A zsidótörvényeket előkészítő, majd megszavazó egykori kultuszminiszter nem olyan példakép, akinek emlékművet kellene állítani. Ezt a zárt ajtók mögött szerdán el is mondta az Országházban ülésező Zsidó Közösségi Kerekasztal résztvevőinek Lázár János és Balog Zoltán. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy Hóman Bálint személyének megítélése nem politikai, hanem történettudományi kérdés, így a kormány fontosnak tartaná, hogy a Magyar Tudományos Akadémia állást foglaljon Hóman történelmi és közéleti tevékenységével kapcsolatban.
Erről Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára beszélt, amikor lapunk megkérdezte, szóba került-e az egykori kultuszminiszterről felállítandó szobor ügye. Arra is kíváncsiak voltunk, mi lesz a kormány következő lépése, hiszen a nagy felháborodást, tiltakozást kiváltó emlékmű felállítását Székesfehérvár fideszes többségű képviselő-testülete megszavazta, az igazságügyi tárca pedig 15 millió forinttal támogatta. Latorcaitól megtudtuk, hogy a szobor felállítását civilek kezdeményezték, s bár az igazságügy valóban adott rá pénzt, kormányzati döntés nem volt ez ügyben.
"Megértettük, amit a két miniszter mondott, és azt is megértjük, hogy nem a kormány kezdeményezte ezt a szobrot, mégis úgy gondoljuk, hogy a kormánynak valamilyen módon, ha nem is formálisan, de felelőssége, hogy Magyarországon egy ilyen embernek ne legyen szobra". Ezt néhány perccel később Heisler András, a Mazsihisz elnöke mondta. Hozzátette: változatlanul ezt kérik a kormánytól. A Mazsihisz elnöke ismét elmondta, hogy korábban arra kérte Cser-Palkovics Andrást, Székesfehérvár kormánypárti polgármesterét, illetve a képviselő-testületet, ne tárgyaljanak a Hóman-szobor felállításáról és ne engedélyezzék azt, a város vezetői azonban nem figyeltek rá, amit sajnál.
A szerdai csaknem három órás megbeszélés után Latorcai azt fejtegette, hogy oktatási kérdésekben "gyümölcsöző együttműködés" alakult ki a kormány és a zsidó szervezetek képviselőiből alakult szakmai munkacsoport között. Az egyeztetésen az emberi erőforrások minisztere ismertette, hogyan jelenítik meg a holokausztot és a zsidóságot a köznevelési tananyagban. Az Emmi szakemberei a zsidó közösségek által létrehozott munkacsoporttal közösen alakították ki a Nemzeti Alaptanterv vonatkozó részeit, illetve a tankönyvfejlesztésben is részt vett a munkacsoport.
Magyarországon Latorcai szerint nem fokozódott a zsidó közösségekre leselkedő veszély, a rendőrség és a szolgálatok folyamatosan figyelik azok biztonsági helyzetét. Ez derült ki a zárt ajtók mögötti egyeztetésen. Ugyanakkor az a migrációs helyzet, amibe az ország került, érintheti a magyarországi zsidóságot. Ezért az elmúlt hónapokban intézményes együttműködést alakítottak ki az érintett hatóságok, szervezetek, a Belügyminisztérium és a magyarországi zsidó közösségek vezetői között - közölte Latorcai.
A kerekasztalon tárgyaltak az elhagyott zsidó temetők rekonstrukciójára vonatkozó kormányzati elképzelésekről. A helyettes államtitkár elmondása szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter "ígéretet tett arra, hogy a kormány soron következő ülésén megtárgyalja az ehhez szükséges források biztosításáról szóló előterjesztést", és a nyílt pályázati folyamat részleteit. A temetők helyreállításával a tervek szerint olyan céget bíznak meg, amelyik azokat tíz éven át gondozni is fogja.
A megbeszélést értékelve Heisler András kiemelte, "maradéktalanul elégedettek" a kormánynak a temetők karbantartására, felújítására készített "nagy ívű" tervével, amelynek elkészítésekor figyelembe vették a zsidó szervezetek korábbi javaslatait is. Azt viszont nem tagadta, hogy több kérdésben nem értenek egyet a kabinettel. Ilyen például a Sorsok Háza, amelynek ügyéről tegnap nem esett szó. A Mazsihisz várja a majdani kiállítás forgatókönyvét, amelyből egyértelműen kiderül, mik annak az üzenete. Ha ez a történelmi üzenet helyes, ők támogatni fogják. Arról, hogy kinek kellene ezt a kiállítási forgatókönyvet elkészítenie, ezúttal nem beszélt Heisler, mondván, a kormány térfelén pattog a labda. A kerekasztalt előkészítő keddi munkamegbeszélés után azonban lapunknak kijelentette, nemzetközi elismertségű intézményt Schmidt Mária vezetésével nagyon nehéz lenne létrehozni.
Lapunk úgy tudja, hogy a zárt ajtók mögött Balog arra kérte a zsidó szervezetek, vitassák meg és mondják el, mit gondolnak arról, ha a "szovjet megszállás" emlékművét esetleg felállítanák a Szabadság téren. Ezúttal ugyanis szeretnék elkerülni a botrányt.