Világbajnok az Egyesült Államok csapata női vízilabdában

Az Egyesült Államok válogatottja szerezte meg az aranyérmet a kazanyi vizes világbajnokság női vízilabdatornáján, miután a péntek esti döntőben legyőzte Hollandia együttesét.

A kemény csatát hozó, szoros emberfogás jellemezte összecsapáson az első negyedben egyetlen gól esett az Európa-bajnoki ezüstérmes hollandok jóvoltából. A második negyedben átvették az olimpiai bajnoki címvédő amerikaiak a vezetést, de a nagyszünetre 2-2-es döntetlennél vonulhattak el a csapatok.
A legutóbbi vb-n, 2013-ban Barcelonában hetedik hollandok és a katalán fővárosban ötödikként végzett amerikaiak csatájában a folytatásban utóbbiak kerekedtek felül: 5-3-ra elhúztak, s az előnyből egy gólt megőrizve végül 5-4-re nyertek, megszerezve a világbajnoki címet.

Eredmény, női vízilabda, döntő:

Egyesült Államok-Hollandia 5-4 (0-1, 2-1, 3-1, 0-1)

korábban:
bronzmérkőzés:
Olaszország-Ausztrália 12-10 (3-2, 2-1, 0-2, 2-2 - 5-3) - büntetőkkel

az 5. helyért:
Kína-Görögország 13-12 (4-2, 1-3, 2-1, 2-3) - ötméteresekkel: 4-3

a 7. helyért:
Spanyolország-Oroszország 15-10 (5-3, 3-4, 4-1, 3-2)

A 2015-ös kazanyi vb női vízilabdatornájának végeredménye:
1. Egyesült Államok
2. Hollandia
3. Olaszország
4. Ausztrália
5. Kína
6. Görögország
7. Spanyolország
8. Oroszország
9. MAGYARORSZÁG
10. Brazília
11. Kanada
12. Kazahsztán
13. Új-Zéland
14. Franciaország
15. Japán
16. Dél-afrikai Köztársaság

Szerző

Szkopje a Gruevszki-ügyet emberi jogi kérdésnek tartja

Publikálás dátuma
2019.02.22 08:30
Szkopje számára most a legfontosabb a NATO-tagság és az uniós csatlakozás
Fotó: Anadolu Agency/ Vedat Abdul
Feltűnően barátságosan és elismerően beszélt a magyar kormányról és a kétoldalú kapcsolatokról az európai ügyekért felelős észak-macedón miniszterelnökhelyettes a brüsszeli Európai Politikai Központ nevű kutatóintézetben tartott előadásában, majd a Népszavának adott interjújában. Bujar Osmanit többek között arról kérdeztük, mennyire terhelte meg a két ország közötti kapcsolatokat a Gruevszki-ügy. Emlékezetes, hogy a korrupciós ügyek miatt börtönbüntetésre ítélt Nikola Gruevszki volt kormányfő magyar diplomáciai segítséggel szökött meg a felelősségre vonás elől, majd Magyarországon kapott menedékjogot. Észak-Macedónia kezdeményezte a kiadását, az eljárásnak azonban még nincs vége, és annak várható eredményéről Bujar Osmani nem kívánt találgatni: “A döntés az igazságszolgáltatás, és nem a politikusok dolga” — jegyezte meg. A NATO-hoz frissen csatlakozott és az európai uniós felvételi tárgyalások előtt álló álló nyugat-balkáni ország vezetése igyekszik jó viszonyt ápolni euroatlanti partnereivel. Osmani szerint 2019 “az aratás éve” lesz Észak-Macedónia számára. A tagállamoknak az idén kell ratifikálniuk az észak-atlanti szövetséghez tartozást szentesítő jegyzőkönyvet. Az EU kormányai pedig várhatóan júniusban eldöntik, mikor kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások a 2005 óta tagjelölt országgal. “Magyarország akárcsak a múltban, a jelenben is euroatlanti csatlakozásunk egyik fő támogatója. Úgy tudom, hogy a magyar parlament az elsők között szeretné jóváhagyni NATO-tagságunkat. Emellett a magyarok sürgetik, hogy minél előbb megkezdhessük a tárgyalásokat az EU-val. Nemrég állt munkába nálunk egy magyar szakértő, hogy segítse uniós felkészülésünket. Nagyon számítunk a magyarok támogatására júniusban, amikor az EU Tanácsa dönt a tárgyalások megkezdéséről. A magyar-észak-macedón viszony jóval szélesebb és mélyebb, mint egy magánszemély menedékkérelme, amit mi emberi jogi, és nem politikai kérdésnek tekintünk” — mondta lapunknak a kormányfő-helyettes. Bujar Osmani nem kívánta kommentálni sem a Gruevszki ellen folyó vizsgálatok, sem a menekülés részleteiről folyó nyomozás állását. Kérdésünkre, hogy a volt kormányfő sikeres elmenekülése mit üzen a korrupció elleni küzdő erőknek, a politikus annyit mondott: egyedi esetekből nem lehet általános következtetéseket levonni. “Meg kell vizsgálni, hogy mi történt, az érintett személy élete valóban veszélyben forgott-e (Nikola Gruevszki ezt nevezte menekülése okának — a szerk.), majd meghozni a szükséges döntéseket”. 
Frissítve: 2019.02.22 08:30

Az izraeli külügyminiszter nem bánja a lengyelek antiszemitizmusáról mondott szavait

Publikálás dátuma
2019.02.22 07:44

Fotó: AFP/ JANEK SKARZYNSKI
Nem bánta meg az izraeli ügyvezető külügyminiszter, amit a lengyelek antiszemitizmusáról mondott, dacára annak, hogy amiatt elmaradt a Visegrádi Négyek és a zsidó állam jeruzsálemi csúcstalálkozója, mivel Lengyelország lemondta részvételét.
Jiszráel Kac február 17-én egy tévéműsorban idézte fel a néhai Jichák Samír kormányfő 1989-ben elhangzott véleményét, amely szerint "a lengyelek az anyatejjel szívták magukba az antiszemitizmust". Samír apját lengyelek ölték meg a második világháborúban. "Nem sajnálom amit mondtam, holokauszttúlélők gyereke vagyok, és amikor a múltról kérdeznek, akkor az igazat kell mondanom" - jelentette ki az ügyvezető külügyminiszter a tizenhármas kereskedelmi tévécsatorna híradójában csütörtök este. "Sok lengyel vett részt és működött együtt a nácikkal a holokausztban, és széleskörű volt az antiszemitizmus a második világháború előestéjén és alatt Lengyelországban"- közölte Kac. "De ez nem akadályozza meg, hogy manapság együttműködjünk a lengyel kormánnyal stratégiai kérdésekben"- tette hozzá. A tizenhármas tévé külpolitikai szakértői szerint egyelőre nem várható a kapcsolatok rendezése és izraeli bocsánatkérés, mivel mindkét országban választási időszak van. Izraelben április 9-én tartják a parlamenti választást, amely után várhatóan megpróbálják majd elsimítani a Lengyelországgal kialakult diplomáciai vitát.
Szerző