Magyarországon virágzik az emberkereskedelem - hazánk egyszerre forrása, tranzit- és célországa is a férfiakat, nőket és gyerekeket kényszermunkára és szexrabszolgaságra kényszerítő emberkereskedelemnek az Egyesült Államok külügyminisztériumának éves jelentése szerint. A világ 188 országát vizsgáló kutatás rámutatott: hazánk nem felel meg teljes mértékben sem a megelőzés, sem az áldozatvédelem, sem pedig az emberkereskedők elleni fellépés minimumkövetelményeinek, ezért - az elmúlt évekhez hasonlóan - újból a kettes, "problémás" kategóriába sorolták (ide tartozik például még Horvátország vagy Románia is).
Az első kategóriába értelemszerűen azok az országok kerülnek, ahol hatékonyan működik az emberkereskedelem elleni küzdelem: ide sorolták most például Szlovákiát, Lengyelországot, illetve az összes nyugat-európai országot is. Magyarország legutoljára 2008-ban kapott helyet a "legjobbak" között. A harmadik, vagyis a legrosszabb kategóriába sorolták mások mellett Oroszországot, Szíriát, Észak-Koreát is.
Az emberkereskedelem globális szinten hatalmas kihívásokat jelent, az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) kimutatásai szerint a helyzet évről évre romlik, egyre több regisztrált esetet tartanak számon, miközben egyre kevesebb eljárás indul emberkereskedők ellen. Visszaszorítása azért is nehéz feladat, mert tulajdonképpen globális üzletággá nőtte ki magát, amely világszerte több tízmilliárd eurós profitot termel a bűnszervezetek számára. Célja többféle lehet: eladhatnak embereket rabszolgaságra, de ide tartozik a kényszermunka és a szervkereskedelem is.
Az ENSZ kutatása szerint Európában a szexuális kizsákmányolás áll a legelső helyen, a regisztrált esetek harmadában az áldozat 18 éven aluli. Nincs ez másként Magyarországon sem, nagyon sok a kiskorú áldozat, s az emberkereskedelem hazánkban elsősorban ugyancsak a prostitúcióval, valamint a kényszermunkával függ össze. Érintettségünk nemzetközi szinten is növekszik, az Europol adatai szerint a 2009-2013 között indított nyomozások minden ötödik áldozata magyar származású volt.
Nem meglepőek az amerikai külügyi jelentés azon megállapításai, amelyek arra vonatkoznak, mely társadalmi csoportokból kerülnek ki a magyar áldozatok. Többségük hajléktalan, mélyszegénységben élő és/vagy roma. A nőket és a gyerekeket jellemzően szexrabszolgának adják el (főleg Svájcban és Hollandiában), míg a férfiak legtöbbször kényszermunkásként kerülnek külföldre. A gyermekáldozatok helyzetét tekintve a jelentés kiemeli: nagy részük roma származású, szegény családból vagy állami gondozásból jönnek, ami rávilágít az ellátórendszer, illetve a gyermekvédelem hiányosságaira is.
Kifejezetten a gyermekkereskedelemmel foglalkozik a CONFRONT-projekt nevű nemzetközi kutatás, amelyben Magyarország is részt vesz a Közép-európai Egyetem (CEU) Közpolitikai Tanulmányok Központjának vezetésével. Az eredmények szerint az elkövetők a gyermekkereskedelmet Magyarországon nem tartják kockázatosnak, mert a bűnüldözés területén is nagy hiányosságok vannak, a rendőrségi nyilvántartások sokszor torz képet mutatnak, és gyakran előfordul, hogy még hatósági szinten sincsenek tisztában az ember- és gyermekkereskedelem fogalmával.
Az emberkereskedelem ugyanis nemcsak azt jelenti, amikor valakit pénzért eladnak; ide tartozik az is, amikor valakit kényszermunkára, prostitúcióra, koldulásra kényszerítenek kizsákmányolás céljából. Gyerekek esetében mindez akkor is emberkereskedelemnek minősül, ha nincs "kényszerítő erő". Előfordul, hogy a hatóságok nem veszik figyelembe, hogy például egy 17 éves prostituált jogi értelemben még gyereknek számít, és ezért nem áldozatként, hanem elkövetőként tekintenek rá (gyereknek jellemzően a 14 éven aluliakat tekintik).
A kutatók szerint hazánkban a felderítés sem egyszerű, hiszen csak akkor indul nyomozás, ha feljelentés történik, holott az uniós irányelvek szerint már akkor is meg kellene kezdeni a vizsgálódást, amikor felmerül a bűncselekmény gyanúja. A jelenségre az amerikai külügyi jelentés is felhívta a figyelmet, hangsúlyozva: a hatóságok azoknak az áldozatoknak sem nyújt megfelelő védelmet, akik az emberkereskedők ellen tanúskodnának, a tanúvédelmi programban is eddig csak egy áldozat vett részt.
Mindezen felül az emberkereskedelem új kihívások elé néz globális szinten az egyre nagyobb méreteket öltő migráció miatt. A tömeges népvándorlást az emberkereskedők igyekeznek kihasználni: az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának júniusi jelentése szerint azok a migránsok, akik hivatalos okmányok, a helyi törvények és a nyelv ismerete nélkül utaznak országokon keresztül, különösen veszélyeztetettek , a menekülők könnyen munkaügyi vagy szexuális kizsákmányolás áldozataivá válhatnak. Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet ezért arra szólította fel a kormányokat, tegyenek meg mindent a biztonságot kereső emberek épségéért, és tegyenek hatékony lépéseket az emberkereskedő csoportok bíróság elé állítása érdekében.
A migránsok körén belül is különösen veszélyeztetett csoportot jelentenek a gyerekek, akik gyakran kísérő nélkül vándorolnak - családjukat útközben vagy már hazájukban elveszítették, de az is előfordul, hogy épp szüleik unszolására indulnak útnak. Az ENSZ 2014-es évre vonatkozó adatai szerint a menekültek 51 százaléka 18 éve alatti. Csak Magyarországra a bevándorlási hivatal szerint mintegy 3800 kísérő nélküli gyermek érkezett idén júniusig, ez majdnem kétszerese a korábbi számnak. A gyerekek többsége 15-17 éves kamasz, de egyre többen érkeznek, akik csupán 10-12 évesek. A kiszolgáltatott, papírok és szülők nélkül, több ezer kilométert is utazó gyerekek könnyen eltűnhetnek és emberkereskedők áldozataivá válhatnak.