Markó Béla: nem üzengetni, tárgyalni kellene

Publikálás dátuma
2015.08.12. 21:30
Markó Béla szerint a szónoki pulpitus nem helyettesítheti a tárgyalóasztalt FOTÓ: NÉPSZAVA
A kilencvenes években mind Magyarország, mind Románia érdeke volt a zökkenőmentes államközi kapcsolat, mert a szomszédsági viszonyok rendezettsége az euro-atlanti integráció feltétele volt. De muszáj nekünk barátok maradnunk? Mindkét ország NATO- és EU-tag, ki nem rúgnak már, s a történelem sem fog megváltozni, az erdélyi magyarok is romániai magyarok maradnak…. Erőltessük, ami nem megy? Markó Bélát, az RMDSZ volt elnökét, Románia volt miniszterelnök-helyettesét kérdeztük.

Folytatódik a magyar-román diplomáciai csörte 

Hétfőn Bukarestben kérették be a magyar nagykövetség képviselőjét (a nagykövet épp szabadságát tölti), kedden Budapesten hívták vörös szőnyegre a román nagykövetet. Ezzel azonban nem zárult le a magyar-román diplomáciai szópárbaj legújabb fejezete.A román külügy közleményben jelezte, csak kihallgatáson vett részt a budapesti román nagykövet, akit magyar közlés szerint viszont bekérettek a Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM).

A magyar változat szerint Magyar Levente KKM államtitkár kérette hivatalába Victor Micula budapesti román nagykövetet, és kért magyarázatot Victor Ponta román miniszterelnök kijelentése kapcsán, mert Ponta hétfőn egy román hírtelevízió esti adásában „Magyarországot elfogadhatatlan vádakkal illette”. Bukarest arra reagált, hogy Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete a Romania Libera napilapban hétfőn közölt interjúban, azt nyilatkozva, hogy a román fél részéről hiányzik a jószándék egyes együttműködési kérdésekben.

Az ominózus tévéadásban a román miniszterelnök azt mondta, Magyarország provokálja Romániát, miközben a magyar kormány az európai országok és az Egyesült Államok részéről is „rendszeres bírálatoknak” van kitéve antiszemitizmusáért, revizionizmusáért, oroszbarátságáért, a bevándorlók ellen épített kerítésért. Ponta szerint a budapesti kormány arra tesz kísérletet, hogy „Romániát is belerángassák a botrányba”. Hozzátette, nem kíván bekapcsolódni ebbe a játékba, és azt akarja, hogy a magyar kormány feleljen azért, amit tesz.

A magyar külügyi közlemény szerint „a román kormányfő újfent magyarellenes agitációval kívánja elfedni azt a belpolitikai válságot, amelyet kormánya tagjainak sorozatos vád alá helyezése és elítélése okoz”.Válaszképpen Ponta Facebook-oldalán reagált. „Nem akarok belesétálni Budapest provokációs csapdájába, de a román kormány nem tűrheti a végtelenségig Magyarország bukaresti nagykövetének vagy az országunkba látogató magyar hivatalosságoknak az elfogadhatatlan kisiklásait”. A román miniszterelnök szerint a román külügyminisztérium kiegyensúlyozottan és az európai normákkal összhangban reagált a magyar nagykövet kijelentéseire.

"Tisztelem Magyarországot és a magyar népet, de nem kell jóváhagyást kapnom Budapestről ahhoz, hogy véleményt nyilvánítsak az országomat érintő kérdésekről" - fogalmazott Ponta. Hozzátette: a román politika más szereplőitől eltérően őt nem kényszerítik az Európai Néppárt vezetői arra, hogy "behunyja a szemét", és "alázatosan lenyelje" a diplomáciai szabályok és a két ország közötti tisztelet talajáról elrugaszkodott kijelentéseket.

Orbán Viktor „barátja”, Traian Basescu volt államfő is megszólalt. Basescu a határon túli románok marosfői nyári táborában, ahol 2013-ban megígérte, hogy „rendre utasítja” Budapestet, mert „pofátlanokká váltak” a magyar politikusok és azt is kilátásba helyzete, hogy a magyar kormányzati szereplők nem fognak többé zavartalanul „lófrálni” Hargita és Kovászna megyékben, most sem ragaszkodott a diplomácia szabályaihoz, „pofa kérdésről” beszélt.

"Úgy gondolom, mi nem piszkálunk bele Magyarország térképébe, bár piszkálhatnánk a határ és a Tisza közötti részt, de mi illedelmesek és jólneveltek vagyunk. Majd kijelentjük, hogy ne mondják meg nekünk, hogyan rendezzük a régióinkat, és ezek mennyire legyenek autonómok. (...) Szóval a probléma pofa kérdése, és teljesen komolyan mondom, hogyha ragaszkodnak a magukéhoz Székelyföld autonómiájával kapcsolatban, nem látom, miért ne beszélhetnénk a határ és a Tisza közötti terület autonómiájáról" - mondta Basescu.

