Csalóka adókedvezmény

Ha valaki az első félévi, magyarországi reálkeresetek alakulására kíváncsi, az akár meg is nyugodhat, hiszen a KSH legfrissebb gyorstájékoztatója szerint a reálkeresetek az első félévben számottevően, 3,9 százalékkal növekedtek. Vagyis folytatódott az a trend, amely szerint két és fél éve folyamatosan emelkedtek a reálbérek Magyarországon. Ha a reáljövedelmek alakulásáról esik szó, akkor már korántsem ilyen rózsás a helyzet. Nem azért, mintha itt ne lett volna bővülés, hanem mert a számbavétel módja korántsem megnyugtató.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos bruttó kereset 243 200, a családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 159 300 forint volt január-júniusban, ami - éves alapon - a változatlan adórendszer miatt egyaránt 3,5 százalékos emelkedést jelent. (A teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkások havi bruttó átlagkeresete júliusban 79 925 forint volt, ez 2015 első félévében a második legalacsonyabb adat, de a közmunkások jelentős része csak ennek éppen a felét viheti haza, mert csak napi négy órában foglalkoztatják.) Azonban a 3,9 százalékos, reálkeresetekre utaló adattal már csínján kell bánni. Először is ez a mutató - amely figyelembe veszi az infláció alakulását is - csak 2015 első negyedévében érte el a 2008-as szintet, ami korántsem ad különösebb büszkeségre okot, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a régió többi országához képest jelentős lemaradásban vagyunk. Minden jövedelemstatisztikai adatközléskor a KSH kiszámolja a családi kedvezménynek jövedelmekre gyakorolt hatását. Katona Tamás egyetemi tanártól azonban megtudtuk, hogy ez módszertanilag téves, mert a családi adókedvezmény nem a keresetet, hanem a jövedelmet határozza meg. Az elmúlt év elejétől ugyanis úgy módosult a törvény, hogy a kedvezmény a személyi jövedelemadó mellett az egyéni járulékból is levonhatóvá vált; ennek ellenére a családok döntő többsége számára ez nem jelentett nagyobb jövedelemnövekedést - hívta fel a figyelmet a szakember.

A keresetek színvonalának az egykulcsos személyi jövedelemadó következtében nagyobb szerepe van, mint a gyermekkedvezménynek, azaz nem kompenzálja a magas keresetűek előnyét. Az a furcsa helyzet alakult ugyanis ki, hogy a gyermek nélküli munkavállalók reálkeresete és az egy-, illetve két gyermeket nevelő családoké gyakorlatilag ugyanannyival nőtt. A három- és többgyermekes családok reálkeresete ugyanakkor az átlagosnál kisebb mértékben emelkedett. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a családi adókedvezmény nem tölti be a kormány által elképzelt funkcióját. Láthatóan a keresetek színvonalának az egykulcsos személyi jövedelemadó következtében nagyobb szerepe van, mint a gyermekkedvezménynek, azaz nem kompenzálja a magas keresetűek előnyét. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a három- és többgyermekes családok nagy részének egyszerűen nincs annyi jövedelme, amelynek alapján a kedvezményt teljes egészében igénybe vehetné - összegezte Katona Tamás.

Ezt a tényt azonban elfedi a nemzetgazdasági tárca legfrissebb közleménye, amely jogosan említi ugyan meg, hogy az inflációs környezet idén kedvező, bár az árcsökkenés rövid ideig tartó trendje megtört, sőt az is megfelel a valóságnak, hogy évről évre folyamatosan emelkedik a minimálbér, azt azonban túlzásnak tartják a szakértők, hogy mindez - mint láttuk - "továbbra is nagymértékben javítja a magyar családok anyagi helyzetét." Aligha lehet véletlen Gúr Nándor szocialista országgyűlési képviselő mai sajtótájékoztatójának címe: "Bérharc nélkül fokozódik a dolgozói szegénység" lesz.

Az év második felében az első félévinél nagyobb mértékű béremelésekre számítanak az elemzők, viszont arra is felhívták a figyelmet, hogy az árak is el kezdenek felfelé kapaszkodni.