Orbán lebukott, nem érdekli a migráció csökkentése

A Demokratikus Koalíció szerint Európa számára kiderült, hogy a menekültek ellen hónapok óta "gyűlöletkampányt" folytató magyar miniszterelnök nem érdekelt a migráció csökkentésében, nem érdekli az európai határok védelme. Közben hurrájelentést adott ki az MTI: elkészült a gyorstelepítésű drótakadály a magyar-szerb határ Csongrád megyei szakaszán, Ásotthalomtól Kübekházáig.

Amíg van ki ellen uszítani, addig nem kell az égető problémákról beszélni

A DK szóvivője a Magyar Nemzetben megjelentekre hivatkozott, miután a lap arról írt, hogy valamennyi uniós tagállam közül egyedül Magyarország marad ki a migrációt csökkentő, közös uniós határvédelmi műveletekből.

(Ízlelgessük az információt: el az EU 28 tagállamból 27 részt vesz a határvédelmi műveletekben)

Gréczy Zsolt is kiemelte: 27 tagország kormánya tartja fontosnak az európai határok és a schengeni övezet védelmét, az egyetlen kivétel az Orbán-kormány. A DK-s szóvivő szerint Orbán Viktor lebukott, a miniszterelnöknek és a Fidesznek esze ágában sincs megoldani a menekülthelyzetet, mert amíg van ki ellen uszítani, addig nem kell az oktatásról, az egészségügyről, vagy a korrupcióról beszélni. A kormány most is abban reménykedik, hogy minél több menekültet tud majd a pályaudvarokra és a közterekre zsúfolni, hiszen eddig sem a menekültek emberséges átmeneti ellátása, hanem a velük való riogatás és félelemkeltés volt a cél - állapította meg a politikus, hozzátéve: ha a közös európai menekültpolitika megoldja a menekülthelyzetet, azzal Európa kihúzza az Orbán-kormány méregfogát, eltűnik az utcákról a Fidesz új ellensége: készen áll az európai megoldás, okafogyottá válik a kerítés, a gyűlöletkeltő plakátok, a nemzeti konzultáció és a határ közelében masírozó kopasz szélsőjobboldaliak szabadcsapatai is.

A kormány kapcsolódjon be az uniós menekültpolitika egyeztetésébe! - követeli az Együtt.

A párt közleményben szólította fel a Fidesz-KDNP-kormányt, hogy hagyjon fel kudarcra ítélt, szűklátókörű menekültpolitikájával, és haladéktalanul kapcsolódjon be az uniós menekültpolitika egyeztetésébe, enélkül ugyanis ismételten elszigetelődik az Európai Unión belül. A párt külügyi szakpolitikusa, Hajdu Nóra érthetetlennek nevezte a magyar kormány makacs ragaszkodását az un. nemzeti megoldások kereséséhez, a szolidaritástól való elzárkózáshoz.

A Poszeidón-művelet segíthetné hazánkat

Valamennyi tagállam közül egyedül Magyarország marad ki a migrációt csökkentő, közös uniós határvédelmi műveletekből. Különösen kínos hiányzásunk a Nyugat-Balkánra koncentráló fellépésből. Júniusban egy Luxemburgban tartott uniós találkozón a magyar külügyi államtitkár még arról beszélt: a migrációs válságot csak közös fellépéssel lehet megoldani - írja a Magyar Nemzet. Júliusban adott interjút a lapnak a schengeni határok védelmét ellátó uniós szervezet, a Frontex vezérigazgatója. Fabrice Leggeri akkor elmondta, a Frontex elemzései szerint a Magyarországot érintő, Nyugat-Balkánról érkező menekültáradat jelentős része Görögországban lép be az unióba, ezért a tagállamok közös erőfeszítéseit a mediterrán ország külső határaira kell összpontosítani. A Magyar Nemzet megkérdezte a Frontexet, hogy a magyar kormány miként, s milyen formában járul hozzá a hazánkat közvetve vagy közvetlenül is érintő közös uniós fellépésekhez? A szervezet válaszából kiderült, sem a Triton-, sem a Poszeidón-műveletben nem veszünk részt.

