A helyi civil szervezetek által rendezett, de mindenki által a magyarországi pártok erdélyi kihelyezett rendezvényének tekintett nyári táborok, a tusványosi és a borzonti-gyergyószentmiklósi általában nem múlnak el utólagos politikai feszültség nélkül, anélkül, hogy a román politikum valamely ott elhangzott szónoklat miatt ne tiltakozna. Általában az autonómiával kapcsolatos magyar kormányzati kijelentések szokták „kiverni a biztosítékot.”
Az utóbbi idők legnagyobb ilyen jellegű vihara 2013-ban tört ki, amikor Traian Basescu volt elnök kilátásba helyezte Tusványos betiltását is és állította, "az idei volt az utolsó év, amikor a teljes magyarországi politikai elit zavartalanul lófrált Hargita és Kovászna megyében. Ami sok, az sok, és ez többé nem fordulhat elő." Hozzátette, az idén "pofátlanokká" váltak a magyarországi politikusok. Ekkor az Orbán Viktor mellett fellépő Tőkés László arra kérte a magyar miniszterelnököt, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi státust” az erdélyi magyarok érdekében.
Ugyanebben az évben Vona Gábor is a román sajtó "sztárjává" vált azáltal, hogy a Borzonton az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) által szervezett táborban a romániai magyarok helyzetéről úgy vélekedett: ha a magyar érdek csak konfliktus vállalásával képviselhető, akkor a konfliktust is vállalni kell. Ezután több jobbikos vezető politikust kitiltottak Romániából, többek között Szávay István nemzetpolitikáért felelős alelnököt egy évre.
Az idén egyik rendezvény sem okozott a 2013-hoz mérhető vihart a magyar-román kapcsolatokban, egyik magyar politikus előadása sem váltott ki tiltakozást, ugyanis mind Orbán, mind Vona a magyar belpolitikai narratíváját folytatta az erdélyi táborokban is. (A miniszterelnök közösségi oldalára kitett fotók okozta ugyan felháborodást és külügyi tiltakozást, de a beszéd maga nem.)
Vona Gábor Jobbik elnök erdélyi szereplése kapcsán a legnagyobb hírnek azt tartotta a román média, hogy a magyar pártelnök bejelentette, „lejjebb teszi a lécet nyilatkozataiban, mivel pártját szélsőséges pártként sorolták be és a román Új Jobboldalhoz hasonlítják”. Előadásában pártja kormányzati álmait ismertette. Úgy fogalmazott, a Jobbik csak néppártként válhat kormányképes erővé Magyarországon, és pártja életében elérkezett az az idő, amikor „kóstolgatni kell a kormányzás felelősségét", és „minden mondatot, gondolatot a leendő kormányzás fényében kell megvizsgálni". Hangoztatta, a Jobbikban nincs helye náci romantikának.
Az Erdélybe visszatérő Szávay István alelnök viszont Romániát érintő kérdésre is kitért. Azt mondta, meggyőződése, hogy Románia és Moldova 10-20 éven belül egyesül és a két ország egyesülése lehetőségeket is jelent az erdélyi magyarság számára. Elképzelése szerint ez az egyesülés nem képzelhető el Románia valamilyen szintű föderalizálása nélkül, ami viszont jobb lehetőségeket teremt a magyar érdekek regionális szintű megjelenítésére. A megközelítést nem kommentálta a román média, hiszen a román-moldáv egyesülés kényes és támadható téma.
