Előfizetés

Varga Zs. András: egy kivételes alkotmánybíró

Simon Zoltán
Publikálás dátuma
2015.08.19. 07:05
Varga Zs. András parlamenti meghallgatásán még büszkén mosolygott FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Nem hozott semmilyen döntést az Alkotmánybíróság Varga Zs. András alkotmánybíró ügyében, akit 2014 szeptemberében választottak a testület tagjává, pusztán tudomásul vette az új bíró bejelentését arról, hogy összeférhetetlenség a személyével, illetve tisztségével kapcsolatban nem áll fenn. Pedig Varga Zs. 2013 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Jog- és Államtudományi Karának dékánja. s egy belső, 2007-es Ab-határozat szerint az alkotmánybírói tagság összeférhetetlen a dékáni (és rektori) tisztséggel. Bár az Ab-határozat nem ismer kivételeket, az Ab teljes ülése elfogadta Varga Zs. érveit, hogy csak "csökkentett feladatkörű" dékáni tisztséget tölt be.

Polt nyomában

Varga Zs. András hihetetlen államigazgatási karriert futott be. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett 1995-ben, s már ebben az évben az országgyűlési biztos hivatalában dolgozott egészen 2000-ig - 1999-től hivatalvezetőként is (ebben az időszakban Polt Péter volt az ombudsman általános helyettese). Varga Zs. 2000-től 2006-ig és 2010-től 2013-ig a legfőbb ügyész helyettese volt, 2006 és 2010 között címzetes főtanácsos ügyész, 2013 után pedig címzetes főügyész a Legfőbb Ügyészségen. Ügyészségi karrierje tehát egybeesik Polt legfőbb ügyészi megbízatásának idejével. Varga Zs. 2013 októbere óta az Európa Tanács Velencei Bizottságának a magyar tagja, e poszton az Ab előző elnökét váltotta. A kormány ugyanis 2013 nyarán bizalomvesztés miatt visszahívta Paczolay Pétert, ám a Velencei Bizottság 2013 októberében tiszteletbeli elnökévé választotta Paczolayt. Varga Zs. 2004 óta tanít alkotmány- és közigazgatási jogot a PPKE alkotmányjogi tanszékén, 2008. júniusától tanszékvezető, 2013 szeptembere óta pedig dékán.

Összeférhetetlen
Az Alkotmánybíróságról szóló 2011-es törvény szerint „Az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami vagy önkormányzati, társadalmi, politikai, gazdasági tisztséggel, illetve megbízatással, kivéve a tudományos és felsőoktatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó tisztségeket, ha az az alkotmánybírói feladatok ellátását nem akadályozza. Az Alkotmánybíróság tagja a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathat.”
A 3/2007. Ab-határozat pedig úgy rendelkezik, hogy „1. Az összeférhetetlenség kérdése tekintetében nincs különbség az állami, valamint az egyházi, és az egyéb, nem állami felsőoktatási intézetekben betöltött tanszékvezetői, illetve szakfelelősi pozíciók között. 2. Az alkotmánybírói tisztséggel nem összeférhetetlen a tanszékvezetői és szakfelelősi megbízatás. 3. A dékáni, dékánhelyettesi, rektori, rektorhelyettesi megbízatás betöltése összeférhetetlen az alkotmánybírói tisztséggel.”

Körmenet, avagy az állam és a katolikus egyház

A kormany.hu-ra feltöltött képek tanúsága szerint a Szent István Bazilikánál tavaly augusztus 20-án rendezett ünnepi szentmisén, illetve a Szent Jobb körmeneten csaknem az összes közjogi méltóság megjelent. A köztársasági elnök, Áder János és felesége mellett a köztudottan református - de első gyermekeit az Iványi Gábor metodista lelkész által megkeresztelt - Orbán Viktor miniszterelnök és feleség, továbbá Darák Péter főbíró foglalt helyet. Az első sorban ült még Tarlós István főpolgármester és felesége, a második sorban pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Harrach Péter KDNP-frakcióvezető, Rogán Antal és felesége tűnik fel. Ugyanakkor a hátsó helyeken jól látszik Salamon László alkotmánybíró is.

