A kegyetlenül meggyilkolt 11 éves kisfiú, Szita Bence kegyeleti jogait figyelembe véve utasította el a törvényszék elnöke a kérelmet a levéltári törvényre és a személyiségi jogokról szóló törvényre hivatkozva. Ezekben szerepel a 30 éves határidő, tehát szó sincs arról, hogy 30 évre titkosították az aktákat. Nem tartották szerencsésnek a nyilvánosságot, mert ha egy újságírónak hasonló célból kiadják az aktákat, mások is kikérhetik, esetleg fotókat másolhatnak ki belőle.
A szóvivő határozottan cáfolta a Bors felvetését, miszerint egy azóta elhunyt tanú miatt rendelték el a titkosítást. A Bors egy névtelenséget kérő forrásra hivatkozva írta meg, nem kizárható, hogy az ügy egyik fontos mellékszereplőjének a személye indokolja a „diszkréciót”. Ez a szereplő nem más, mint V. Andrea, aki a Bencét meggyilkoltató Polcz Erikát összeismertette Kertész Józseffel, valamint azt tanácsolta Polcznak, hogy vigye hozzá Bencét ördögűzésre. V. Andrea egy független egyház tagja volt, és a Kertész Józseffel készült börtöninterjúnkban maga Kertész úgy írta le: sok befolyásos embert ismert Kaposváron. A bírósági tárgyalássorozat előtt V. Andrea öngyilkosságot követett el.
A 11 éves Szita Bencét 2012. október 29-én különös kegyetlenséggel ölte meg a börtönből frissen szabadult Bogdán és Kertész. Bogdán csaknem huszonöt percig kínozta a kisfiút, Bencén a boncoláskor ötvenkét – késtől és ásótól származó – sérülést találtak. A gyerek még életben volt, amikor a megásott gödörbe húzták és eltemették. Polcz, Bogdán és Kertész is tényleges életfogytiglani büntetést kapott.
