A migráció Európa közös problémája

A migráció nem egy-egy EU-tagország, hanem Európa közös ügye - hangsúlyozta szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján az Európai Bizottság szóvivője, elutasítóan reagálva arra az újságírói felvetésre, hogy Ausztria jelezte: az Európai Bírósághoz kíván fordulni, ha az uniós hatóságok két hónapon belül nem kezdeményezik a menekültek regisztrálására vonatkozó jelenlegi szabályok módosítását.

"Most nem annak van az ideje, hogy bíróság elé citáljuk egymást, hanem annak, hogy szolidaritást mutassunk egymás iránt" - fogalmazott Annika Breidthardt szóvivő. Elmondta, hogy az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény jövőre kívánja áttekinteni annak az úgynevezett dublini szabályozásnak a tapasztalatait, amelynek értelmében minden menedékkérő ügyét abban az uniós tagországban kell elbírálni, ahol a menekült először lépett az unió területére.

Ausztria azzal érvel, hogy ez az előírás ellentmond az unió működésének alapvető szabályait lefektető Lisszaboni Szerződésnek, amely alapelvként rögzíti a szolidaritást és a felelősségvállalások igazságos elosztását a tagállamok között.
Breidthardt szerint jelenleg az a teendő, hogy egyfelől minden tagország teljesítse a közös migrációs vonatkozású előírásokat - beleértve a dublini rendelkezéseket is -, másfelől pedig segítséget kell nyújtani azoknak a tagországoknak, amelyek különlegesen nagy migrációs nyomásnak vannak kitéve.

"Ez nem görög, magyar, francia vagy osztrák probléma, hanem globális migrációs válságról van szó, amely európai választ igényel" - hangsúlyozta a szóvivő. A dublini rendelkezéseket - uniós szakértők egybehangzó véleménye szerint - nem olyan helyzetre szabták, mint amilyen a mostani, jelentős menekülthullám.

A 2016-os felülvizsgálat során - közölte a szóvivő - nem csupán a dublini szabályokat, hanem a brüsszeli bizottság által idén májusban javasolt áthelyezési és áttelepítési mechanizmus tapasztalatait is elemezni fogják. A bizottság kötelező jellegű kvótákat indítványozott arra, hogy a tagországok tehermentesítsék Olaszországot és Görögországot, ahová a menekülthullám kezdetén a legtöbben érkeztek. A tagállamok képviselői azonban a kötelező kvótákat elvetették, bár a legtöbbjük önkéntes felajánlást tett több-kevesebb migráns átvállalására.

A szerdai brüsszeli sajtótájékoztatón a bizottság másik szóvivője, Christian Wigand ismertette a Frontex, az uniós határvédelmi támogató ügynökség előző nap közzétett adatait, miszerint az előző hónapban rekordszámú, százezernél is több migráns érkezett az Európai Unióba. A tagországok idegenrendészeti szerveitől kapott adatok összesítéséből pedig - tette hozzá Wigand - az derül ki, hogy ez év első felében 400 ezer menedékkérelmet nyújtottak be, szemben a tavaly egész évre vonatkozó 600 ezerrel.

A szóvivő beszámolt arról, hogy a jövő héten a görögországi Pireuszban uniós migrációs központot állítanak fel. Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyi EU-biztos még e hónapban a calais-i kikötőhöz látogat, ahol a Nagy-Britanniába igyekvő illegális bevándorlók okoznak gondot. Szeptember 2-án uniós megbeszélést terveznek azzal a céllal, hogy kidolgozzák a "biztonságos eredetország" fogalmának közös definícióját. Az ilyen országokból érkezőknek lényegében nincs esélyük arra, hogy veszélyeztetett helyzetű menekültként ismerjék el őket. Szeptember 9-10-én a Frontex tart közös megbeszélést az uniós tagországok képviselőivel.