Snétberger, Fassang, Fullajtár a Zsidó Kulturális Fesztiválon

Publikálás dátuma
2015.08.15. 11:32
Forrás: Facebook/Zsidó Kulturális fesztivál
Klezmer, klasszikus zene, folk, jazz, rock, blues és független színház: augusztus 30-ától szeptember 6-áig a zsidó kultúra kerül reflektorfénybe Budapesten. A Zsidó Kulturális Fesztivál három történelmi hely­színen kínál változatos zenei és színházi programokat: a Dohány utcai zsinagógában, a Rumbach utcai zsinagógában, valamint a Goldmark-teremben.

A Fesztivál nyitókoncertje 25 év 25 koncert címmel a Budapesti Klezmer Band 25. születésnapi programja lesz Jávori Ferenc „Fegya” vezetésével és Szinetár Dóra közreműködésével, akit először hallhat a nagyközönség jiddisül énekelni a Dohány utcai zsinagógában. Augusztus 31-én „Mi van velem?” címmel Kern András dalait hallgathatja a közönség olyan sztárvendégekkel, mint Hegyi Barbara, Hernádi Judit, Fesztbaum Béla, Heilig Gábor és Gátos Iván zenekara. Szeptember 1-jén szintén a Dohány utcai Zsinagógában lép fel a folkvilág nagyágyúja, a Muzsikás Együttes. Szeptember 2-án Snétberger Ferenc gitárművész és a Liszt Ferenc Kamarazenekar estje tölti meg a Zsinagógát Rolla János vezényletével.

Snétberger Ferenc hosszú utat tett meg Salgótarjántól a nemzetközi hírnévig. Meredeken ívelő karrierje több mint három évtizede tart. Saját hangot keresett. Egy összetéveszthetetlen, bensőséges han­got, amelyben a klasszikus zenei előképzettség, a roma hagyomány, a flamenco és a jazz egyszerre van jelen. És ez emelte ki őt a zsúfolt világmezőnyből.

Snétberger Ferenc Forrás: Facebook/Zsidó Kulturális fesztivál

Snétberger Ferenc Forrás: Facebook/Zsidó Kulturális fesztivál

Snétberger 1995-ben, a holokauszt 50. évfordulójára komponálta „In memory of my people” (Népem emlékére) című, gitárra és nagyzenekarra írt művét, melyet népének ajánlott. A darab, melyet a hagyományos roma dallamok ihlettek, erőteljes véleménynyilvánítás az emberi szenvedés ellen. Ezen az estén a világhírű Liszt Ferenc Kamara Zenekarral mutatja be. A Kossuth-díjas Snétberger Ferenc a műsor második felében rendkívüli muzsikusokból álló Quartetjével áll a színpadra. A Berklee hajdani ösztöndíjasát, Oláh Tzumo Árpádot aligha kell bemutat­ni a hazai közönségnek, ahogy a Fesztiválzenekar egykori bőgősét, a számos jazzversenyen díjazott Barcza Horváth Józsefet sem. Toni Snétberger nemcsak jazzdobosként, hanem színészként is ismert Németországban. 2011-ben megalapította a Snétberger Zenei Tehetség Központot, amely hátrányos helyzetű gyerekek zenei képzésével foglalkozik. Az esten bemutatja az iskola tehetséges hallgatóit is.

Szeptember 3-án Boldog lelkek tánca címmel ad orgonaestet Fassang László világhírű orgonaművész Fullajtár Andreával. Szeptember 6-án Filmzenék a nagyvilágból címmel filmzenei koncertet ad a Budafoki Dohnányi Szimfonikus Zenekar Hollerung Gábor vezényletével és filmvetítéssel.

