Az oroszok is óvatosak a metróügyben

Publikálás dátuma
2015.08.18. 07:12
Aggodalomra adhat okot a metrószerelvények nem teljes körű felújítása FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Már a héten életbe léphet a 3-as metró szerelvényeinek felújításáról szóló szerződés. A BKV szerint minden a legnagyobb rendben, a közbeszerzést nyerő orosz cég azonban óvatos: csak 20 százalékos jótállást vállal - mutatott rá az LMP. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet szerint a kiöregedett metrókocsik felújítása hosszútávon biztos, hogy nem megtérülő befektetés.

Hamarosan nekikezdhetnek az oroszok a 3-as metró felújításának, a Metrovagonmas és a BKV között megköttetett szerződés már a héten életbe léphet - írta hétfői számában a Magyar Nemzet. Ha minden jól megy, a kék ,,nosztalgiavagonokat" még hosszú évtizedekig élvezhetjük, legalábbis a BKV reményei szerint. Az oroszok már nem ennyire derűlátóak, ahogy Csárdi Antal LMP-s fővárosi önkormányzati képviselő rámutatott: a cég csak 20 százalékos jótállást vállalt a munkára, vagyis ha a kocsik a felújítás után tönkremennek, a javítási költségek töredékét fizetik csak ki, a többit a tulajdonosnak, vagyis az állandó anyagi gondokkal küszködő BKV-nak kellene állnia.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, a Közbeszerzési Döntőbizottság még augusztus elején döntött úgy, hogy a BKV megkötheti a 3-as metróvonal járműparkjának felújításához kapcsolódó szerződést. A közbeszerzést 69 milliárd forintos ajánlatával az orosz Metrovagonmas nyerte, miközben a másik pályázó, az észt Skinest Rail 9 milliárd forinttal olcsóbb és korszerűbb kocsikat biztosító pályázatot nyújtott be. A BKV azonban - tulajdonképpen apró, marginális - hibákra hivatkozva elutasította az észtek ajánlatát. A BKV ügyeit ismerő forrásunk szerint azonban a közlekedési vállalat vezetésének soha nem állt szándékában az észtekkel szerződni, mert a háttérben olyan elköteleződések vannak, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a szerződést ne az oroszokkal kössék meg.

Így a metró 37 szerelvényét a hitelfelvétel költségeivel együtt összesen 87 milliárd forintért renoválják majd, miközben ennél jóval kevesebbért teljesen új, légkondicionált kocsikat is lehetett volna beszerezni. Ráadásul ha a felújítás után valami baj történik a régi-új kocsikkal, arra is ráfizetünk. Csárdi Antal szerint nem alaptalan az oroszok félelme: például a 40 éves alvázak a jótállási futamidő végére már 60-65 évesek lesznek, ezért nem csoda, hogy nem vállalják a teljes körű jótállást. "Úgy tudom, hogy az amúgy is idős forgóvázakra nincs is garancia, azokat nem újítják fel" - mondta lapunknak Nemes Gábor. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke szerint a kiöregedett metrókocsik felújítása hosszútávon biztos, hogy nem megtérülő befektetés. Nem is beszélve arról, hogy nem a teljes szerelvényt, csupán azok bizonyos részeit újítják majd fel.

Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója szerint azonban nincs ok aggodalomra. Mint a Magyar Nemzetnek elmondta: a felújítási szerződés a kocsik 25 éves élettartamára nyújt garanciát, s az utasok biztonsága szempontjából erős jótállási feltételeket tartalmaz. Szerettünk volna többet is megtudni a BKV-tól, megkeresésünkre azonban lapzártánkig nem kaptunk választ. Nemes Gábor szerint jó lenne látni a felújítással kapcsolatos dokumentumokat is, amelyek még mindig nem nyilvánosak. "Mindenesetre nagyon elgondolkodtató, hogy 20-25 év múlva már 60-70 éves szerelvények fognak közlekedni Budapest alatt" - mondta a szakszervezeti vezető.

