Kifogás előtt a halászok?

Publikálás dátuma
2015.08.19. 07:12
A kormányzat egyetlen tollvonással fosztotta meg a halászokat megélhetési lehetőségüktől FOTÓ: EUROPRESS/GETTYIMAGES/MATT CARDY
Újabb strasbourgi buktának nézhet elébe a kormányzat, amiért a magyar halászoknak jövő januártól fel kell hagyniuk a foglalkozásukkal, felszerelésük pedig értékét veszti. Az emberi jogi bíróság nem először marasztalná el a magyar államot jogalkotási károkozás miatt. A magyar jogsértési ügyeknek Strasbourgban már külön osztályt kellett felállítani.

Jövő januártól Magyarországon tilos lesz a kereskedelmi célú halászat. Ezzel a jogszabállyal a hatalom egyetlen tollvonással megfosztotta a halászokat megélhetési lehetőségüktől – írta a nol.hu. A halgazdálkodásról szóló törvény idén májustól hatályos módosítása szerint „kereskedelmi célú halászati engedély a 2016-os naptári évre, valamint az azt követő naptári évekre nem adható ki", tehát, aki ezt a mesterséget űzi, kidobhatja a felszerelését, s kereshet magának más foglalkozást.

Az agrarszektor.hu már márciusban arról írt, hogy – mivel a kormány szerint a kereskedelmi halászat komolyan veszélyezteti a hazai természetes vizek őshonos halállományát – betiltják a halászatot. A lépés összhangban áll a horgászok érdekeivel, akik a teljes tiltást már régen sürgetik. A természetes vizeken tavaly 243 halász mintegy 1500 tonna halat foghatott, miközben 350 ezer horgász összesen 4500-at. Horgászvélemények szerint több állami vízterületen éppen az húzódik meg a tradicionálisnak mondható horgász-halász ellentét mögött, hogy „kevesen fogtak sokat és sokan keveset”.

A minisztérium viszont azt hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi halászat természetes vízi megszüntetése nem feltétlenül a horgászzsákmány növelését, hanem inkább a horgászturizmus élénkítését és a túlhalászatból adódó esetleges káros hatások megelőzését célozza – indokolták a portálnak.

A szakmát különben folyamatosan próbálják ellehetetleníteni – állítja egy halász a nol-nak. A Balatonon már egy ideje nem dolgozhatnak, aki meg folytathatta ezt a tevékenységet, annak is újabb akadályokat kellett leküzdenie. A halászati jogot 2000-ben 15 évre adták meg, 2013-ban mégis jelentősen megváltoztatták a játékszabályokat. A 300 ezernyi horgász nyilván nagyobb szavazóbázist jelent, mint pár száz halász, s értük senki nem emeli fel a szavát, míg a pecások mögött állítólag maga a köztársasági elnök áll.

A halászok a törvény módosítását követően jogorvoslatot kerestek, azonban hazai bíróság előtt a jogalkotással okozott kár nem érvényesíthető, még per sem indítható. Így egyedüli reményük az Emberei Jogok Európai Bírósága. Annál is inkább, mert más „hivatásrendek” is eredménnyel fordultak már Strasbourghoz. Emlékezetes, hogy a trafikengedélyét vesztő felperes éppúgy nyert már pert az állam ellen, mint a nyugdíjba kényszerített bírák. Befogadta a bíróság a játékgépesek ellehetetlenítését célzó törvény kárvallottainak keresetét is – esetükben még nincsen döntés. De elmarasztalták a 98 százalékos különadót, és rendre nyernek az embertelen bánásmód miatt perelő fogvatartottak is. Várható a sorozatos pervesztés a magyar polgári bíróságokon elhúzódó ügyek miatt is.

Munkát adunk a bíróságnak

Különösen érzékeny az emberi jogi bíróság a tulajdonhoz való jogok állami megsértésekre, és ez ítéletekből is kitűnik – mondja a Népszavának Magyar Gábor ügyvéd, aki a halászokat képviseli majd Strasbourgban. Ötnél több kérelmező esetében – ilyenek a halászok is – a bíróság lehetővé teszi az elektronikus úton való eljárást. (Egyedi esetekben ezt papíron, postán kell intézniük az ügyfeleknek.) Sajnálatos, ugyanakkor jó is, hogy számos esetben a strasbourgi testületnek kell dönteni magyar ügyekben. Sajnálatos, mert sokszor ez marad az utolsó jogorvoslati lehetőség, és jó, mert a bíróság teljesen független. Magyar Gábor elmondta, míg a 2000-es évek elején Strasbourgban egyetlen jogász, és egy munkatárs intézte a magyarországi eseteket – és ez bőven elegendő volt -, mára egy komplett osztályt kellett felállítaniuk ezek előkészítésére, intézésére. Igaz – tette hozzá -, az orosz, és a török ügyeket már két-két osztály kezeli...



Szerző

Finomíthatnak a tanárok etikai kódexén

Szinte biztos, hogy változni fog még a kódex tervezete, nem fogunk ragaszkodni olyan dolgokhoz, amelyek túl nagy elutasításba ütköznek - mondta lapunknak Horváth Péter. A kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke az állami és önkormányzati iskolákra kötelező érvényű etikai kódexet, a kart ért éles kritikákra reagálva hangsúlyozta: az NPK valamennyi tanárszervezettel közös ügyet kell, hogy szolgáljon. A tervezetet a Pedagógusok Szakszervezete, a Magyar Pedagógiai Társaság és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is élesen kritizálta.

