Alkotmánybíróság;Varga Zs. András;

2015-08-19 07:05:00

Varga Zs. András: egy kivételes alkotmánybíró

Nem hozott semmilyen döntést az Alkotmánybíróság Varga Zs. András alkotmánybíró ügyében, akit 2014 szeptemberében választottak a testület tagjává, pusztán tudomásul vette az új bíró bejelentését arról, hogy összeférhetetlenség a személyével, illetve tisztségével kapcsolatban nem áll fenn. Pedig Varga Zs. 2013 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Jog- és Államtudományi Karának dékánja. s egy belső, 2007-es Ab-határozat szerint az alkotmánybírói tagság összeférhetetlen a dékáni (és rektori) tisztséggel. Bár az Ab-határozat nem ismer kivételeket, az Ab teljes ülése elfogadta Varga Zs. érveit, hogy csak "csökkentett feladatkörű" dékáni tisztséget tölt be.

Polt nyomában

Varga Zs. András hihetetlen államigazgatási karriert futott be. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett 1995-ben, s már ebben az évben az országgyűlési biztos hivatalában dolgozott egészen 2000-ig - 1999-től hivatalvezetőként is (ebben az időszakban Polt Péter volt az ombudsman általános helyettese). Varga Zs. 2000-től 2006-ig és 2010-től 2013-ig a legfőbb ügyész helyettese volt, 2006 és 2010 között címzetes főtanácsos ügyész, 2013 után pedig címzetes főügyész a Legfőbb Ügyészségen. Ügyészségi karrierje tehát egybeesik Polt legfőbb ügyészi megbízatásának idejével. Varga Zs. 2013 októbere óta az Európa Tanács Velencei Bizottságának a magyar tagja, e poszton az Ab előző elnökét váltotta. A kormány ugyanis 2013 nyarán bizalomvesztés miatt visszahívta Paczolay Pétert, ám a Velencei Bizottság 2013 októberében tiszteletbeli elnökévé választotta Paczolayt. Varga Zs. 2004 óta tanít alkotmány- és közigazgatási jogot a PPKE alkotmányjogi tanszékén, 2008. júniusától tanszékvezető, 2013 szeptembere óta pedig dékán.

Összeférhetetlen
Az Alkotmánybíróságról szóló 2011-es törvény szerint „Az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami vagy önkormányzati, társadalmi, politikai, gazdasági tisztséggel, illetve megbízatással, kivéve a tudományos és felsőoktatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó tisztségeket, ha az az alkotmánybírói feladatok ellátását nem akadályozza. Az Alkotmánybíróság tagja a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathat.”
A 3/2007. Ab-határozat pedig úgy rendelkezik, hogy „1. Az összeférhetetlenség kérdése tekintetében nincs különbség az állami, valamint az egyházi, és az egyéb, nem állami felsőoktatási intézetekben betöltött tanszékvezetői, illetve szakfelelősi pozíciók között. 2. Az alkotmánybírói tisztséggel nem összeférhetetlen a tanszékvezetői és szakfelelősi megbízatás. 3. A dékáni, dékánhelyettesi, rektori, rektorhelyettesi megbízatás betöltése összeférhetetlen az alkotmánybírói tisztséggel.”

Körmenet, avagy az állam és a katolikus egyház

A kormany.hu-ra feltöltött képek tanúsága szerint a Szent István Bazilikánál tavaly augusztus 20-án rendezett ünnepi szentmisén, illetve a Szent Jobb körmeneten csaknem az összes közjogi méltóság megjelent. A köztársasági elnök, Áder János és felesége mellett a köztudottan református - de első gyermekeit az Iványi Gábor metodista lelkész által megkeresztelt - Orbán Viktor miniszterelnök és feleség, továbbá Darák Péter főbíró foglalt helyet. Az első sorban ült még Tarlós István főpolgármester és felesége, a második sorban pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Harrach Péter KDNP-frakcióvezető, Rogán Antal és felesége tűnik fel. Ugyanakkor a hátsó helyeken jól látszik Salamon László alkotmánybíró is.

Kérdés, hogy a magyar állam vezetői - köztük a Kúria elnöke és egy alkotmánybíró is - mit keresnek az állami ünnep egyházi rendezvényén. Vélhetően a katolikus egyházzal való jó kapcsolatokat ápolják, amelynek számtalan megnyilvánulását adták korábban is. Az új alaptörvény ugyan tartalmazza az állam és az egyház szétválasztását - "Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak." -, de következő mondatában már úgy fogalmaz: "Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek." Ezt az együttműködést számtalan példával lehet igazolni, az oktatási intézmények átadásától kezdve több mint száz felekezet egyházi státuszától való megfosztásáig. Talán az sem véletlen, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen fel sem merül egy állami tisztséggel kapcsolatos összeférhetetlenség kérdése.