Jövő januártól Magyarországon tilos lesz a kereskedelmi célú halászat. Ezzel a jogszabállyal a hatalom egyetlen tollvonással megfosztotta a halászokat megélhetési lehetőségüktől – írta a nol.hu. A halgazdálkodásról szóló törvény idén májustól hatályos módosítása szerint „kereskedelmi célú halászati engedély a 2016-os naptári évre, valamint az azt követő naptári évekre nem adható ki", tehát, aki ezt a mesterséget űzi, kidobhatja a felszerelését, s kereshet magának más foglalkozást.
Az agrarszektor.hu már márciusban arról írt, hogy – mivel a kormány szerint a kereskedelmi halászat komolyan veszélyezteti a hazai természetes vizek őshonos halállományát – betiltják a halászatot. A lépés összhangban áll a horgászok érdekeivel, akik a teljes tiltást már régen sürgetik. A természetes vizeken tavaly 243 halász mintegy 1500 tonna halat foghatott, miközben 350 ezer horgász összesen 4500-at. Horgászvélemények szerint több állami vízterületen éppen az húzódik meg a tradicionálisnak mondható horgász-halász ellentét mögött, hogy „kevesen fogtak sokat és sokan keveset”.
A minisztérium viszont azt hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi halászat természetes vízi megszüntetése nem feltétlenül a horgászzsákmány növelését, hanem inkább a horgászturizmus élénkítését és a túlhalászatból adódó esetleges káros hatások megelőzését célozza – indokolták a portálnak.
A szakmát különben folyamatosan próbálják ellehetetleníteni – állítja egy halász a nol-nak. A Balatonon már egy ideje nem dolgozhatnak, aki meg folytathatta ezt a tevékenységet, annak is újabb akadályokat kellett leküzdenie. A halászati jogot 2000-ben 15 évre adták meg, 2013-ban mégis jelentősen megváltoztatták a játékszabályokat. A 300 ezernyi horgász nyilván nagyobb szavazóbázist jelent, mint pár száz halász, s értük senki nem emeli fel a szavát, míg a pecások mögött állítólag maga a köztársasági elnök áll.
A halászok a törvény módosítását követően jogorvoslatot kerestek, azonban hazai bíróság előtt a jogalkotással okozott kár nem érvényesíthető, még per sem indítható. Így egyedüli reményük az Emberei Jogok Európai Bírósága. Annál is inkább, mert más „hivatásrendek” is eredménnyel fordultak már Strasbourghoz. Emlékezetes, hogy a trafikengedélyét vesztő felperes éppúgy nyert már pert az állam ellen, mint a nyugdíjba kényszerített bírák. Befogadta a bíróság a játékgépesek ellehetetlenítését célzó törvény kárvallottainak keresetét is – esetükben még nincsen döntés. De elmarasztalták a 98 százalékos különadót, és rendre nyernek az embertelen bánásmód miatt perelő fogvatartottak is. Várható a sorozatos pervesztés a magyar polgári bíróságokon elhúzódó ügyek miatt is.
Különösen érzékeny az emberi jogi bíróság a tulajdonhoz való jogok állami megsértésekre, és ez ítéletekből is kitűnik – mondja a Népszavának Magyar Gábor ügyvéd, aki a halászokat képviseli majd Strasbourgban. Ötnél több kérelmező esetében – ilyenek a halászok is – a bíróság lehetővé teszi az elektronikus úton való eljárást. (Egyedi esetekben ezt papíron, postán kell intézniük az ügyfeleknek.) Sajnálatos, ugyanakkor jó is, hogy számos esetben a strasbourgi testületnek kell dönteni magyar ügyekben. Sajnálatos, mert sokszor ez marad az utolsó jogorvoslati lehetőség, és jó, mert a bíróság teljesen független. Magyar Gábor elmondta, míg a 2000-es évek elején Strasbourgban egyetlen jogász, és egy munkatárs intézte a magyarországi eseteket – és ez bőven elegendő volt -, mára egy komplett osztályt kellett felállítaniuk ezek előkészítésére, intézésére. Igaz – tette hozzá -, az orosz, és a török ügyeket már két-két osztály kezeli...
