindössze 100 ezer emberről kérdeztek le adatokat. Körzetenként 20-30 betegről viszont akár évente többször is keresnek információt. A 30 ezer szakorvosból eddig nem egészen 400 élt a lehetőséggel és a 6 ezer gyógyszerésznek is csak tizede lépett be az adatbázisba. A betegek sem aktívabbak: letilthatnák ugyan a hozzáférést az egészségügyi adataikhoz, de ezt eddig csak minden negyvenedik tette meg.