Amikor egy sikeres üzletember úgy érzi, hogy a politika betette piszkos lábát a kereskedelembe,
amikor egy közismert vállalkozó többször is gecinek nevezheti volt barátját, az ország miniszterelnökét,
amikor a hatalom válaszul minden eszközzel igyekszik megfojtani az immár ellenséggé lett ember cégeit,
amikor közbeszerzéseket úgy pályáztatnak, hogy ne kelljen nyilvánosan versenyeztetni,
amikor az egészségügyre vagy az oktatásra is fordítható milliárdokból inkább futballpályákat építenek,
amikor egy államtitkár szerint nem kellene követelni a vasárnapi vásárlást, ha igaz, hogy négymillió szegény él az országban,
amikor plakátokkal és hirdetésekkel kell bizonygatni, hogy "A magyar reformok működnek",
amikor a Quaestor-ügyről a miniszterelnök annyit mond, hogy "kinyílik a bicska az ember zsebében",
amikor viszont a pénzügyi botrányok károsultjainak kártalanítása nem azonos alapelvekre épül,
amikor Brüsszelben sorozatban indítanak kötelezettségszegési eljárásokat Magyarország ellen,
amikor folyamatosan harcot hirdetnek az unióval, de az uniós pénzek nélkül sehol sem lennénk,
amikor a haverok, ismerősök és a megbízható emberek jutalmul trafikokat kapnak,
amikor a mutyizás országszerte elfogadott tevékenységgé, szinte sporttá válhat,
amikor csak országos tüntetések hatására hajlandók elállni bornírt ötletektől, amilyen például a netadó,
amikor egy kormány vasfüggöny építésével és álságos propagandával gyűlöletet szít,
amikor a bűnüldözés egyik fő tevékenysége, hogy a politikai ellenfeleket vezetőszíjon mutogassák,
amikor öt évi kormányzás után még mindig Gyurcsány Ferencet tekintik a legfőbb ellenségnek,
amikor az Alkotmánybíróság elnöke azzal kérkedik, hogy legitimációjuk csak közvetett és a felelősségük nem olyan erős,
amikor a közszolgálati csatornák politikai műsorainak egyetlen törekvése, hogy megfeleljenek a hatalom elvárásainak,
amikor a miniszterelnök úgy véli, az győz, aki mélyebben érti meg a múltat, és abból bátran von le következtetéseket.
amikor egy sikeres politikus úgy nyilatkozik, hogy őt már nem érdekli a Fidesz.
Akkor joggal hangzik el, hogy ahol a tisztesség véget ér, ott kezdődik a politika.
És akkor ehhez nincs mit hozzátenni.