Talán kevesen tudják, hogy a Goldmark-terem volt az egyetlen hely Budapesten, ahol a vészkorszak idején a zsidó művészek fenntartva a hitet, a kulturális folytonosságot, ápolva a hagyományokat, az üldöztetések ellenére is, de felléptek. A fesztivál ebben a teremben a Független Szín­házak olyan produkcióit mutatja be, amelyek kötődnek a zsidó sorshoz, hagyományhoz: Mohácsi János Dohány utcai seriff és Kárpáti Péter A negyedik kapu című darabja várja a színház szerelme­seit. A Rumbach utcai zsinagóga ad otthont a Magyar Zsidó Kántorok hangversenyének, és ide várják a fúziós jazz-rock-blues műfajok kedvelőit is olyan fellépőkkel, mint Ferenczi Gyuri és a Rackajam, Babos Gyula és ifj. Balázs János zongoraművész.

Szerző

Mehetnek a PeCsába...

Publikálás dátuma
2015.08.15. 07:47
Botrányos körülmények között búcsúzik a PeCsa FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Ősszel végleg bezár az egykor népszerű ifjúsági szabadidőközpont, a városligeti Petőfi Csarnok. A korszerűtlen épülettel már évek óta baj van, a szeptemberi kapuzáráson huszonöt koncerttel búcsúztatják azok a zenekarok, akik az elmúlt évtizedekben felléptek ott. A PeCsa vezetősége viszont felháborodott a búcsúbulin.

Először négy éve merült fel, hogy megszűnik az 1980-as évek második felének kultikus szórakozóhelye, a Petőfi Csarnok, azonban akkoriban még megoldást nyújtott az épület további sorsára nézve az ott működő éttermet üzemeltető cég, amely bejelentette, hogy további tíz évig bérli a fővárostól a PeCsát. Az intézmény nevét ekkor hivatalosan megváltoztatták Pecsa Music Hall-ra, majd körülbelül két éve átkeresztelték Petőfi Rendezvényközpontra. 2013-ban az állami tulajdonban lévő Széchenyi Tőkealap-Kezelő Zrt. 59 millió forintos kihelyezett tőkével támogatta a csarnokot, ezáltal biztosítva a felújítási munkálatok jelentős részét. Azonban a hónapokig tartó korszerűsítés ellenére Baán László, a Múzeumi Negyed miniszteri biztosa bejelentette, hogy lebontják a Petőfi Csarnokot. "Építészetileg nem méltó arra, hogy megmaradjon" - indokolta a döntést. Holott az évtizedekig állami segítséggel működő PeCsa szabadtéri színpadát nem sokkal korábban újították fel, mások mellett a fűtést is korszerűsítették.

Az első kormányzati közlések szerint zöld területté alakították volna át a helyszínt, mostanra azonban már biztos: a Petőfi Csarnok helyén fog állni az Új Nemzeti Galéria, amely a Ludwig Múzeum épületével egészül ki. A döntés pedig olyannyira véglegesnek számít, hogy a PeCsától alig néhány méterre lévő Közlekedési Múzeum repüléstörténeti tárlatát, amely az épületben volt kiállítva, már el is költöztették.

A Petőfi Csarnok már hosszú ideje nem tartozik Budapest kulturális életének kiemelkedő helyszínei közé. Egykor viszont népszerű könnyűzenei koncerteknek biztosított otthont, zenészek és a közönség életében is meghatározó zenei, kulturális események zajlottak ódon falai között. "Amikor húszéves működés után 1984-ben bezárt a budai Ifjúsági Park, ahol mi is tízezres tömeg előtt léptünk fel, a városvezetésnek új ifjúsági szabadidőközpont után kellett néznie. A Karthagót érte a megtiszteltetés, hogy 1985-ben megnyithattuk az ifipark pesti párjaként beharangozott Petőfi Csarnokot" - árulta el lapunknak Szigeti Ferenc, a Karthago zenekarvezetője, gitárosa. Hozzátette:"A nyolcvanas években voltunk a csúcson, gyakran évi háromszázhúsz koncertet nyomtunk le.