Ahol a perontető alatt is szakad az eső, és csak döcög a villamos

Fél év sem telt azóta, hogy használhatják az 1-es villamos Újbudáig eldöcögő szakaszát, az utasoknak máris több kényelmetlenséggel kell szembenézniük: a hatalmas látványbeton megállók nem nyújtanak védelmet az eső elől, gyakran a tető alatt is úgy csurog a víz, mintha a szakadó esőben állnánk. A pályákat elönti a szemét, a zöldsíneken kiszáradt a fű, emellett több kivitelezési hiba is található a 27,5 milliárdból felújított pályán.

Az Index riportja szerint a Kacsóh Pongrác úti felüljárón a villamos mindössze óránként 20 kilométeres sebességgel döcög. A portál rákérdezett a BKK-nál a hibákra, ahol közölték: az üzemeltető, a projektmérnök és a megrendelő szakemberei rendszeres garanciális bejárásokon rögzítik a hibákat, és intézkednek a javításról - balesetveszély esetén soron kívül. Kijelentették: a fent említett hibák többsége nem jelentős, kijavításukat folyamatosan végeztetik a vállalkozóval.



Szerző

Lázár mégsem tesz rendet?

Publikálás dátuma
2015.08.18. 07:09
Lázár János és L. Simon László a parlamentben: a politikai államtitkárnak mégsem kell megmagyaráznia a bizonyítványát FOTÓ: MOLN
Hiába ment neki nyilvánosan Lázár János, valójában semmit sem kell tennie L. Simon Lászlónak az üzleti érdekeltségeivel. Ez derült ki legalábbis a Miniszterelnökség lapunknak adott válaszából, miszerint: "a miniszter felhívása egyértelmű: az általa vezetett tárcához tartozó államtitkárok, helyettes államtitkárok üzleti tevékenységet nem folytathatnak, azaz senki tevékenyen, a napi, vagy az általános ügymenetet befolyásoló módon nem vehet részt gazdasági társaság munkájában, vezetésében". A kancellária azt is sietett hozzátenni, Lázár maga ilyen tisztséget nem visel a hozzá tartozó cégekben. Csakhogy ugyanez igaz azokra az államtitkáraira is, akiknek vagyonnyilatkozatai szerint tulajdonrészük van valamilyen gazdasági társaságban. Sem a parlamenti államtitkár L. Simon, sem pedig Giró-Szász András kommunikációs államtitkár nem vezetők ugyanis cégeikben, miközben a tárcához tartozó 24 helyettes államtitkár üzleti tevékenységét homály fedi.

Az összeférhetetlenség tekintetében, valamint a kormánytagok, államtitkárok, helyettes államtitkárok tulajdonviszonyaira vonatkozóan a törvények egyértelmű kereteket szabnak, a miniszter felhívása pedig minden érintettre kötelező érvénnyel bír. A Miniszterelnökség minden érintettől tájékoztatást kért a felhívás tudomásulvételéről, illetve teljesítéséről - válaszolta lapunk kérdéseire a kancellária sajtóirodája. Azután fordultunk Lázár János tárcájához, hogy a miniszter közleményben szólította fel parlamenti államtitkárát és egyéb beosztottjait arra, szabaduljanak meg céges érdekeltségeiktől. Lázár azt írta: "Nagyra értékelem L. Simon László államtitkár úrnak a Miniszterelnökségen végzett munkáját, ugyanakkor már neki is jeleztem azt az álláspontomat, hogy aki állami vezető lesz, az akkor teszi a legjobbat, ha megszabadul minden valós befolyást jelentő gazdasági érdekeltségétől. A jövőben nyomatékosan felhívom a Miniszterelnökségen dolgozó államtitkárok, helyettes államtitkárok figyelmét, hogy üzleti tevékenységet ne folytassanak! Azért, hogy ne fordulhasson elő olyan helyzet velük kapcsolatban, ahol az összeférhetetlenségnek, vagy a visszaélésnek akárcsak a gyanúja is egyáltalán felmerülhet".