Kérdés, hogy a magyar állam vezetői - köztük a Kúria elnöke és egy alkotmánybíró is - mit keresnek az állami ünnep egyházi rendezvényén. Vélhetően a katolikus egyházzal való jó kapcsolatokat ápolják, amelynek számtalan megnyilvánulását adták korábban is. Az új alaptörvény ugyan tartalmazza az állam és az egyház szétválasztását - "Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak." -, de következő mondatában már úgy fogalmaz: "Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek." Ezt az együttműködést számtalan példával lehet igazolni, az oktatási intézmények átadásától kezdve több mint száz felekezet egyházi státuszától való megfosztásáig. Talán az sem véletlen, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen fel sem merül egy állami tisztséggel kapcsolatos összeférhetetlenség kérdése.

Határvadászokkal a menekültek ellen

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2015.08.19. 07:03
A kerítés még épül, de nem lesz elég FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MATT CARDY
Rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi szerdán a Fidesz a kormány kérésére. Lázár János kedden jelentette be, hogy miután egyre agresszívebbek a bevándorlók, illetve embercsempész-támadásnak van kitéve az ország, szigorítani akarják a Btk.-t, amihez a képviselők szavazata kell. A rendkívüli parlamenti ülést augusztus végén vagy szeptember elején tarthatják meg. A miniszterelnök a kormány keddi ülésén arra kérte a belügyminisztert, hogy állítsanak fel határvadász századokat és több ezer rendőrt vezényeljenek Csongrád, valamint Bács-Kiskun megyébe.

Határvadász századokat állítanak fel a rendőrségen belül és több ezer rendőrt vezényelnek a szerb-magyar határra. Ezt a kormány javaslatára Orbán Viktor kérte kedden Pintér Sándortól. A kabinet ülésének szünetében Lázár János azzal indokolta a miniszterelnök kérését, hogy Csongrád, illetve Bács megyében egyre "agresszívebb és határozottabb követeléssel érkeznek a bevándorlók" és az ott élőknek személyi védelemere van szükségük, és a határzárat is meg kell óvni. Ezen kívül az ország jogi védelemére is felkészülnek: a kabinet kérésére a Fidesz frakciónak kezdeményeznie kell a parlament rendkívüli ülésének összehívását, hogy minél hamarabb szigoríthassák a Btk.-t. A Miniszterelnökség vezetője szerint akár 3-4 év börtön is járhat majd azoknak, akik átszakítják a vasfüggönyt és szeretnék, ha a Btk.-ban önálló tényállás lenne az embercsempészet. Lázár szerint "embercsempész-támadásnak" van kitéve az ország, amit a szolgálatok, illetve az uniós jelentések is alátámasztanak. A miniszter azt állította, az embercsempészek okítják ki a bevándorlókat, hogyan lépjenek át illegálisan a határon. A kormány célja, hogy a meggyőzze a csempészeket, ne Magyarország felé hozzák a migránsokat, akik közül egyre több menekült akar visszaélni az ellátórendszerünkkel. A Fidesz-frakció várhatóan szerdán kezdeményezi a rendkívüli parlamenti ülés összehívását, amelyet augusztus végén, vagy szeptember elején tarthatnak meg. Szeptember 15-én kezdődne a rendes őszi ülésszak, így viszont ennél korábban visszarendelik a képviselőket a nyári szünetről.

Lázár János (hátul) érkezik a tájékoztatóra. MTI FOTÓ: Kovács Tamás

Lázár János (hátul) érkezik a tájékoztatóra. MTI FOTÓ: Kovács Tamás

Hende Csaba és Pintér Sándor arról tájékoztatta a kormányt, hogy a gyorstelepítésű drótakadály (GYODA), vagyis a kerítés első vonala a hónap végéig megépül, a végleges-ideiglenes vasfüggöny pedig "gőzerővel készül". Lázár ismét azt fejtegette, harapófogó helyzetben van az ország, mert egyszerre jönnek délről migránsok és nyugatról is vissza akarják toloncolni a menekülteket. A határátlépők ellen fokozottabb rendőri fellépésre van szükség, de az emberiesség szabályai szerint mindenkit ellátnak. Kiderült, a külföldre tervezett, bevándorlóknak szóló plakátkampányt a Nemzeti Kommunikációs Hivatal fogja levezényelni, elkészítésében a külföldi példákat is mérlegelik majd. Lázár három napon belül személyesen tesz ezzel kapcsolatban javaslatot a kormánynak, ezután néhány napon belül döntés is születhet a kampány elindításáról.