A PeCsa nyitókoncertje nekünk mégis kvázi búcsúkoncert volt, mert eldöntöttük, hogy ezt követően kicsit szüneteltetjük a zenekart, mivel hat évig megállás nélkül játszottunk." Időközben a Petőfi Csarnok, amelynek nevét Bernáthy Sándor képzőművész-zenész nyomán szinte csak összevont alakban használták, népszerű szórakozóhellyé vált, ahol a könnyűzenei események mellett divatbemutatókat (többek között a meggyilkolt Király Tamás első jelentős kollekciója is itt mutatkozott be), fotókiállításokat, filmvetítéseket, görkorcsolyaklubokat tartottak, a futás szerelmesei pedig ingyen tusolhattak az épületben kialakított zuhanyzókabinokban.

A PeCsa 2500 férőhelyes nagytermében a korabeli viszonyokhoz képest többé-kevésbé korszerű hang- és fénytechnikát használtak, a levegőcserét pedig nagy ventilátorok segítségével biztosították. Az épület belseje, a lepukkant stílus, a csupasz betonfal azonban már akkoriban sem számított szépnek. "A PeCsát mutatósnak valóban nem lehet nevezni, inkább a kultikus a helyénvaló meghatározás" - jelentette ki Szigeti Ferenc, aki elmondta azt is, hogy a hely akusztikája sem volt megfelelő, amelyet azzal magyarázott, hogy nem koncerthelyszínnek, hanem ifjúsági központnak épült. "83'-ban Ausztriában megnyertünk egy nemzetközi dalfesztivált a Requiem című dalunkkal, ezt követően két nagylemezünk is megjelent az osztráknál (az angol nyelvű aranylemez lett), így többek között Németországban, Svájcban, sőt még a Szovjetunióban is felléptünk. Ezeken a külföldi turnékon találkoztunk először a PeCsához hasonló koncerthelyszínekkel: az egyik nyugati országban hatalmas kultusza volt annak az egykori gyárnak, amelyet eredeti, naturális állapotában adtak át a rockzenészeknek" - tette hozzá.

Nagy Feró, a Beatrice énekese szintén több alkalommal adott teltházas koncertet a Petőfi Csarnokban. "Régóta rebesgették a bezárást, mert nem szép, nincs jó helyen, lepusztult. Szerintem úgy jó, ahogyan van. Soha nem volt exkluzív hely, soha nem is akart az lenni, de a rockereknek és a popereknek ideális koncerthelyszín volt. Közel volt a közönség, lehetett zsibongani, lehetett földhöz verni a fenekünket! A legfontosabb pedig: emberközeli volt" - nyilatkozta a Népszava megkeresésére. A 69 éves zenész szerint felesleges azzal foglalkozni, hogy a PeCsa hangzása nem volt kielégítő, ugyanis véleménye szerint megálmodói gondolni sem mertek arra, hogy tízezer wattal fog dübörögni a zene, másrészt azt vallja: egy jó zenekar rossz körülmények között is képes jó zenekar maradni.

Költözik a bolhapiac is
A Petőfi Csarnok szabadtéri részén működő bolhapiac főszervezője, Papp Péter arról tájékoztatta lapunkat, hogy a bolhapiac változatlanul nyitva tart minden szeptemberi hétvégén, azonban konkrét tájékoztatást még ők sem kaptak a bezárás időpontjáról. "Az állandó és az alkalmi árusaink is nehezményezik azt, hogy nem lehet tudni, hogy meddig számíthatunk a PeCsára, mint helyszínre. Azonban már elárulhatom: a bolhapiac kinézett magának egy új helyszínt, de részletekről még nem számolhatok be" - közölte az albérlő.