Szerző

Berlin elutasítja az új mentőcsomagot

A német pénzügyminisztérium elégtelennek tartja és elutasítja az új görög mentőprogramról az athéni vezetés és a hitelezők képviselői által kötött megállapodást - jelentette szerdán a Bild című német lap uniós forrásokra hivatkozva.

A német pénzügyminisztérium elemzése szerint a megállapodás csaknem minden eleme visszalépést jelent a júliusi rendkívüli euróövezeti csúcstalálkozón hozott döntésekhez képest, és csupán a munkaerőpiac liberalizációjáról, a nyugdíjreformról és a pénzügyi rendszer megerősítéséről szóló elemek mutatnak "jelentős egyezést" a brüsszeli csúcs döntéseivel - áll a Bild online kiadásában megjelent beszámolóban.

A Die Welt című laphoz is eljutott elemzés szerint Berlinnek három fő kifogása van: bizonytalan, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csatlakozik-e az új mentőprogramhoz; nem látható, hogy miként lehet biztosítani a görög államadósság fenntarthatóságát; és az sem világos, hogy gyorsan felállítható-e a tervezett privatizációs  vagyonkezelő alap.

Az ügyben az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa, az Eurogroup (eurócsoport) határoz majd pénteken. A német pénzügyi tárca az értekezletre készített elemzésében azt is írta, hogy a tervezett reformoknak nincs egyértelmű irányuk és pontos menetrendjük. Berlin kifogásolja továbbá, hogy egy sor fontos döntést csak október vagy november után hoznak meg - ismertette a Bild és a Die Welt a pénzügyminisztériumi elemzést.

A Die Weltnek kormányzati források azt mondták: "Megállapodást szeretnénk, mert mi is elismerjük, hogy Athén tett erőfeszítéseket, de egy még egy sor fontos kérdést tisztázni kell ahhoz, hogy a megállapodással kiállhassunk a Bundestag (a törvényhozás alsóháza) elé".

Lényegében ugyanezt mondta a pénzügyminisztérium szóvivője is, aki a beszámolókra reagálva közölte, hogy a dokumentum nem a megállapodás elutasításáról, hanem a még nyitott kérdések megjelöléséről szól.

Az Európai Bizottság szóvivője és Evklídisz Cakalotosz görög pénzügyminiszter kedden bejelentette, hogy technikai szinten létrejött a megállapodás Görögország és hitelezői között. Az új, sorban harmadik, várhatóan 86 milliárd eurós mentőprogram elindításához az eurócsoport jóváhagyása mellett hét euróövezeti ország parlamentjétől, köztük a Bundestagtól is felhatalmazás szükséges. A Bundestag a legutóbbi tervek szerint kedden szavaz a mentőprogramról.

Szerző
Frissítve: 2015.08.12. 22:12

Elpusztult Uggie, A némafilmes kutyasztárja

Publikálás dátuma
2015.08.12. 19:33
Fotó: David Livingston/Getty Images
Elpusztult Uggie, a többszörösen Oscar-díjas The Artist - A némafilmes című alkotás kutyasztárja Los Angelesben.

A prosztatarákban szenvedő 13 éves Jack Russell-terriert, amely Reese Witherspoon és Robert Pattinson mellett is szerepelt a Vizet az elefántnak című 2011-es mozifilmben, tulajdonosa és idomárja, Omar von Muller Facebook-bejegyzése szerint kedden altatták el.

A 2002-ben született Uggie kölyökként alig kerülte el a sintértelepet, megmenekülését a kutyaidomár Mullernek köszönhette, aki a szórakoztatóiparban való szereplésre nevelte az állatot.

Uggie először reklámokban tűnt fel, mielőtt Michel Hazanavicius The Artist - A némafilmes című filmjében a főhős hűséges társát alakíthatta. A Jean Dujardin és Bérénice Bejo főszereplésével készült fekete-fehér alkotás 2012-ben öt Oscar-díjat nyert, Uggie-t pedig a cannes-i filmfesztiválon a legjobb kutyaalakításért járó Palm Dog-díjjal jutalmazták. Emellett Uggie lett az első kutya, amely 2012-ben otthagyhatta mancslenyomatát a hollywoodi Grauman's Chinese Theatre előterében.

A négylábú végül 2012-ben vonult vissza hivatalosan, ám ezután is feltűnt kisebb szerepekben, például a Key & Peele című amerikai televíziós vígjátéksorozatban. Emellett egy emlékirat is megjelent Uggie, the Artist: My Story címmel, amelyet a kutya nevében Wendy Holden írt.

http://www.theguardian.com/film/2015/aug/12/uggie-the-dog-star-of-the-artist-dies-aged-13

Szerző