A kettős kerítésrendszer körül sok a furcsaság. Bár hétfőn Bátor Ferenc alezredes, a honvédség Csongrád megyei munkacsoportjának parancsnoka bejelentette, Ásotthalomtól a röszkei határátkelőig, valamint a Tisza keleti partján, a kübekházi hármas határtól a Gyálaréti főcsatornáig elkészült a GYODA, a Délmagyar tudósítója 3 kilométeres rést látott a határzáron, amelyen szabadon jönnek át a migránsok. Az alezredes arról is beszélt, hogy a vizes szakaszokon, így a Röszke melletti Paphalmi főcsatornánál, illetve a Tiszasziget alatti, Gyálaréti főcsatornánál levő határzárról a hétvégén született döntés. Eszerint ezekre a részekre is drótakadály kerül majd, amelynek augusztus 31-ig szintén el kell készülnie. A röszkeiek állítólag csodálkoztak, hogy a katonák vizes szakasznak nevezik az átkelőtől a Holt-Tiszáig tartó 3 kilométernyi szakaszt. A területen ugyanis éppen annyi a víz, mint az ásotthalmi Kőrös-éri főcsatornánál, ahol már elkészült a pengés kerítés.

Tömegeket irányított a fővárosra a BÁH?
A szokásosnál jóval több menekült tartott Budapestre kedden este, ennyi embert azonban már nem tudtak elszállásolni, ezért a menekülteket segítő civilek segélykérést tett közzé. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal igen furcsa eljárásmódjáról tanúskodott a Migration Aid menekülteket segítő szervezet Facebookon közzétett felhívása, mely szerint a legzordabb időjárás közepette a hivatal a szokásosnál jóval több menekültet indított el Budapest felé, de sokak számára még nincs befogadó állomás (vagyis menekülttábor) kijelölve, a Keleti pályaudvarnál lévő tranzitállomás pedig már tele volt, akárcsak az aluljárók. Kifejtették: ezzel bebizonyosodott, hogy a jelenlegi menedékügyi rendszer elérte a korábbi kapacitásainak határát, a civil csoportok nélkül nem is tudna működni, a menedékkérők töredéke sem jutna el a számukra kijelölt befogadóállomások felé. Szerintük kiderült, hogy a hatékony működés nem jogszabályi környezet és szankciók kérdése, hanem emberség, rugalmasság és megoldáscentrikus gondolkodásmód eredménye.

Sormásnak a jelek szerint sikerült elérnie, hogy ne a falu közelében, hanem Nagykanizsa külterületén épüljön menekülttábor. Akár a vasfüggöny, a befogadóállomások létesítése is borzolja a kedélyeket, ezért kapkod a kormány. Arról, hogy a zalai település helyett Nagykanizsán épülhet a tábor a Hír TV számolt be. A város fideszes polgármestere nem tud arról, hogy döntöttek volna az ügyben, azt viszont elismerte, a napokban helyszíni bejárást tartottak a Belügyminisztérium illetékesével, és megtekintették a város külterületén lévő egykori honvédségi lőteret. Sormás, akár Martonfa napok óta tiltakozik az ellen, hogy a településük közelében befogadóállomás épüljön. A kormány esetleges meghátrálása azért érdekes, mert korábban a Napi Gazdaság arról írt, nemzetbiztonsági célú építményekké nyilvánítják a menekülttáborokat, hogy a helyi önkormányzatok ne akadályozhassák az ideiglenes menekültállomások, illetve a biztonsági határzár felállítását. Lázár János kedden sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta az értesülést: Azt viszont megerősítette, hogy a sormásiakkal és a martonfaiakkal tovább egyeztet a kormány a táborokról.

Debrecen ingyenes buszjáratot indít, hogy a városba érkező menekültek mielőbb, szervezetten eljussanak a pályaudvarról a befogadóállomásra. Az önkormányzat ezért a migránsok számára nem jelöl ki tranzitzónát a városban. Miután a menekültek általában éjszaka érkeznek Debrecenbe, a buszt éjfélkor és hajnali 2 órakor indítják. A járat az önkormányzat szerint szeptember 30-ig biztosan üzemelni fog.