A szervezet, igazodva a migránsútvonalakhoz, két akciót vezet: a harmincnyolcmillió eurós költségvetésű Triton-művelet a Földközi-tenger középső részét célozza, vagyis az Afrikából az olasz partvidékre, illetve Máltára érkező menekülthullám csökkentésére törekszik. E mellett 2014-ben indult a Poszeidón-művelet, ami a Mediterráneum keleti térségére fókuszál. Ennek költségvetése tizennyolcmillió euró. A napilapnak adott nyilatkozatában a vezérigazgató hangsúlyozta: az uniós tagállamok növelik a Poszeidón-művelet támogatását, így csökkentve a Görögországon és a Nyugat-Balkánon keresztül Magyarországra nehezedő migrációs nyomást.

Közben Magyarországon:

Szorgos "cölöpözők" - Kész a drótakadály Csongrádban

Bátor Ferenc alezredes elmondta: a terveknek megfelelően a hétvégén elkészült a drótakadály Ásotthalomtól a röszkei határátkelőig, valamint a Tisza keleti partján, a kübekházi hármas határtól, a Gyálaréti főcsatornáig. A drótakadályon két kilométerenként személykapukat építettek be. A vizes szakaszokon, így a Röszke melletti Paphalmi főcsatornánál, illetve a Tiszasziget alatti, Gyálaréti főcsatornánál levő határzárról a hétvégén született döntés. Eszerint ezekre a részekre is drótakadály kerül majd, melynek szintén el kell készülnie az augusztus 31-ei határidőre - tette hozzá az alezredes. A térségben Ásotthalomtól Kübekházáig mintegy kétszázan dolgoznak az ideiglenes határzár építésén. A gyorstelepítésű drótakadállyal párhuzamosan megkezdődött mögötte a három méter magas kerítés építése is. Ásotthalom és Mórahalom között négy cölöpöző gép dolgozik az oszlopok elhelyezésén, míg Tiszaszigetnél három gép. Előbbi helyszínen 5-6 kilométer kerítésoszlopot helyzetek már el, míg utóbbi helyszínen 1,5 kilométert - mondta el az alezredes.

Az Európai Bizottság nem támogatja a kerítésépítést, de nem is szól bele

Az Európai Bizottság elvből nem támogatja a határ menti kerítésépítést, ám az, hogy a tagállamok konkrétan milyen módon kívánják biztosítani a határt, nemzeti illetékességébe tartozik - felelte egy kérdésre Christian Wigand szóvivő a hétfői brüsszeli bizottsági sajtótájékoztatón.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény egyik szóvivője arra az újságírói kérdésre válaszolt, amely a Magyarország szerbiai határa mentén zajló kerítésépítéssel kapcsolatos brüsszeli álláspontot firtatta. A bizottság nem ad pénzügyi támogatást az ilyen határ menti kerítésépítéshez - tette hozzá Wigand. A szóvivő ezzel lényegében megismételte az Európai Bizottság - és személyesen Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyi EU-biztos - korábban többször leszögezett álláspontját.

Nyilvánítsák biztonságosnak az EU-tagjelölt országokat

Menekültügyi szempontból nyilvánítsák biztonságosnak az összes EU-tagjelölt országot - javasolta hétfői brüsszeli sajtónyilatkozatában Manfred Weber, az Európai Parlament (EP) jobbközép irányzatú, néppárti frakciójának vezetője. "Tarthatatlan, hogy EU-tagjelölt országokból menekültek tízezrei folyamodjanak menedékért Európában" - mondta a bajor CSU politikusa, utalva a nyugat-balkáni országokból érkező migránsokra.

Az uniós országok gyakorlata értelmében a biztonságosnak minősített eredetországokból érkezőknek szinte semmi esélyük nincs arra, hogy menedékkérelmüket jogosnak ismerjék el. Weber szerint jelentős lépés lenne az európai migrációs politika jobb összehangolása felé, ha uniós szinten közös definíciót tudnának megfogalmazni a "biztonságos harmadik országok" fogalmára. A német politikus úgy véli, őszre ki kell dolgozni ezt a közös definíciót.

Jelenleg Albánia, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Törökország számít az Európai Unió hivatalos tagjelöltjének. Ilyen jogállást szeretne kapni Bosznia-Hercegovina és Koszovó is.