Ezzel kapcsolatban azt kívántuk megtudni a Miniszterelnökségtől, kikre, hány állami vezetőre vonatkozik az intelem, hányakat érint tevőlegesen az utasítás, illetve hogy van-e határideje a Lázár által összeférhetetlennek tekintett - a jogszabály által nem tiltott - gazdasági tevékenységek megszüntetésére. Azt is megkérdeztük, a Miniszterelnökség államtitkárain és helyettes államtitkárain túl vonatkozik-e a fölhívás más állami vezetőkre, így a miniszterelnöki biztosokra és megbízottakra is - előbbiből 24-et foglalkoztat a tárca. Kérdéseinkre konkrét választ nem kaptunk, ehelyett a kancellária fölidézte Lázár hétvégi közleményét, kifejtve: "a miniszter felhívása egyértelmű: az általa vezetett tárcához tartozó államtitkárok, helyettes államtitkárok üzleti tevékenységet nem folytathatnak, azaz senki tevékenyen, a napi, vagy az általános ügymenetet befolyásoló módon nem vehet részt gazdasági társaság munkájában, vezetésében. Lázár János az érdekeltségében álló gazdasági társaságok kapcsán ilyen munkát nem végez" - tették hozzá, noha idevágó kérdésünk nem volt (főként, miután a napokban már megírtuk, a tárcavezető vagyonnyilatkozatában az szerepel, érdekelt két cégben: egy kolozsvári erdőgazdálkodási és egy hódmezővásárhelyi mezőgazdasági vállalkozásban - a szerk).

Ugyanakkor a Miniszterelnökség válasza sokatmondó, hiszen mást jelent megszabadulni az üzleti érdekeltségektől, azaz tulajdonrészektől, mintsem lemondani a gazdasági társaságokban folytatott vezetői tevékenységektől. A kormány honlapján az állami vezetők közül csak a politikai szereplők esetében szabadon elérhető ez a dokumentum, tehát csak a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok "vallanak" a nyilvánosságnak, a szakmai vezetőnek számító közigazgatási államtitkároké és a helyettes államtitkároké viszont nem elérhető. A Miniszterelnökséghez tartozó államtitkárok legutóbbi vagyonnyilatkozatai szerint márpedig kizárólag L. Simon Lászlónak, valamint Giró-Szász Andrásnak van gazdasági érdekeltsége, előbbi, a parlamenti államtitkár 58 százalékban tulajdonosa a Simon és Simon Kft.-nek, ám ő sem visel "a napi, vagy az általános ügymenetet befolyásoló módon" tisztséget a cégben, hacsak a nyereségfelvételt nem soroljuk ide. Hasonlóképp a kommunikációs államtitkár legutóbbi, idén január 27-i vagyonnyilatkozatában szereplő 20 százalékos tulajdonrészével, amelyet Giró-Szász András a sógora, Serfőző Péter által alapított Safe Port Project Kft.-ben szerzett. Ez a vállalkozás az elhíresült belvárosi szállodaberuházást levezénylő D8 (Dorottya 8 Kft.) egyik társtulajdonosa, így az államtitkár az épülő hotelnek is 10 százalékban tulajdonrészese.

Mindezekről márpedig sem az idevágó törvény, sem pedig a Miniszterelnökség válasza értelmében nem kell lemondaniuk, hiszen mindketten azt tüntették föl vagyonnyilatkozataikban, hogy tisztséget nem viselnek vállalkozásaikban. Eközben a helyettes államtitkárok üzleti tevékenységéről semmit sem tudni, pedig a Miniszterelnökségen 24 ilyen vezető dolgozik, s közülük többről ismert, a gazdasági élet sokszor jelentős szereplői voltak állami tisztségük előtt.