A határvadász századok felállításával Orbán Viktor elismerte, hogy a 22 milliárd forintba kerülő vasfüggöny semmit sem ér. A drótkerítés csak egy "nagyon drága politikai cirkusz kelléke, amellyel a kormány tehetetlenségét akarják leplezni, a számlát viszont a magyar emberekkel fizettetik meg". A szocialista Tóth Bertalan reagált így Lázár bejelentésére. Az ellenzéki politikus arra emlékeztetett, pártja hónapokkal ezelőtt törvényjavaslatot nyújtott be a határőrizet megerősítéséről és az embercsempészet szigorúbb büntetéséről. Az, hogy a Fidesz-KDNP most ugyanezekben a témákban rendkívüli parlamenti ülésnapot kezdeményez, nem mentesíti őket késlekedésük következményei alól.

Helyreigazít a rendőrség
Nem, illetve pontatlanul vette figyelembe a rendőrségtől kért és kapott hivatalos tájékoztatást a Magyar Nemzet szerzője, aki arról írt, hogy az uniós tagállamok közül egyedül Magyarország nem vesz részt a schengeni határok védelmét ellátó szervezet, a Frontex műveleteiben. (A hírt átvette lapunk is.) Az ORFK Kommunikációs Szolgálata az újságíró kérdéseire a lapot arról tájékoztatta, hogy a Triton elnevezésű Frontex művelet nem Görögország tengeri határain, hanem Olaszország déli határainál kerül végrehajtásra, így semmilyen hatással sincs a nyugat-balkáni útvonalon hazánkba érkező migrációs hullámra. Az Olaszországban a schengeni övezetbe érkező bevándorlók főként Svájc és Franciaország irányába utaznak tovább. Magyarország távolmaradását a művelettől elsősorban az indokolja, hogy hazánk - földrajzi adottságaiból kifolyólag - nem rendelkezik tengeri műveletekben alkalmazható erőkkel és technikai eszközökkel. Az ORFK arról is tájékoztatott, hogy a magyar-szerb határ védelme miatt jelentősen leterhelt rendőrség a határszakaszon jelenleg is két Frontex műveletben vesz részt. A rendőrség az ügyben sajtó-helyreigazítási kérelemmel fordult a Magyar Nemzethez.

Határvadászokkal a menekültek ellen

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2015.08.19. 07:03
A kerítés még épül, de nem lesz elég FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MATT CARDY
Rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi szerdán a Fidesz a kormány kérésére. Lázár János kedden jelentette be, hogy miután egyre agresszívebbek a bevándorlók, illetve embercsempész-támadásnak van kitéve az ország, szigorítani akarják a Btk.-t, amihez a képviselők szavazata kell. A rendkívüli parlamenti ülést augusztus végén vagy szeptember elején tarthatják meg. A miniszterelnök a kormány keddi ülésén arra kérte a belügyminisztert, hogy állítsanak fel határvadász századokat és több ezer rendőrt vezényeljenek Csongrád, valamint Bács-Kiskun megyébe.

Határvadász századokat állítanak fel a rendőrségen belül és több ezer rendőrt vezényelnek a szerb-magyar határra. Ezt a kormány javaslatára Orbán Viktor kérte kedden Pintér Sándortól. A kabinet ülésének szünetében Lázár János azzal indokolta a miniszterelnök kérését, hogy Csongrád, illetve Bács megyében egyre "agresszívebb és határozottabb követeléssel érkeznek a bevándorlók" és az ott élőknek személyi védelemere van szükségük, és a határzárat is meg kell óvni. Ezen kívül az ország jogi védelemére is felkészülnek: a kabinet kérésére a Fidesz frakciónak kezdeményeznie kell a parlament rendkívüli ülésének összehívását, hogy minél hamarabb szigoríthassák a Btk.-t. A Miniszterelnökség vezetője szerint akár 3-4 év börtön is járhat majd azoknak, akik átszakítják a vasfüggönyt és szeretnék, ha a Btk.-ban önálló tényállás lenne az embercsempészet. Lázár szerint "embercsempész-támadásnak" van kitéve az ország, amit a szolgálatok, illetve az uniós jelentések is alátámasztanak. A miniszter azt állította, az embercsempészek okítják ki a bevándorlókat, hogyan lépjenek át illegálisan a határon. A kormány célja, hogy a meggyőzze a csempészeket, ne Magyarország felé hozzák a migránsokat, akik közül egyre több menekült akar visszaélni az ellátórendszerünkkel. A Fidesz-frakció várhatóan szerdán kezdeményezi a rendkívüli parlamenti ülés összehívását, amelyet augusztus végén, vagy szeptember elején tarthatnak meg. Szeptember 15-én kezdődne a rendes őszi ülésszak, így viszont ennél korábban visszarendelik a képviselőket a nyári szünetről.