A napokban a Történelemtanárok Egyesülete bírálta kemény hangú állásfoglalásban a kódexet és az NPK-t is, szerintük a Kar létrehozása és működése "az olasz fasizmussal és más diktatúrákkal mutat szellemi rokonságot". Elfogadhatatlannak tartják, hogy a kódex egy "több száz éves, a XXI. század kihívásainak nem megfelelő pedagógusképet és értékrendet" kíván kötelezővé tenni (mint például a távolságtartást, komolyságot, méltóságot tükröző magatartást, hagyományos öltözködést). Az Egyesület az ellen is tiltakozik, hogy a kódexben "érzéseket tesznek kötelezővé", így például "át kell érezni a köznevelési törvényben meghatározott érdekek fontosságát". Hangsúlyozták: egy pedagógusnak arra kell törekednie, hogy autonóm szakember, alkotó értelmiségi legyen. "Ezzel ellentétes az a végrehajtó, alávetett alkalmazotti szerep, mely a tervezetben szerepel" - írták.

Horváth Péter szerint semmi gond nincs a kódex tartalmával. "Személyesen továbbra is úgy gondolom, hogy szakmai tudásunk (oktatás-nevelés) mellett viselkedésünkkel és akár öltözködésünkkel is hatással vagyunk a diákokra" - mondta. Ugyanakkor úgy gondolja, hogy "lehetőség szerint" közmegegyezésen alapuló kódex kell. "A végleges változatba, lehetséges, hogy más megfogalmazások kerülnek bele. Még az is elképzelhető, hogy a tanárok öltözködésére vonatkozó passzusok kikerülnek belőle". Arra a kérdésre, hogy miért nem a szélesebb tanártársadalommal együttműködve alkották meg a kódex tervezetét, Horváth úgy válaszolt: azt, hogy az NPK-nak kell elkészítenie a kódexet, a köznevelési törvény írja elő. Hozzátette: ha nem lenne törvényi kötelezettség, ő maga nem vállalkozott volna egy központi etikai iránymutatás kidolgozására. A tervezetet október 4-ig véleményezhetik az iskolák, a kódex bevezetéséről viszont már csak az NPK küldöttgyűlése fog dönteni.

Szerző

Személyi változások a Népszabadságnál

Publikálás dátuma
2015.08.19. 07:07
Murányi András
Első lépésként megnevezte helyetteseit Murányi András, akit augusztus 3-án nevezett ki főszerkesztőnek a Mediaworks Zrt. vezetése a Népszabadság élére - közölte a nol.hu. 

Murányi András

Murányi András

Augusztus 18-tól a lap főszerkesztő-helyettesi posztját Nagy N. Péter, Pető Péter és Gergely Márton tölti be, míg Tóth Ákos korábbi főszerkesztő-helyettes, többszörös Népszabadság-, Bossányi Katalin-, Táncsics Mihály- és Szabad Sajtó-díjas újságíró, a Budapest-melléklet, a belpolitikai rovat volt vezetője távozik a laptól. Murányi András kinevezésekkor hangsúlyozta: „Az új főszerkesztőséggel és a rovatvezetőkkel konzultálva szeptember elején folytatjuk a Népszabadság megújítását. Ennek fő célja, hogy a lap erősebb és frissebb tartalommal, ugyanakkor értékeit megőrizve növelje befolyását a médiapiacon, a Népszabadság Online pedig a legsikeresebb hírportálok közé emelkedjen.”

A szakmában meglehetős érdeklődéssel figyelik a legnagyobb példányszámú országos napilap sorsát. Június elején zárult le a Népszabadság Zrt. többségi tulajdonosának felvásárlási akciója. Az Origo írta meg, hogy Heinrich Pecina osztrák üzletember érdekeltsége 99,9 százalékos tulajdonrészt szerzett a nagy múltú vállalatban, miután kivásárolta a kiadóból az MSZP Szabad Sajtó Alapítványának 27,69, valamint a Népszabadság Zrt. dolgozóinak Kulturális, Szociális Segélyező Egyesületének 1,4 százalékos tulajdonrészét. A vételárról nem közöltek részleteket. Ekkor új vezérigazgatója is lett a Mediaworks Hungary Zrt.-nek: a közgazdász-mérnök végzettségű Rónai Balázs foglalta el a korábban közös megegyezéssel távozó Mihók Attila posztját.

Murányi Marcell

Murányi Marcell

A napilap élén mostanában gyorsan váltották egymást a főszerkesztők. Május közepén távozott Murányi Marcell, aki azután mondott le, hogy kiderült, meghalt az a kerékpáros, akit még március 30-án sodort el a fővárosban. Azóta vádat emeltek ellene. Murányi Marcell tavaly augusztus óta volt a Népszabadság főszerkesztője, előtte nyolc évig a Blikket vezette. Megbízott főszerkesztőként Nagy N. Péter irányította ezután a lapot, őt váltotta Murányi András, a Nemzeti Sport főszerkesztő-helyettese, a Népszabadság sportrovatának korábbi munkatársa, Murányi Marcell öccse. Lemondása után az idősebb Murányi, mint főtanácsadó szolgálja tovább a Médiaworks-öt, és információnk szerint továbbra is jelentős informális befolyása van a Népszabadságra, amelynek "megújítása" a Magyarországon hagyományokkal nem bíró politikai bulvár felé vinné el a baloldali-liberális lapot, "lecsiszolva" egyben kormányzati kritikáját. Ha így van, kérdés, hogy a jelenlegi újságírói, szerkesztői gárda miként tud ennek megfelelni.

Tegnapi bejelentették: Pócs Balázs, a Népszabadság külpolitikai rovatvezető-helyettese lett a MET Magyarország energia-cég szóvivője. Pócs, aki a sajtókapcsolatokért felel majd a kormány által preferált cégnél. A MET - mint ismert - Garancsi István, Nagy György, Lakatos Benjamin, egy orosz magánszemély és a Mol Nyrt. tulajdonában áll.

Szerző