Szeptember 17. és 20. között mintegy huszonöt koncerttel vesznek búcsút a Petőfi Csarnoktól azok a művészek, akik egykor felléptek nagytermében, vagy szabadtéri színpadán. A zárófesztivál, amelynek csúcspontja a Karthago nagykoncertje lesz, éles ellentéteket szült a koncertszervezők és a PeCsa jelenlegi tulajdonosai között. Utóbbiak indulatos közleményben reagáltak a 'Mindenki menjen a PeCsába Zárófesztivál' létrejöttére. Leszögezték, hogy a rendezvény nem az ő szervezésükben valósul meg, s azt "egy megtévesztő, rosszhiszemű gerilla eseménynek" nevezték, amelytől teljes mértékben elhatárolódnak. Közleményükből kiderül az is, hogy a nagyszabású koncert ellenére önálló búcsúkoncerttel készülnek. Kérdés azonban, hogy ha már egyszer Varga Miklós, Deák Bill Gyula, Török Ádám, Vikidál Gyula, a Beatrice, a Fáraó, a Lord, a Napoleon Boulevard , a Skorpió, a Z’Zi Labor és a Veresegyházi Asszonykórus is végső búcsút vesz az egykori szocreál központtól, akkor a hivatalos búcsúgálán milyen előadók lépnek a fővárosi folklórból kiszorult színpadra? "Nagyon nem tetszik, hogy a PeCsát a PeCsa nélkül, a vezetőség rosszallásával búcsúztatjuk el. Arról van szó, hogy a bérlők még utoljára zsebre raknának egy kis pénzt. De ha nem akarnak búcsúkoncertet, nekünk zenészeknek, miért is kell erőszakoskodni?! Ez tipikus magyar paradoxon" - summázta véleményét Nagy Feró.

"Többhetes egyeztetés után sem tudtuk a helyszín bérléséről megállapodni, mivel a cég olyan döbbenetesen magas összeget kért, amely eleve veszteségesre ítélte volna a rendezvényünket" - az alábbi adekvát közleménnyel tett pontot az í-re a koncertet szervező társaság. A beharangozott megemlékezést az épület előtti réten tartják, a jegyirodák pedig már megkezdték a belépők árusítását. Mindenesetre érdemes figyelembe venni, hogy a szervezők fenntartják az erősen gyanított műsorváltozás jogát.

Lovasi nekiment az NKA-nak

Publikálás dátuma
2015.08.15. 07:46
Lovasi András Fotó: Népszava
Lovasi András, az egykori Kispál és a Borz együttes frontembere a Mandiner internetes hírportálnak adott interjújában kritizálta a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) tevékenységét. 

A Kossuth-díjas zenész úgy fogalmazott: az állam a zenészek jogdíjaiból vesz el pénzt, majd annak egy részét visszaadva nyújt támogatást.

„Zseniális kommunikációs húzás egyébként, ahogy még reklámozzák is, mekkora Cseh Tamás-programot indítottak. Verik a mellüket, hogy az NKA támogatja a popzenét. Bocsánat, nem az NKA logóját kellene odatenni, amikor nyer valaki egy pályázaton, hanem mondjuk engem, Geszti Pétert, Kiss Tibit, Kovács Ákost. Tőlünk veszik el a jogdíjpénzt, mi támogatjuk tehát a nyertes kollégákat" - mondta az interjúban Lovasi.

A Nemzeti Kulturális Alap közleményben utasította el a vádakat, szerintük az "egykor sikeresnek tekintett előadó" irigy pályakezdő zenésztársaira, sajnálja tőlük a karrierjük elindításához szükséges anyagi támogatást. Lovasi viszontválaszában úgy fogalmazott, hogy „a nem célzott, úgynevezett üres adathordozók utáni jogdíjakat az egész EU-ban beszedik, és azt a mindenkori kormányoktól független (!), a zenészek által létrehozott érdekvédelmi szervezetek között osztják szét, akik tovább osztják azt az általuk képviselt szerzők, előadók, kiadók között. Játszási, eladási statisztikák alapján.” A magyar kormány azonban néhány éve ezen összegek 25 százalékát az NKA-hoz irányítja, ami több zenész felháborodását kiváltotta.

Szerző