Lázár János (hátul) érkezik a tájékoztatóra. MTI FOTÓ: Kovács Tamás

Lázár János (hátul) érkezik a tájékoztatóra. MTI FOTÓ: Kovács Tamás

Hende Csaba és Pintér Sándor arról tájékoztatta a kormányt, hogy a gyorstelepítésű drótakadály (GYODA), vagyis a kerítés első vonala a hónap végéig megépül, a végleges-ideiglenes vasfüggöny pedig "gőzerővel készül". Lázár ismét azt fejtegette, harapófogó helyzetben van az ország, mert egyszerre jönnek délről migránsok és nyugatról is vissza akarják toloncolni a menekülteket. A határátlépők ellen fokozottabb rendőri fellépésre van szükség, de az emberiesség szabályai szerint mindenkit ellátnak. Kiderült, a külföldre tervezett, bevándorlóknak szóló plakátkampányt a Nemzeti Kommunikációs Hivatal fogja levezényelni, elkészítésében a külföldi példákat is mérlegelik majd. Lázár három napon belül személyesen tesz ezzel kapcsolatban javaslatot a kormánynak, ezután néhány napon belül döntés is születhet a kampány elindításáról.

A kettős kerítésrendszer körül sok a furcsaság. Bár hétfőn Bátor Ferenc alezredes, a honvédség Csongrád megyei munkacsoportjának parancsnoka bejelentette, Ásotthalomtól a röszkei határátkelőig, valamint a Tisza keleti partján, a kübekházi hármas határtól a Gyálaréti főcsatornáig elkészült a GYODA, a Délmagyar tudósítója 3 kilométeres rést látott a határzáron, amelyen szabadon jönnek át a migránsok. Az alezredes arról is beszélt, hogy a vizes szakaszokon, így a Röszke melletti Paphalmi főcsatornánál, illetve a Tiszasziget alatti, Gyálaréti főcsatornánál levő határzárról a hétvégén született döntés. Eszerint ezekre a részekre is drótakadály kerül majd, amelynek augusztus 31-ig szintén el kell készülnie. A röszkeiek állítólag csodálkoztak, hogy a katonák vizes szakasznak nevezik az átkelőtől a Holt-Tiszáig tartó 3 kilométernyi szakaszt. A területen ugyanis éppen annyi a víz, mint az ásotthalmi Kőrös-éri főcsatornánál, ahol már elkészült a pengés kerítés.

Tömegeket irányított a fővárosra a BÁH?
A szokásosnál jóval több menekült tartott Budapestre kedden este, ennyi embert azonban már nem tudtak elszállásolni, ezért a menekülteket segítő civilek segélykérést tett közzé. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal igen furcsa eljárásmódjáról tanúskodott a Migration Aid menekülteket segítő szervezet Facebookon közzétett felhívása, mely szerint a legzordabb időjárás közepette a hivatal a szokásosnál jóval több menekültet indított el Budapest felé, de sokak számára még nincs befogadó állomás (vagyis menekülttábor) kijelölve, a Keleti pályaudvarnál lévő tranzitállomás pedig már tele volt, akárcsak az aluljárók. Kifejtették: ezzel bebizonyosodott, hogy a jelenlegi menedékügyi rendszer elérte a korábbi kapacitásainak határát, a civil csoportok nélkül nem is tudna működni, a menedékkérők töredéke sem jutna el a számukra kijelölt befogadóállomások felé. Szerintük kiderült, hogy a hatékony működés nem jogszabályi környezet és szankciók kérdése, hanem emberség, rugalmasság és megoldáscentrikus gondolkodásmód eredménye.

