G.M.;

Barack Obama;Vlagyimir Putyin;hidegháború;Iszlám Állam (IS);iráni nukleáris megállapodás;

2015-08-05 07:40:00

Marad az amerikai-orosz hidegháború

Rövid ideig úgy tűnt, olvadás következhet be a hidegháború óta nem tapasztalt mértékben befagyott amerikai-orosz viszonyban. Az iráni nukleáris megállapodás tető alá hozásában tapasztalt együttműködésnek azonban egyelőre nincs folytatása, visszatért a hidegháborús hangulat.

Az iráni atomprogramról folyó nemzetközi tárgyalásokon meglepő egységet mutatott fel az Egyesült Államok és Oroszország. Barack Obama személyesen méltatta az orosz diplomácia aktív hozzájárulását a megállapodás véglegesítésében. A közeledés látványos volt, olyannyira, hogy megindultak a spekulációk arra vonatkozóan, hogy Washington és Moszkva, vélhetően Ukrajna kárára, kiegyezik. A két nagyhatalom közötti viszony ugyanis a Krím félsziget orosz annexiója és a kelet-ukrajnai orosz beavatkozás miatt került a hidegháború óta nem tapasztalt mélypontra.

A feltételezések nem voltak alaptalanok, hiszen megszaporodtak a magas szintű diplomáciai találkozók, John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egyre gyakrabban és, legalábbis a hivatalos közlemények szerint, egyre szívélyesebben tárgyalt egymással. Hosszú „mosolyszünet” után, június 25-én és július 15-én telefonon egyeztetett barack Obama és Vlagyimir Putyin is. A nagy áttörés azonban nem következett be, Szíria és Bashar el-Aszad támogatása kapcsán újra a feszültség került előtérbe az amerikai-orosz viszonyban.

Hétfőn jelentette be Washington, hogy engedélyezi a légicsapásokat az általa kiképzett szír felkelők védelmében, minden támadó, akár a szír kormányerők ellen is. Már az sem helyeselte az Aszad rezsim mellett töretlenül kiálló Moszkva, hogy az amerikai hadsereg májusban kiképzési és felfegyverzési programot indított Törökország területén a politikailag mérsékeltnek tartott szíriai felkelők számára, harcképessé tegye őket az Iszlám Állam (IS) ellen. A légicsapások engedélyezése akár a szíriai kormányerők ellen is, végképp kiváltotta az orosz nemtetszést.

Hétfőn a külügyminiszterek dohai találkozóján Szergej Lavrov már kontraproduktívnak nevezte a légicsapások engedélyezését a szíriai kormányerők elleni, állította csak tovább bonyolítanák az IS elleni harcot. Azt hangsúlyozta, hogy a terrorcsoport a legfőbb veszélyforrás Szíriában és Irakban, Moszkva emiatt támogatja mindkét ország kormányát. A nyugat, így Washington is azonban csak az iraki kormányt tekinti partnernek az IS elleni harcban.

Tegnap aztán Moszkva bejelentette, nemzetközi összefogást sürget az IS ellen, mert aggasztja a terrorcsoport növekvő befolyása a térségben. (Az összefogás nyilván létezik, csak abban nem játszik szerepet Oroszország.) A bejelentés vélhetően burkolt kritika volt az amerikai vezetésű koalíció eddigi sikertelenségére. Az Obama-adminisztráció egy névtelenül nyilatkozó tisztségviselője is épp tegnap ismerte el a CNN-nek, hogy az IS a légicsapások ellenére erősödött. A Kreml nem közölte a terv részleteit, de mindenkit együttműködésre szólított fel. Az orosz elnöki szóvivő úgy fogalmazott, a nemzetközi közösség „koordinálatlan” hadműveletei csak rontanak a helyzeten, különösen Szíriában.