Elvileg nem üzletelhetnek

A miniszterelnökség államtitkárai:

Vidoven Árpád közigazgatási államtitkár

L. Simon László parlamenti államtitkár

Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár

Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár

Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár

Németh Lászlóné nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár

Sonkodi Balázs stratégiai ügyekért felelős államtitkár

Takács Szabolcs Ferenc európai uniós ügyekért felelős államtitkár

Vitályos Eszter európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár

Havasi Bertalan Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár

Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár

Bordás Gábor kormányirodát irányító helyettes államtitkár

Kandra Ildikó gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár

Danku Csaba jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár

Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár

Puskás Imre kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár

Viski József agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár

Mezei Dávid Csaba agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár

Szalay-Bobrovniczky Vince európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár

Dányi Gábor Zoltán európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár

Perényi Zsigmond nemzetközi helyettes államtitkár

Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár

Császár Dániel Gergely közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkár

Dömötör Csaba kormányzati kommunikációért felelős helyettes államtitkár

Bartal Tamás szabályozásért és kodifikációért felelős helyettes államtitkár

Polacsek Csaba vagyonpolitikáért és tulajdonosi képviseletért felelős helyettes államtitkár

Kern Tamás stratégiai és tájékoztatási helyettes államtitkár

Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár

Bódi Gábor infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkár

Belányi Márta hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár

Palich Etelka területi közigazgatás irányításáért felelős helyettes államtitkár

Zöld-Nagy Viktória területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár

Baltay Tímea kormányablakokért felelős helyettes államtitkár

Szerző

Megerősítenék az Oktatási Hivatalt

Valóban új köznevelési rendszer jött létre az elmúlt években - jelentette be hétfőn egy oktatáspolitikai sajtótájékoztatón Balog Zoltán. Az emberi erőforrások minisztere a pedagógus-életpályamodell bevezetését nevezte az egyik legnagyobb eredménynek, melynek részeként szeptembertől újabb, 3,4 százalékos béremelést kapnak a tanárok. 

Ugyanakkor hangsúlyozta: az oktatási rendszer átalakításához egy "megerősített, egyértelmű feladatkörrel rendelkező" háttérintézményi rendszerre is szükség van, melynek fejlesztése az Oktatási Hivatal (OH) falai között fog zajlani. Az OH élére pedig miniszteri biztosként és megbízott vezetőként Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárt helyezik. Maruzsa áthelyezése mögött azonban más is meghúzódhat: ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, a helyettes államtitkár nem tudott együtt dolgozni feljebbvalóival, Klinghammer István államtitkársága idején állandóak voltak a belső hatalmi harcok, amelyek Palkovics László jelenlegi felsőoktatási államtitkár kinevezése után is folytatódtak - mindez pedig gyakorlatilag ellehetetlenítette a szakmai munkát. Maruzsa most az OH-ban élheti ki politikai ambícióit, s mint tegnap közölte: a háttérintézményekben komoly átszervezések várhatóak, amelyeket egy év alatt igyekeznek levezényelni.

A sajtótájékoztatón Czunyiné Bertalan Judit a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik) igyekezett mentegetni. A köznevelésért felelős államtitkár szerint a Klik folyamatosan fizeti tartozásait. Mint ismert, a szervezet hatalmas tartozást halmozott fel, a közműszámlákat sem tudta fizetni, ennek következtében több iskolában is elzárták a gázt, lekapcsolták a villanyt. Az államkincstár adatai szerint a Klik adóssága júniusban 9,6 milliárd forint volt, ennek csaknem fele közüzemi tartozás. Szakszervezetek szerint a gigaintézmény az adósságokon túl legalább 100 milliárd forintos forráshiánnyal küszködik, ez pedig az oktatás színvonalára is rányomja bélyegét.

Nem meglepő, hogy idén az elmúlt hét év legrosszabb érettségi eredményei születtek. Rétvári Bence szerint azonban nincs gond: az Emmi államtitkára szerint kismértékű ingadozásról van szó, ami természetes folyamatnak tekinthető.

Szerző