Sormásnak a jelek szerint sikerült elérnie, hogy ne a falu közelében, hanem Nagykanizsa külterületén épüljön menekülttábor. Akár a vasfüggöny, a befogadóállomások létesítése is borzolja a kedélyeket, ezért kapkod a kormány. Arról, hogy a zalai település helyett Nagykanizsán épülhet a tábor a Hír TV számolt be. A város fideszes polgármestere nem tud arról, hogy döntöttek volna az ügyben, azt viszont elismerte, a napokban helyszíni bejárást tartottak a Belügyminisztérium illetékesével, és megtekintették a város külterületén lévő egykori honvédségi lőteret. Sormás, akár Martonfa napok óta tiltakozik az ellen, hogy a településük közelében befogadóállomás épüljön. A kormány esetleges meghátrálása azért érdekes, mert korábban a Napi Gazdaság arról írt, nemzetbiztonsági célú építményekké nyilvánítják a menekülttáborokat, hogy a helyi önkormányzatok ne akadályozhassák az ideiglenes menekültállomások, illetve a biztonsági határzár felállítását. Lázár János kedden sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta az értesülést: Azt viszont megerősítette, hogy a sormásiakkal és a martonfaiakkal tovább egyeztet a kormány a táborokról.

Debrecen ingyenes buszjáratot indít, hogy a városba érkező menekültek mielőbb, szervezetten eljussanak a pályaudvarról a befogadóállomásra. Az önkormányzat ezért a migránsok számára nem jelöl ki tranzitzónát a városban. Miután a menekültek általában éjszaka érkeznek Debrecenbe, a buszt éjfélkor és hajnali 2 órakor indítják. A járat az önkormányzat szerint szeptember 30-ig biztosan üzemelni fog.

A határvadász századok felállításával Orbán Viktor elismerte, hogy a 22 milliárd forintba kerülő vasfüggöny semmit sem ér. A drótkerítés csak egy "nagyon drága politikai cirkusz kelléke, amellyel a kormány tehetetlenségét akarják leplezni, a számlát viszont a magyar emberekkel fizettetik meg". A szocialista Tóth Bertalan reagált így Lázár bejelentésére. Az ellenzéki politikus arra emlékeztetett, pártja hónapokkal ezelőtt törvényjavaslatot nyújtott be a határőrizet megerősítéséről és az embercsempészet szigorúbb büntetéséről. Az, hogy a Fidesz-KDNP most ugyanezekben a témákban rendkívüli parlamenti ülésnapot kezdeményez, nem mentesíti őket késlekedésük következményei alól.

Helyreigazít a rendőrség
Nem, illetve pontatlanul vette figyelembe a rendőrségtől kért és kapott hivatalos tájékoztatást a Magyar Nemzet szerzője, aki arról írt, hogy az uniós tagállamok közül egyedül Magyarország nem vesz részt a schengeni határok védelmét ellátó szervezet, a Frontex műveleteiben. (A hírt átvette lapunk is.) Az ORFK Kommunikációs Szolgálata az újságíró kérdéseire a lapot arról tájékoztatta, hogy a Triton elnevezésű Frontex művelet nem Görögország tengeri határain, hanem Olaszország déli határainál kerül végrehajtásra, így semmilyen hatással sincs a nyugat-balkáni útvonalon hazánkba érkező migrációs hullámra. Az Olaszországban a schengeni övezetbe érkező bevándorlók főként Svájc és Franciaország irányába utaznak tovább. Magyarország távolmaradását a művelettől elsősorban az indokolja, hogy hazánk - földrajzi adottságaiból kifolyólag - nem rendelkezik tengeri műveletekben alkalmazható erőkkel és technikai eszközökkel. Az ORFK arról is tájékoztatott, hogy a magyar-szerb határ védelme miatt jelentősen leterhelt rendőrség a határszakaszon jelenleg is két Frontex műveletben vesz részt. A rendőrség az ügyben sajtó-helyreigazítási kérelemmel fordult a Magyar Nemzethez.